Hírvilág

Ön helyesen táplálja kisgyermekét?

2011. AUGUSZTUS 15.


Felmérés felmérést követ, és lesújtó ténymegállapításokat közöl valamennyi. Szinte folyamatosan halljuk, hogy a kisiskolás korosztály beteg. Minden negyedik gyerek túlsúlyos, elhízott, sok a cukorbeteg, a szív- és érrendszeri problémákkal élő, rosszak a fogaik, krónikus vashiányuk van, teljesítményzavarokkal, gyenge izom- és immunrendszerrel élik napjaikat. Mindez alapos indok arra, hogy ingyen és bérmentve megkapják - ahol erre lehetőség van - napi iskolaalmájukat vagy pohár tejüket. Csakhogy ez már nem elég.

A vészhelyzet felismerését jelzi, hogy jogszabály készül a gyermekegészségügy védelmére, miszerint az egészségtelen ételeket áruló gyorséttermek portékáit megadóztatják, hogy az így nyert anyagiakat megelőzésre, felvilágosításra fordítsák a jövő generációjának egészsége érdekében. Ezentúl tilos lesz a hamburger mellé reklámajándékot, játékot adni a fogyasztóknak, és az édesített üdítők - köztük a kóla - sem reklámozhatók gyerekcsalogató módszerekkel. A gyorséttermi kínálatban kötelező részletes tájékoztatást nyújtani a termékek összetételéről, ezen túl viszont már a vendég joga a döntés: elfogyasztja vagy mellőzi a számára kétségkívül káros étket. Megtiltani nem lehet senkinek az önrontó életmódot.
Rékasy Balázs orvos-közgazdász azon a véleményen van, hogy néha, ha megkíván valaki egy gyorséttermi terméket, és még egy kólát is leereszt rá, még nem történik megbocsáthatatlan vétek, de a bűnismétlés mindenképpen kerülendő. Elrettentésként említi a szakember, hogy egy átlag magyar fogyasztó hetente másfél kiló cukrot eszik meg különféle ételekben, és a megengedettnél jóval több só, valamint zsiradék is kerül a szervezetébe.

A táplálkozás kétségtelenül az egyik legnagyobb és legnépszerűbb élvezeti élmény, ráadásul olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy könnyen, gyorsan jutunk hozzá a legkívánatosabb, ínycsiklandozó ételekhez. Ennek ellenére tudni kell nemet mondani önmagunknak és családunknak, környezetünknek is, a lehetőség nem ment fel senkit a felelősség alól.

Az egészségtelen táplálkozási szokások világszerte terjednek. A „népegészségügyi termékdíj” éppen ezért kerül több külföldi országban is bevezetésre, de végső soron jogszabályokkal nem lehet senkinek „befogni a száját”, nem lehet eltiltani az enni szerető, de helyes táplálkozást nem ismerő embert az egészségtelen táplálkozási szokásoktól.

A táplálkozás egészsége kora gyermekkorban kezdődik, és megtanulható. Mégpedig elsősorban családi körben, a szülők példáján és segítségével, a korszerű, tudományosan megalapozott ismeretek alkalmazásával. Szakemberek szerint az 1-3 év közötti időszak az a kritikus néhány év, amikor ennek el kell kezdődnie. Nemcsak azért, mert a kisgyermekek evéssel kapcsolatos szokásai ekkor kezdenek kialakulni - nevezetesen a szalvéta- és evőeszköz-használat, a kézmosás, fogmosás -, hanem mert ebben a korban a legintenzívebb a fejlődés és növekedés is.

Mindez elsődlegesen az anyák felelőssége. Bár a legutóbbi felmérés során az derült ki, hogy nálunk az anyák meglehetősen öntudatosan állítják, tudják mit kell adni az 1-3 éves gyermeknek, a gyakorlat sajnos nem ezt igazolja. Ebben az időszakban a kicsik emésztőrendszere még nem elég fejlett a felnőtt menük elfogyasztására, könnyű, tápláló ételekre van szükségük, amelyben a cukor kizárt, édességet legfeljebb gyümölcs révén lehet szervezetükbe juttatni.

A gyermek táplálkozása szempontjából ez a kor mindenképpen döntő, és nagy hatással van felnőttkori egészségére. A kiegyensúlyozott fejlődéshez minőségi táplálékot kell kapni a kisgyermeknek, miként Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke hangsúlyozza. - A helyes táplálkozás nem csak ízlésbeli, életmódbeli kérdés, hanem a fejlődésben, bizonyos betegségek megelőzésében is óriási a szerepe, és egy életre rögzülnek a helyes választások. Az anyák fele azonban nem tudja, mit jelent az 1-3 évesek helyes táplálása. Nem elég megetetni, jóllakatni a kicsit, hogy tele legyen a hasa, és szép, kövér legyen. A gyerek nem kis felnőtt, ha fogai kibújtak, akkor sem eheti ugyanazt, mint a család többi tagja. De az anyák többsége tájékozatlanság, kényelemszeretet, időhiány miatt nem főz külön a gyereknek, így a kisgyermek szervezete nem képes alkalmazkodni a szükséges átmenethez, amely korosztálya és a felnőttek étkezése között húzódik. Az 1-3 évesek 65 százaléka nem korosztályának megfelelő ételt fogyaszt, holott ma már kiváló bébiételek és gyermekitalok állnak rendelkezésre, és kis módosítással a felnőtteknek készített ételt is „babásítani” lehet.

Az anyák többsége nem figyel erre, ezért a megengedettnek négyszerese a korosztály sófogyasztása, a kicsik 30 százaléka eszik szinte naponta virslit, felvágottat, olykor még rántott húst is. A kicsik 62 százaléka kap naponta többször is tehéntejet, holott ebből már fél liter fedezi a napi fehérjeszükségletet. Ha nem szoptatják a babát, akkor is az anyatejhez legközelebb álló tejalapú tápszer fogyasztása javasolt - magyarázza a szakember.

A szülők sok táplálkozási hibát vétenek ebben a fejlődés szempontjából kritikus életszakaszban, pedig 1-3 éves korban a helyes táplálás tétje az egészséges felnőttkor. Akár étkezési-egészségügyi illemtannak is nevezhetnénk azt a szakmai ajánlást, amelyre nagy igény és szükség mutatkozott. A hiánypótló szakirodalmat - amelyet a Magyar Gyermekorvosok Társasága készített el - gyermekorvosok és védőnők kapják meg, hogy megfelelően tájékoztathassák a kisgyermekes édesanyákat a gyermekek táplálásával kapcsolatban.

Most, hogy rövidesen nemcsak kézbe vehetik a szakmai eligazítást a gyermekorvosok, védőnők és gyermekekkel foglalkozó szakemberek, hanem szakszerű tanácsokkal el is tudják látni az anyákat, remélhetőleg kedvezően változik a helyzet: az ételstratégia életstratégiává válik.

2011. 06. 17.

MTI


Kapcsolódó anyagok: Rizikófaktor - Megvan benned?




Étrendi változtatásokkal csökkenthető a cukorbetegség kockázata




Korszerűtlenül táplált kisgyermekek




A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről



HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

1,5-es diabetes mellitus

Melyik a leggyakoribb diabetes-forma felnőtteknél? – gyakran kérdezik az orvosi egyetemistáktól, és a választ kötelező fújniuk...

PharmaPraxis

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

COVID-19

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

Gondolat

Ugyanannyi pénzből "több" egészséget! – Interjú dr. Sinkó Eszterrel

Közfinanszírozott egészségügyi rendszerek esetében az alapdilemma mindig az, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat oly módon allokálni, hogy abból az állampolgárok a lehető legtöbb egészségnyereséghez jussanak, eközben pedig minden rászoruló számára biztosítani lehessen az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést – mondta dr. Sinkó Eszter a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan tagozat vezetője.