Nincs béke a MOK-ban
2014. JANUÁR 30.
2014. JANUÁR 30.
Szöveg nagyítása:
Tavaly kezdte meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Felügyelő Bizottsága (FB) azt a vizsgálatot, amelynek során a Területi Szervezetek (TESZ) gazdálkodását, működését ellenőrizte. A vizsgálat rendben folyt, és példás működést tárt fel egészen addig, amíg el nem jutott az Országos Hivatal ellenőrzéséig, ahol aztán dr. Bánki Magdolna, az FB elnöke elmondása szerint folyamatosan akadályozták munkájukat. Míg dr. Éger István, a MOK elnöke koncepciós eljárásról, személye lejáratását célzó kampányról és etikátlan eljárásról beszél, addig a köztestület törvényességi felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az FB elnökének segítségkérő levelére válaszul annyit közölt: tájékoztatta az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) és a Miniszterelnökséget, hogy indokoltnak tartja a vizsgálat megindítását. Első ízben még tavasszal kért segítséget a törvényességi felügyeletet ellátó EMMI vezetőjétől az FB, mert a MOK elnökét hiába kérték, nem tette lehetővé független szakértők igénybevételét a Bizottság számára, holott erre jogosultságuk lett volna – számolt be lapunknak dr. Bánki Magdolna. Sem Éger István, sem az Országos Hivatalt vezető dr. Gyenes Géza nem volt hajlandó aláírni azt az előkészített szerződést, amelyben az FB külsős szakértőt bízott volna meg a könyvelés és a dokumentumok áttekintésével a szabályos jelentés érdekében. Ezután a Területi Szervezetek Tanácsához (TESZT) fordultak, de miután itt sem jártak sikerrel, a felügyeletet ellátó minisztertől kértek anyagi támogatást a vizsgálathoz, ám nem kapták meg. Miután többször és több helyütt felvetették, hogy forrásokat kérnek a vizsgálat szakszerű lefolytatásához, Gyenes Géza állítólag megjegyezte: „mit akartok ti itt, kaptok szendvicset meg termet, egyébként sem értetek hozzá” – idézte az Országos Hivatal vezetőjét Bánki Magdolna, aki szerint a megjegyzés azért is sértő, mert az FB tagjai valamennyien gyakorló, illetve nagy tapasztalatú nyugdíjas kollégák, köztük ketten orvos-közgazdász végzettségűek. Többek között az ÁSZ-nál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) is bejelentést tett az FB még novemberben, miután Bánki Magdolna a hónap végén megtartott küldöttközgyűlés (KGY) előtt első ízben beszámolt az akkor még lezáratlan vizsgálat részeredményeiről. A bizottsági elnök szerint ezen a közgyűlésen kellett volna tisztázni a 2013-ban jogszerűtlenül megemelt tagdíjak kérdését, hiszen az EMMI még augusztusban hívta fel a MOK vezetését a tagdíjügy rendezésére. Ez azonban nem történt meg, így Bánki Magdolna szerint a jogtalanul beszedett tagdíjakkal kapcsolatban a mai napig 200 milliós többlet van a kamaránál. Megsértette az Info. törvény rendelkezéseit a MOK, amikor tagjainak adatait életbiztosítás megkötésének céljából harmadik személy részére átadta – áll a NAIH január 22-én kelt állásfoglalásában. Eszerint a kamarának utólag valamennyi érintett tagja hozzájárulását be kell szereznie ahhoz, hogy adataik továbbítása jogszerű legyen. Bár a szerződéssel kapcsolatos polgári jogi kérdéseket a döntés nem érinti, amennyiben a tag nem járul hozzá adatai továbbításához, a MOK köteles intézkedni a biztosítóval kötött szerződés módosításáról. Mint ismert, a kamara tavaly kötött élet-, baleset és egészségbiztosítást tagjai számára egy biztosító társasággal, amelynek díját a MOK-nak fizetendő tagdíj magában foglalja. Bánki: szemet szúró hibák Az orvosokat érintő költségek csökkentek, az elnökség személyes kiadásai nőttek, szemet szúró hibák vannak a gazdálkodásban – sorolta tapasztalataikat a bizottsági elnök, aki úgy gondolja, ha átlátható a köztestület működése, és szabályos az elszámolás, pontosan lehet látni, mit mire költenek. A kamara vagyona másfél milliárd forint, 44 ezer orvos tagdíja felett diszponál, s mindössze 40 milliót költ tagi szolgáltatásokra. A MOK vállalkozási bevételei folyamatosan csökkentek, így ez nem jelent fedezetet a különféle jutalmakra és tagi kölcsönökre, hiába állít ki erről elismerő nyilatkozatokat az Országos Hivatal. Bánki Magdolna úgy véli, az elnök igyekszik egy kisebb grémium keretei közé vinni a kamara irányításával kapcsolatos nagyobb volumenű költségek elosztásának feladatát, akár úgy is, hogy az alapszabály ellentmond a kamarai törvénynek, hiszen így – és ezt példázza a tagdíjemelés története –a küldöttgyűlést alárendelt helyzetbe hozza. Az FB azóta tapasztalatait jelentés formájában elkészítette, 2014. február 8-ra összehívta a KGY-t, hogy a küldöttek elé terjessze az ellenőrzés megállapításait, és lemondásra szólítsa fel az elnököt és a teljes elnökséget. Mivel novemberben a küldöttek leszavazták Éger Istvánnak azt a kezdeményezését, hogy visszamenőleg legalizálja a jogtalanul beszedett tagdíjakat, így ebben a kérdésben is újabb csörte várható. Éger: személyes támadás A „műbalhé” elmúltával rendben mennek a dolgok a kamaránál – így fogalmazott Éger István decemberben, amikor sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, alapszabálysértő, és etikailag is megkérdőjelezhető az állítólagos eredményeket nagy nyilvánosság előtt megszellőztetni még azelőtt, hogy a vizsgálat lezárult volna, és a KGY elfogadta volna annak megállapításait. Úgy tűnik azonban, hogy a „balhé” nem csitul, azonban az elnök lapunk kérdésére egy múlt heti konferencián is úgy nyilatkozott, nincsen takargatnivalója. Koncepciózus, a személye elleni lejárató kampánynak titulálta az FB eljárását, ami a MOK tekintélyét is aláássa. Hozzátette, több mint tíz éve vezeti a köztestületet, azóta már sokan, sokszor akarták eltávolítani annak éléről, ez most egy újabb kísérlet erre, csak most a kamarán belülről. Kérdésünkre hozzátette, nincs elképzelése arról, kik mozgatják a szálakat. Ugyanakkor éppen a tagdíjak ügyének rendezésére hívott össze az Elnökség február 15-re KGY-t, ahol a grémium elé tárják megoldási javaslataikat. Hangsúlyozta azt is, Bánki Magdolna Alapszabályba ütköző módszerekkel igyekszik összehívni a küldötteket, ahogy az elnök, illetve az elnökség visszahívásának kezdeményezése is törvénysértő. Kérdésünkre, lát-e olyan feltörekvő jelöltet, aki leváltása esetén átvehetné a MOK vezetését, Éger nemmel válaszolt, hozzátéve, ez egy hosszas procedúra, több hét is eltelhet addig, hogy az országos küldöttgyűlés megszavazza az új elnököt. Már most dönthetne az EMMI Nincsen semmilyen koncepciós ügy, a bizottság jelentése a tényeket tartalmazza – hangsúlyozta Bánki Magdolna. A kamarai törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a FB-nak joga van saját határozata alapján kezdeményezni bármely tisztségviselő visszahívását. megjegyezte, hogy normál esetben valóban az Alapszabály a mérvadó a KGY összehívásában, de ez egy abszurd helyzet, abban a tekintetben, hogy a visszahívottakra kényszerítené annak megszervezését. Ez nem várható el, sőt az előzmények tükrében, akadályoztatás miatt kimondottan hátrányos lenne. Emellett úgy vélte, a MOK Alapszabálya több ponton nem korrelál a kamarai törvénnyel, és nem tartalmazza az elnökség visszahívásának módját sem. Hozzátette azt is, hogy egyelőre nincs elnökjelöltjük, nem is kívánnak személyi kérdésekkel foglalkozni, azt viszont reméli, hogy az elkövetkező napokban valamelyik hivatalos szerv vizsgálata lezárul, alátámasztva az FB megállapításait. Az FB január 23-i levelében kérte az emberi erőforrások miniszterét, Balog Zoltánt, hogy támogassa a munkájukat, a megtisztulást, a transzparenciát. Az EMMI néhány nappal megkeresésünket követően az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon keresztül adott ki egy közleményt, amelyben azt írják, a Bizottság által vélt működési és gazdálkodási problémákról az EMMI részletes tájékoztatást küldött az ÁSZ-nak és a Miniszterelnökségnek, amelyben jelzi, hogy indokoltnak tartja a vizsgálat megindítását. Kérdésünkre, hogy mint a MOK törvényességi felügyeletét ellátó szerv, melyik küldöttgyűlést tartja jogszerűnek, egyelőre nem érkezett válasz. A törvényességi felügyeletet ellátó szerv kimondhatja, hogy törvényes vagy nem törvényes a küldöttközgyűlés, és felhívhatja az elnökséget a törvényesség helyreállítására – mondta lapunknak dr. Fazekas Marianna, közigazgatási szakjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense, hozzátéve, a minisztériumnak ellenőrzési, jelzési, és kezdeményezési joga van, hivatalból is vizsgálódhat. Amennyiben a közgyűlés összehívásának szabályossága megkérdőjelezhető, ám a Kamara nem fogadja el a miniszter törvényességi felhívását, az ott hozott határozatokat csak a bíróság semmisítheti meg. Szintén a bíróság jogosult felügyelő biztos kinevezésére, aki az új elnökség és ügyvivő testület felállításáig képviseli a kamarát. Elképzelhető, hogy egy kamara alapszabálya jogsértő – válaszolt kérdésünkre hipotetikusan a szakember, hangsúlyozva, nem ismeri a MOK vonatkozó rendelkezéseit. Hozzátette azonban, hogy jogszabályváltozás esetén a törvény határidőt ad az alapszabály módosítására, amelyet ilyenkor meg kell küldeni a felügyeletet ellátó szervnek. Mit gondol a tagság? Amit a törvény ír, korlátozni nem lehet az alapszabályban, de bővíteni igen – nyilatkozták lapunknak más kamarai szakemberek. Többen is úgy vélték, az FB a köztestület legfontosabb szervének, a küldöttközgyűlésnek köteles beszámolni a vizsgálatok eredményeiről, ugyanakkor míg ez a procedúra le nem zárul, addig nem szerencsés a kamarán kívül megszellőztetni az ügyeket. A szakemberek figyelmeztettek arra is, az elnökség hirtelen visszahívása a kamara napi működését is korlátozhatja, és operatív problémákat vet fel. Míg Éger István úgy véli, a tisztességes többség támogatja az elnökség munkáját, addig Bánki Magdolna azt mondja, sok beadvány érkezik a Bizottsághoz, amelyekkel nem is tudtunk hova fordulni. Így vannak például azokkal a panaszokkal, amelyekben orvosok sérelmezik, hogy végrehajtás folyik ellenük a MOK részéről. Hozzátette azt is, 5000 kényszerbehajtás történt az elmúlt években, így a tagok több mint 10 százaléka érintett. Egyelőre tehát úgy tűnik, az EMMI kiszállt a „balhéból” és a döntés ódiumát a küldöttek kezébe adta, akik most maguk dönthetik el, jelenlétükkel a február 8-i, „elnökmenesztő” küldöttgyűlést támogatják-e, vagy az elnökség által tagdíj ügyben összehívott egy héttel későbbit. Amit azonban nem hallani, az a szakma hangja. A tagság egyelőre nem kér teret a vitában. Kérdés az, hogy mindez a tájékozottság, a tájékoztatás hiányából – az FB jelentése egyelőre nem olvasható a MOK honlapján – avagy közönyösségből ered. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-01-30
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Hetedik alkalommal lehet pályázni a Richter Anna Díjra
Richter Anna Díj - Fiatalok a mentális és fizikai jólétért
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”5.
1.
2.
3.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából4.
5.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás