Hírvilág

Pillantás az egészségünkre Az OECD országok és Magyarország egészsége, 2010-ben

2011. AUGUSZTUS 15.


Elkészült az OECD országok, vagyis a 27. Európai Uniós tagország, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Törökország egészségügyi és egészségügyi felmérése, melyet az OECD és az Európai Bizottság együttesen készített el.

Életkilátások:

Az európai országokban születők születésekor várható életkora 1980 óta 6 évet nőtt: a nőké 2007-ben 80.8 év, a férfiaké 74.3 év. A különbség a leghosszabb és legrövidebb várható életkorok között nők esetében 8, férfiak esetében 14 év. A hazánkban a születéskor jelenleg várható életkor férfiak esetén 69.1 év, a nőknél 77.4 év.

A 65 éves korban várható plusz életévek száma is jelentősen nőtt: a 65 éves nők átlagban még 19.5 évet, a férfiak 15.9 évet élnek. Hazánkban ez 17.6 ill. 13.6 év, de ebből csak 5 évet töltenek az illetők teljes egészségben.

A teljes egészségben eltöltendő várható évek száma az Unióban nőknél 61.3, férfiaknál 60.1, hazánkban ez 56 és 55 év. A teljes egészség azt jelenti, hogy az illető mindennapi tevékenységét nem korlátozza egészségi állapota. Mindez azt jelenti, hogy az európaiak életük végének 15-20 esztendejét nem teljes egészségben, csökkenő életminőségben élik le.

Az egészség kockázati tényezői közül jelentősen csökkent Európában a dohányosok száma, Svédországban és Izlandon 1980-ban a felnőttek 30%-a dohányzott, jelenleg csak 18%-a dohányzik. Görögországban a felnőttek 40%-a ma is rendszeresen dohányzik és magas a dohányosok száma Bulgáriában, Írországban és Hollandiában is. Hazánkban 1995 és 2008 között a dohányos férfiak száma 29%-kal, a nőké 2%-kal csökkent, de a férfiak 31%-a, a nők 21%-a ma is dohányzik. A tüdőrák 100.000 magyar közül 50-et betegít meg, ami a legmagasabb az OECD államok között. A második Dánia, 100.000 lakos közül kevesebb, mint 40 tüdőrákossal.

A magán egészségbiztosítás a teljes egészségügyi kiadás alig 3-4%-át teszi ki Európában, bár Németországban bizonyos társadalmi rétegek egészségbiztosítását elsősorban magánbiztosítók végzik.

Érdekes, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió az egészségügyi költségvetést emelte: így hazánkban 2007-ben a GDP 7.5%-át, 2008-ban 8.6%-át költöttük egészségre, míg Spanyolországban ez 8.4%-ról, 9%-ra emelkedett.

Számos európai ország ma csökkenteni kénytelen költségvetési deficitjét, s ehhez csökkenteni kell az egészségügyi kiadásokat és emellett emelni az adókat, vagy a szociális és egészségügyi járulékokat. Fontos ezért az egészségügy produktivitásának javítása, a technológia jobb kihasználása. Az egészség-információt és telekommunikációt javítani kell (eEgészség), vagyis sokkal több egészség-ismeretet kell adnunk a laikusoknak, hogy saját és családjuk egészségének fenntartásából és helyreállításából nagyobb részt tudjanak vállalni.

Hazai halálozási adataink nem jók, bár javultak. A magyar adatoknál azonban így is csak a román, bolgár, lett és litván adatok rosszabbak. Csecsemő halálozásunk 1970 óta többet javult, mint az európai átlag, de még mindig a 8. legrosszabb Európában. A kis súlyú újszülöttek (< 2500 gr) száma hazánkban az összes újszülött 8.3%-a. Ez a 3. legrosszabb eredmény Európában. Ennek a felnőttkori krónikus betegségek kialakulásában is szerepe van.

