Hírvilág

MRI-vel látható, hogy a dohányzásról leszokottak akaratereje nagyobb

2011. AUGUSZTUS 15.

A Trinity College és Kutató Intézet kutatói által készített tanulmány volt dohányosokat és jelenlegi dohányosokat hasonlított össze, azt remélve, hogy betekintést nyernek abba, hogyan kell leszokni a dohányzásról, tanulmányozva a sikeres leszokók agyát.

Funkcionális MRI képeket készítettek jelenlegi dohányosokról, volt dohányosokról és nem dohányzókról, akik különböző feladatokat végeztek el. A a saját viselkedés ellenőrzését, illetve a figyelem összpontosítását tesztelő feladatokról úgy vélték, hogy aktiválják azokat a kognitív területeket, melyek a dohányzástól való önmegtartóztatásnál is fontosak.

A kutatók megállapították, hogy a feladatok elvégzésekor a dohányosok, összehasonlítva a soha nem dohányzókkal csökkent működést mutattak a prefrontális régiókban, melyek a viselkedés-kontrollhoz kapcsolódnak. Ezen kívül a dohányosoknál emelkedett aktivitást tapasztaltak a kéreg alatti régiókban, így a nucleus accumbensben, amely válaszol a nikotin ingerre (Ha a dohányos rágyújt, agyában endorfinok képződnek, illetve a nucleus accumbens nevű területen dopamin szabadul fel. Ezek a kémiai anyagok az örömérzet fontos kiváltói.) Ugyanakkor, ezzel éles ellentétben, a korábbi – leszokott - dohányosok nem mutatták ezt a kéreg alatti tevékenység, ezzel szemben megnövekedett aktivitást produkáltak a homloklebenyben - azokon a területek, amelyek kritikusak a viselkedés kontrollálásában. Sőt, e tekintetben a korábbi dohányosok "szuper-normálisak" voltak, ugyanis magasabb szintű aktivitást mutattak e prefrontális régiókban, mint a soha nem dohányzók.

A kutatás eredményei valószínűsítik, hogy azok az akaraterőért felelős agyterületek kiemelkedően aktívak a dohányzásról sikeresen leszokók esetében. Ebből következően a vágyak feletti tudatos ellenőrzést fejlesztő terűpiák segíthetnek a nikotinfüggéstől való megszabadulásban.


Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter

Forrás: http://dx.doi.org

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.