Hírvilág

Nem csak válság sújtotta övezet

2011. AUGUSZTUS 15.

A gazdasági válság nem csak a pénzügyi szektort, hanem az egészségügyet is érzékenyen érintette. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi kar Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtan Tanszék Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontja „Az egészségügy kihívásai a gazdasági válságot követően” címmel rendezett konferenciát a Medical Tribune orvosi lap szervezésében. A szimpóziumon a nemzetközi szakemberek előadásai mellett a hazai szakértőket is egy asztalhoz ültették, hogy megvitassák, milyen nehézségeket okozott a válság a magyar betegellátásban, s merre látják a kiutat.

„Ha megragadjuk a káoszban a lehetőséget, előre tudunk lépni” – mondta a kerekasztal beszélgetésben Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Mély depresszióban vette át az új egészségügyi vezetés az ágazatot, mérlegelniük kellett, hagyják-e elszabadulni az indulatokat, vagy békés munkára invitálják-e a szereplőket. A gazdasági helyzet korlátozza a cselekvési teret, egyensúlyozási, fenntarthatósági kényszer van a szektorban. A gazdaságpolitika válság idején reflexből megszorításokat alkalmaz, azonban bebizonyosodni látszik, hogy a fűnyírószerű elvonás miatt minden tartalék kikerült a rendszerből, holott nem az egészségügy miatt szállt el a költségvetés. A konszolidációs kényszerből hozott intézkedések nyomán összezavarodtak a betegutak, a páciensek az ebből eredő bizonytalanság miatt frusztrálttá váltak.

A politikus szerint nálunk paradox helyzet alakult ki, amikor a demográfiai mutatók romlása, és a válság miatt emelkedő munkanélküliség okán apadó társadalombiztosítási bevételek mellett még direkt járulékcsökkentés is volt. Így mára az állam ugyanannyival járul hozzá a TB-kasszához, amennyit oda a biztosítottak befizetnek. Mivel az ágazat krónikus pénzhiánnyal küzd, az egészségügyi vezetés most azon gondolkodik, hogyan lehetne létrehozni egy forrásteremtési portfóliót.

A válság amúgy is polgárháborús helyzetben érte az ágazatot, a szereplők kivéreztek a hadakozásban. Ezért az egészségügyi vezetés most első sorban békét szeretne minden területen, a transzplantációtól az otthonszülésig, vagy a kórházaknak nyújtandó 27,5 milliárdos mentőcsomag elosztásáig. „Ilyen helyzetben könnyebb tabukat döntögetni, az őszinte beszéd lehetőségét hozta a válság” – mondta Szócska.

Az államtitkár szerint a Semmelweis Terv éppen az elmúlt időszakban felmerült problémákra igyekszik reflektálni, hosszú távon azonban népegészségügyi szempontból kell a társadalmat megmozdítani. Bár több kezdeményezésen gondolkodnak, azonban „kőlevest kell főzniük”, mert szűkösek a források. Ezért, mint fogalmazott „egészségügyi bikicsunájokat” próbálnak csinálni, amelyek elérik a társadalom ingerküszöbét. „Ha be tudom vezetni itthon uniós szinten a dohányzás korlátozását, már mehetek is” – mondta Szócska.

Fenntartható átrendeződést terveznek, új munkamegosztást, hatékony ellátást annak érdekében, hogy a beteg ésszerű utakon járjon, s ne kallódjon a rendszerben. Azonban az egészségügy minden problémáját csak a szakmákkal és a szereplőkkel való egyeztetés és alapos előkészítés után kívánják orvosolni, ám a közösen kijelölt úton következetesen végig is kell majd menni.

„A gazdasági válság az egészségügyben fellelhető pénzügyi alapokat kezelő finanszírozókat igen érzékenyen érintette, hiszen a lakosság jövőbeni hitelekre építve fogyasztott, s a lufi 2007. után kipukkadt” – ezt már dr. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár elnök-vezérigazgatója mondta, hozzátéve, hogy a bevételek mindhárom pillérnél – állami, üzleti, és önkéntes pénztárak – csökkentek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2007-es szufficitje deficitbe fordult, a kiadások és bevételek nominálisan egyaránt csökkentek.

Mivel biztosítást csak az tud kötni, akinek pénze van, így az üzleti biztosítóknak is nagy érvágást jelentett a válság, mára 30%-al csökkent a betegbiztosítási kötvények száma, miközben tavaly a kárkifizetések 20%-al emelkedtek 2007-hez képest. Az önkéntes pénztáraknál a taglétszám stagnál, a kárkifizetés azonban ezen a területen is növekedett.

A kilábalás lehetőségét az emberek megmozdításában látta az igazgató asszony, hangsúlyozva, hogy az önkéntes pénztárak mindig is nagy hangsúlyt fektetek a prevencióra, ugyanakkor jelenleg a tagok leginkább gyógyításra tudnak költeni, megelőzésre nem.

„A válság rámutatott, hogy a gazdaság mélyen összefonódik az egészségüggyel” – szögezte le dr. Kiss István a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) elnöke. A professzor szerint azonban nem keletkeztek újabb problémák, csupán kontrasztosabban látszanak, ugyanakkor egyetértett a területet felügyelő államtitkárral abban, hogy „most lehetőség van az értékteremtésre”. A központi döntéshozóknak ki kell jelölniük az utat, s a tervek mellett és ellen felsorakoztatott érveket figyelembe véve kell megoldást találniuk az egészségügy talpra állítására. Égető problémának tartotta az évtizedes humánerőforrás krízist, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mára már a szülészet és a belgyógyászat is hiányszakmává vált.

Az elnök szerint a válság az egészségügyben jót nem generált, ugyanakkor optimista, mert most lehetőség van a cselekvésre. A szakma első sorban a betegeknek tud segíteni, hiszen az elmúlt években ők szenvedték el a legnagyobb sérülést: elveszítették az orvosokba és az egészségügyi ellátásba vetett bizalmukat, biztonságérzetüket. „Ha ezt nem adjuk vissza nekik, nem tudtuk kezelni ezt a válságot”.

A megoldáshoz a szakmának végig kell gondolnia, melyek azok a tennivalók, amelyekhez nem kell pénz. Azonban a professzor hangsúlyozta, az egészségmegőrzés nem az ő feladatuk, a prevencióban viszont bizonyos szinten részt tudnak venni. Ehhez azonban központilag kell megszervezni a feladatokat. Hiszen szűrni csak ott és azt érdemes, ahol és ami az adatbázisok alapján indokolt. Ezért tartja elengedhetetlennek egy epidemiológiai térkép felállítását.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke elhúzódó és összetett válságról beszélt, ami nem csak a gazdasági szektort, de a pénzügyi, humán, és eszközerőforrásokat is érzékenyen érintette az ágazatban, amely abszolút és relatív módon is alulfinanszírozott. Kritikusnak tartotta, hogy a politikában elmaradt a konszenzusteremtés abból a szempontból, hogy még mindig nem tisztázódott, mit vár el az állam és a lakosság az egészségügytől, s mit hajlandó ezért áldozni. A páciensek óriási igényekkel lépnek fel: mindenkinek, azonnal, magas színvonalon és ingyen járjon az ellátás. Mivel ezt nem kapják meg, frusztrálttá, majd agresszívvá válnak, indulataikat az egészségügyi dolgozókon, orvosokon, mentősökön vezetik le. Az ágazatot súlyosan terheli a bizalmi válság is, hiszen senki nem bízik senkiben, márpedig e nélkül nem lehet gyógyítani.

Az egészség mint érték nem jelenik meg, holott a társadalom és a gazdaság beteg emberekkel nem tatható fent. Az elnök ismételten hangoztatta korábbi véleményét, hogy az egészségipar több bevételt jelent az országnak, mint amennyit elvisz, így a hazai gazdaság motorjává válhatna.

Rácz Jenő szerint a megoldást a sokktalanítás – életben tartás – gyógyítás hármasa jelenti a jelenlegi helyzetben. A sokktalanítás a most folyamatban lévő, illetve már életbe lépett jogszabályi változtatásokkal, a kórházaknak nyújtott pénzügyi segítséggel elindult. Az életben tartás irányait a Semmelweis Terv mutatja: integráció, erőforrás koncentráció, és a párbeszéddel összekötött centralizáció. Azonban az elnök úgy véli, muszáj újradefiniálni a szolgáltatási csomagot is.

„Nem csupán a válság, hanem már a 2007-es patikaliberalizáció is rengeteg kárt okozott a gyógyszerellátási ágazatnak” – mondta dr. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A többszörösen sújtott ágazat szereplői mára oda jutottak, hogy mindannyian igényelik az újraszabályozást a gyógyszerellátás minőségének és biztonságának érdekében. Elsődlegesnek tartotta a bizalom helyreállítását, de fel kell tárni a belső tartalékokat is, és felülvizsgálni a gyógyszeres terápiák hatékonyságát is.

A jövőre nézve Horváth a gyógyszerészeti etikai kódex átdolgozott, kibővített újraalkotását tartotta fontosnak. A szabályokat a hivatást gyakorlók teljes körére ki kell terjeszteni, és meg kell oldani a kamarák, mint köztestületek újraszabályozását is.

Nem 2007. óta van válság az egészségügyben dr. Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint sem, mára azonban az ellátórendszer a beszállítókra terhelte a megszorításokból eredő deficitjét, a jelen gazdasági helyzetben menedzselhetetlenné vált az egészségügy. Ehhez társulnak még a rossz mortalitási mutatók, s ezek együttes hatására egyre rosszabb az ellátás. A forráshiány miatt értékek kerülnek veszélybe, ugyanakkor a társadalom úgy véli, jár neki a megfelelő egészségügyi ellátás, de nem tesz érte semmit. Szerinte egyetlen út van az egészségügyi szereplők előtt: közös gondolkodással kievickélni a bajból.

Szolyák szerint a társadalmat rá kell ébreszteni arra, hogy saját egészségéért nem az állam a felelős. Az államnak a szakértelmet biztosítania kell a gyógyuláshoz, „de nem mehet el úszni az állampolgár helyett”. Ugyanakkor eddig hiányzott a szektoron belül a rendszerszemlélet, a központi gondolat, az egyértelmű irányvonal. Definiálni kellene azt is, mi a gyógyszerpiac szerepe az egészségügyben, s ehhez megfelelő finanszírozási közeget kell teremteni.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma