2011. AUGUSZTUS 15.
Jó hír a krónikus migrénben szenvedőknek: még a vakítóan fájdalmas fejfájások legsúlyosabb formája sem okoz károsodást az agyban.
„Szinte minden migrénes beteg ezt kérdezi legelőször” – számol be Christophe Tzourio, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem kutatóorvosa, a British Medical Journal e heti on-line kiadásában megjelent tanulmány vezető szerzője. „Ma már megadhatjuk a választ: nincs mitől tartani.”
A migrén bénító, néha úgynevezett aurával együtt járó fejfájás, amely körülbelül minden kilencedik felnőttet érint. A rendellenesség kóroka nem ismert pontosan, de valószínűleg az agyi erekkel áll összefüggésben.
A korábbi, mágneses rezonancia vizsgálattal végzett kutatások azt mutatták, hogy a bizonyos ideje kifejlett migrénben szenvedő betegekben nagyobb valószínűséggel alakulnak ki apró léziók az agyi mikroerekben. Az ilyen ruptúrák azoknak a kisméretű agyi artériáknak a leromlásából következnek, amelyek a fehérállomány vérellátásáért felelősek. A fehérállomány mozdítja elő az információ áramlását a különböző agyi területek között.
Az ilyenfajta léziók idős emberekben, cukorbetegekben és magas vérnyomásban szenvedőkben gyakoribbak. Nagy mennyiségben összefüggésbe hozhatók a depresszióval, a stroke megnövekedett kockázatával, az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kialakulásával, illetve a memória és a gondolkodás gyengülésével.
Tzourio és kutatócsoportja azt próbálták kideríteni, hogy a migrénes betegek nagyobb valószínűséggel mutatnak-e néhányat e tünetek közül, ezért több mint 800, hatvanöt éven felüli ember kognitív képességeit tesztelték a nyugat-franciaországi Nantes-ban. Az alanyok közel 15 százaléka szenvedett élete során migréntől. Eredményeik általában nem különböztek a többiekétől. Még a legsúlyosabb, aurás migrénben szenvedő idősek sem mutatták a kognitív károsodás jeleit.
„Ez rendkívül biztató eredmény a számos migrénben szenvedő beteg számára” – nyilatkozta Tobias Kurth, a tanulmány társszerzője. „A léziók fokozott jelenléte ellenére az agyi mikroereken, a szóban forgó betegség nem növeli a kognitív állapotromlás kockázatát.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) -2010; 20 (11) Fejfájás a mindennapi orvosi gyakorlatban
Migrén és viselkedésterápia
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás