2011. AUGUSZTUS 15.
A problémamegoldó terápia hatékony eszköz idősebb depressziós, vagy kivitelezési zavaros (executive dysfunction) betegek kezelésére – állítja az American Journal of Psychiatryban megjelent közlemény
A vizsgálatban 60 év felettiek vettek részt. A résztvevők véletlenszerűen a problémamegoldó, vagy a támogató kezelési csoportba kerültek, állapotukat 3, 6, 9 és 12 hét után ellenőrizték.
653 beteget vizsgáltak, közülük 221 felelt meg a kutatási kritériumoknak. A két csoport között már a hatodik héten különbség volt észlelhető a depresszió súlyosságában, de a kilencedik és a tizenkettedik héten a különbség már jelentős volt a problémamegoldó csoport javára. Nekik kevésbé voltak súlyosak tüneteik, nagyobb volt terápiás válaszuk és remisszió arányuk is.
A problémamegoldó és támogató csoport értékei: a terápiás válasz aránya a kilencedik héten 47.1 százalék illetve 29.3 százalék;a tizenkettedik héten 56.7 százalék illetve 34.0 százalék.
A remisszió aránya a kilencedik héten 37.9 százalék ill. 21.7 százalék; a tizenkettedik héten 45.6 százalék ill. 27.8 százalék volt.
A kutatás végén a problémamegoldó terápia a terápiás válasz és a remisszió szempontjából meghaladta a támogató kezelést minden 4.4-5.6 betegnél.
A kutatás az idősebb depressziós és kivitelezési zavaros betegeknél a problémamegoldó kezelés alternatíváját jelenti a gyógyszeres, vagy támogató terápiának.
Forrás: www.hazijogorvos.hu
Szemlézte: dr. Szatmária Mariann
Eredeti közlemény: Am J Psychiatry 167:1391-1398, November 2010
Kapcsolódó anyagok: Antidepresszánsok hatékonysága - Buda Béla írása
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás