Hírvilág

Mi okozza a gyermekkori asthmát? a) pollenek és spórák b) TV-nézés c) mindkettő d) egyik sem

2011. AUGUSZTUS 15.

A gyermekkori asthma kockázatát befolyásoló környezeti hatások iránti érdeklődés lankadatlan. A Thorax szaklap áprilisi számában jelent meg egy amerikai és egy brit kutatócsoport tanulmánya, amelyekben a környezeti allergének és a mozgásszegény életmód szerepét értékelték.

A kaliforniai kutatócsoport 500 újszülöttet sorolt be, és 24 hónapig követték őket. Az élet első hónapjaiban történt gombaspóra- és pollenexpozíció (amelyet a kutatók aktuálisan mértek) és a kétéves korban megfigyelhető ziháló légzés közötti kapcsolatot tanulmányozták.

Az őszi vagy téli születés (ez a gombaspórák szezonja) 3,1-szeresére növelte a kétéves korban megfigyelt ziháló légzés kockázatát. Ugyancsak összefüggésben álltak ezzel az élet első három hónapjában mért magas spóra- és pollenkoncentrációk. Az összefüggés az asthma ismert kockázati tényezői szerinti korrekció után is megmaradt.

A másik vizsgálatban brit kutatók értékelték a 3,5 éves korban felmért TV-nézés (a fizikailag inaktív életmód jelzője) és a 11,5 éves korig diagnosztizált asthma közötti összefüggést 3000 gyermek prospektív követése során.

A TV-nézés átlagos napi időtartama összefüggésben állt az asthma kialakulásával: az eredmények korrekciója után a 3,5 éves korban naponta több mint 2 órát televíziózó gyermekek csoportjában kétszer gyakoribb volt az asthma 11,5 éves korban, mint az ennél kevesebbet tévéző gyermekek esetében, méghozzá függetlenül a 11,5 éves korban mért testtömegindextől és fizikai aktivitástól.

A közelmúltban egy vizsgálatban a paracetamol egyéves kor előtti alkalmazását is összefüggésbe hozták a 6-7 éves korban fennálló asthmával. Szóval igencsak különböző környezeti tényezők is befolyásolják az asthma kialakulását. A betegség valódi okainak feltárásához a fenti az eredményekkel nem kerültünk közelebb, de legalább van még egy okunk a tiszta levegő és a fizikailag aktív életmód népszerűsítésére.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:

Thorax 2009 Apr; 64:353.

Thorax 2009 Apr; 64:321.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A 30 év alattiak gyakran napi 10 órát is egyhelyben töltenek

A magyarok átlagosan 5,6 órát ülnek naponta, életkor, lakóhely és végzettség szerint viszont hatalmas különbségek mutatkoznak: minden ötödik 30 év alatti fiatal napi 8-10 órát ül, a diplomás férfiak ötöde pedig ennél is többet, napi 10-12 órát tölt egyhelyben.

Hírvilág

Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede

Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede, 1,4 milliárd ember, és ez az adat 2001 óta csupán nagyon kicsit javult - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.