Összes rákhalálozás közül a tüdőrák halálozásban a legrosszabbak vagyunk, de prosztatarák előfordulása tekintetében az 5. legjobbak. Koszorúér-betegség okozta halálozásban csak Szlovákia és a balti államok, stroke halálozásban Lettország, Szlovákia, Litvánia, Románia, Bulgária van csak mögöttünk.

Öngyilkosság, depresszió, halálos kimenetelű közlekedési balesetek terén javult halálozásunk, de így is a sereghajtók közt szereplünk, öngyilkosság okozta halálozásban utolsó előttiek vagyunk.

Igen jól állunk fertőző betegségek előfordulásában: igen alacsony a kanyaró, szamárköhögés, hepatitis B előfordulása.

Az AIDS előfordulása emelkedett, de még mindig a 3. legalacsonyabb Európában. A magyar népesség a fontos védőoltásokkal átoltott, kivéve az influenza elleni védőoltást, amellyel a beoltottak száma mind a teljes népességben, mind a 65. éven felüliek között a „megfelelő” alatt marad.

A magyar népesség 55%-a érzi magát csak teljesen egészségesnek, 38%-nak hosszú távú egészségproblémái, ill. krónikus betegségei vannak, s ezzel csak a balti államoknál, illetve Portugáliánál vagyunk jobbak.

Az egészséget meghatározó tényezők tekintetében is rosszabbul állunk. Alkoholfogyasztásunk 15%-kal csökkent ugyan, de csak Észtországban és Luxemburgban nagyobb, mint nálunk.

Az alkoholfogyasztás egyébként csökkent a legtöbb európai országban. Jelentősen csökkent az olyan bortermelő országokban, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország, míg Írországban és az Egyesült Királyságban, egyes északi országokban nőtt.

A kövérek száma megduplázódott Európában az elmúlt évtizedekben. A kövérség számos krónikus betegség kockázati tényezője, így a szív- és érbetegségeké, cukorbajé, vastagbélráké, ízületi porckopásé. Angliában számítások szerint a túlsúlyosság következményeinek egészségügyi költsége 2002 és 2015 között 70%-kal emelkedik és 2025-re 2.4-szer lesz több mint 2007-ben volt. Hazánkban is emelkedik a kövérek száma: a nők 18%-a, a férfiak 20%-a kórosan elhízott. Hasonló az arány a 15 évesek között, s ez 2001-2002 óta jelentősen emelkedett. A magyar 11 évesek 23%-a végez megfelelő fizikai mozgást, de a 15 éveseknek már csak 15%-a. Hasonló a helyzet a magyar gyerekek gyümölcsfogyasztásával, a 15 évesek lényegesen kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak, mint a 11 évesek, bár így is az EU átlag fölött vagyunk.

Az egészségügyi költségek minden európai országban emelkedtek a GDP%-ában, az 1998-as átlagos 7.3%-ról, 8.3%-ra. A legkevesebbet, 6%-ot Ciprus és Románia költ, míg Franciaország, Svájc, Németország és Ausztria egészségügyi költségvetése meghaladja a GDP 10%-át. A fejenkénti egészségügyi költség tekintetében Norvégia vezet 4.300 Euro-val, fejenként, évente. A legtöbb nyugat-európai ország 2.500-3.000 Euro között költ polgáraira fejenként. A legkevesebbet Románia, Bulgária, Lengyelország és Magyarország költ.

Prevencióra Európában az egészségügyi kiadás alig 3%-át fordítják. Az ezer főre eső kórházi ápolási esetek száma 2008-ban Ausztriában (267/1000), Franciaországban (264/1000), Bulgáriában (238/1000) és Németországban (228/1000) volt a legmagasabb. Magyarország az EU átlag (175/1000) felett van valamivel (184/1000), vagyis jóval kevesebb, mint a jóval fejlettebb Ausztriában, Németországban, Franciaországban, ahol a szociális és közlekedési körülmények sokkal inkább lehetővé teszik az ambuláns ellátást.

Nappali kórházi ellátásra, egynapos sebészetre az EU átlag a gyógyító ellátás költségének 4%-át fordítják. Nálunk ez 2%, akárcsak Németországban, míg Ausztriában mindössze 1%. Rákos betegek kórházi kezelése tekintetében 3.-ak vagyunk Ausztria és Németország mögött.

Az orvosok száma az EU-ban 1000 lakosra 3.3, ez Magyarországon 3.1 és ez 2000-hez képest 2008-ig nem változott. A nővér-orvos arány az EU-ban 2.6, nálunk 2.0, de a kisegítő ápolókat is belevéve.

A kórházi ágyak száma nálunk 1000 lakosra számolva 70 volt 2008-ban, ezzel 5.-ek vagyunk a listavezető Németország mögött, ahol 8.7 ágy jut 1000 lakosra. Pszihiátriai ágyunk nekünk van a legkevesebb.

Méhnyak-halálozásunk 1998 óta valamit javult, de így is 7. Legrosszabbak vagyunk Románia, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Bulgária és Lettország előtt. A 20-69 éves nők méhnyakrák szűrési aránya csökkent, mindössze 24.5%-ra, csak Szlovákia, Lettország és Törökország eredménye rosszabb.

Mellrák halálozásunk csökkent, de így is 8. legrosszabb. Mammográfiás szűrésen kevesebben vettek részt, mint 2004-ben, ami szintén a 8. legrosszabb eredmény.

Szervezett népegészségügyi és prevenciós programok tekintetében jól állunk, az egészségügyi kiadások 4.0%-át költjük erre, az 5. legtöbbet. Az EU átlag 2.9%

Bár alig költünk többet gyógyszerre, mint az EU átlag, ez a GDP 2.3%-a, s GDP arányosan csak Litvánia (2.8%), Bulgária (2.4%) és Görögország (2.4%) költ nálunk többet.

Romániát leszámítva nálunk működik a legkevesebb MR ill. CT készülék, lakosság-arányosan számolva. Teljes csípőízületi protézis beültetést tekintve a fejlett európai országokban a 100.000 lakosra jutó beültetések száma évente 200 felett van, az EU átlag 153, nálunk 96. Rosszabb adata Észtországnak, Portugáliának, Romániának, Lengyelországnak és Ciprusnak van. Térdízületi protézis beültetés tekintetében a 4. legrosszabb adat a miénk: 47 /100.000 lakos/év), míg az EU átlag 107.

Érdekes adat az OECD országok egészség-szolgáltatás és egészségügyi javak felszerelések exportja. Ebben 5.-ek vagyunk, míg Csehország az első, Lengyelország a 3. Ennél is fontosabb adat, hogy 2003-2008 között hazánk exportja e területen 3%-kal csökkent, míg Romániáé 55%-kal, Szlovákiáé 43%-kal, Lengyelországé 39%-kal, Litvániáé 37%-kal, Csehországé 31%-kal, Bulgáriáé 31%-kal, Lettországé 29%-kal emelkedett. Ha hazánk az egészségipart szeretné húzó ágazatunknak, ugyancsak hozzá kell kezdenünk.

Az OECD adatai elgondolkodtatóak. A döntéshozók remélhetőleg levonják a legfontosabb tanulságokat. Úgy tűnik, költséghatékony lenne a fiatalok elhízásának, dohányzásának csökkenése, valamint a rendszeres, intenzív testmozgásra való nevelés.

Prof. Dr. Bálint Géza



Kapcsolódó anyagok: A probléma mögé látni - videointerjú Kapócs Gáborral


OECD felmérés a gyerekek, fiatalok jólétéről


Magyar Radiológia - 2006; 80(3-4) Az egészségügy globalizálódása


LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(10) Miért kihasználatlan hazánkban a szervezett lakosságszűrés?



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.