Hírvilág

Mi kerül az e-Receptre?

2012. MÁJUS 08.

Hamarosan nem kell papír alapú vényeket kiállítaniuk az orvosoknak – bár néhány esetben megmarad a hagyományos gyógyszerrendelési mód –, a rendelvények 2013 végén már elektronikus úton jutnak el a patikákba. Európa több országában részben, vagy egészben már működik az e-Recept, hazánkban az előzetes megvalósíthatósági tanulmány befejeződött, ám néhány kérdést még ki kell dolgozniuk a szakértőknek, az azonban biztos, hogy az e-Recept projektgazdája az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lesz. Mindez egy hétvégi, budapesti rendezvényen derült ki, ahogyan az is, nem csak arra kell választ adniuk a szakértőknek, ki és milyen módon helyettesítheti kiváltásnál a pácienst, de az adatvédelem problémakörét is meg kell oldani.

Egyelőre nem született pontos válasz arra a kérdésre, amelyet dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportjának munkatársa vetett fel: mi az az adat, amelyhez minden patikus hozzáfér majd, amikor a páciens kiváltja az e-Receptre felírt gyógyszerét? Az ugyanis az adatvédelmi szakértő szerint aggályos lehet, hogy az ország valamennyi gyógyszertárában valamennyi gyógyszerész több évre visszamenőleg, a páciens beleegyezése nélkül láthassa, hogy hol, mikor, milyen készítményt váltott ki és használt korábban.

Egyelőre a szakmapolitikusokra vár annak eldöntése is, hogy csak a támogatott, vényköteles, vagy a támogatást nem kapó, de csak receptre kiváltható patikaszerek kerülhessenek az e-Receptes listákra. Adatvédelmi kérdéseket vet fel az is, hogy a patikuson és a háziorvoson kívül ki láthassa a beteg gyógyszerkiváltási történetét.

Ugyanis míg a háziorvosát mindenki maga választja, a szakrendelőben már nem érvényesül a szabad orvosválasztás joga, így a szakellátást nyújtó doktor ma, adatvédelmi okokból nem ismerhetné meg ezt a lajstromot, pedig egyes szakértők szerint ez betegbiztonsági és compliance szempontokból is fontos lenne.
El kell döntenünk, hogy az egyén, vagy a társadalom érdeke fontosabb-e – fejtette ki az adatvédelmi felvetésekkel kapcsolatban véleményét dr. Hankó Balázs, egyetemi docens. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára az e-Recept patikai felhasználásának előnyeiről, és a még tisztázatlan kérdésekről beszélt a tudományos tanácskozáson.

Hazánkban 196 millió vényt váltottak be 2010-ben, ezekből 128 milliót a háziorvosok rendeltek. A patikaszereket a 2541 közforgalmú-, 678 fiók-, és 251 kézi gyógyszertár valamelyikében váltja ki a 2,6 millió páciens. Az évente, átlagosan 140-170 millió receptre felírt gyógyszertári, gyógyászati segédeszköz, és szemészeti receptet kapnak a betegek, legtöbbet az 50-55 éves korúak. Bár az e-Recept egyszerűsítheti a mindennapos gyógyszerfelírási gyakorlatot, az OEP finanszírozási és ellenőrzési feladatait, és az e-Health kiszélesítésére törekvő egészségpolitikát, éppen az idősödő betegekből válthat ki idegenkedést, félelmet, hiszen alapjaiban bontja meg az eddigi orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatot – hívta fel a figyelmet Hankó Balázs, ahogyan szerinte az sem lenne kívánatos, hogy betegirányítási rendszer alakuljon ki a gyógyszertárak és orvosok között.

Nagy előnyt jelenthet azonban, hogy az elektronikusan nyilvántartott gyógyszerrendelések és kiadások a terápia hatásosságának és eredményességének mérésére is lehetőséget biztosít, nyomon követhetővé válna a betegegyüttműködés, illetve feltárható lenne, mi okozza egyes terápiás készítményeknél ennek hiányát. Az e-Recept nagyobb betegbiztonságot és egyszerűbb ügyintézést jelent, segítségével érvényesülnek a biztosítói szempontok, ami megtakarítást jelenthet a gyógyszerkasszában. A kiszélesedő gyógyszerészi kompetenciák, a helyi és központi ellenőrzés könnyítése szintén az elektronikus vény előnyei lehetnek.

Nem váltja és nem válthatja ki valamennyi papíralapú vényt az e-Recept, s tisztázni kell a magisztrális-, vagy a kábítószerek rendelhetőségét is – sorolta Hankó Balázs.
Nehézséget jelenthet az OGYTT titkára szerint az ellátórendszerben használatos szoftverek sokfélesége, ugyanakkor szerinte különösen fontos, hogy az e-Recept bevezetése valamennyi gyógyszertárban egyszerre lépjen életbe. Azonban a tudományos ülésen az is kiderült, az e-Recept kialakítása, az egészségügyi adatok továbbítása nem igényel extra erőforrásokat sem a hardver, sem a szoftveroldalon.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-05-08

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Semmelweis ma mit szólna hozzánk?

Kórházi fertőzések: a szakma szorgalmazná a kontrollt

PharmaPraxis

A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Hírvilág

Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával

Legjobb gyakorlatok a betegbiztonságért

Klinikum

A biohasonlók térhódítása - A Figyelő 2017;1

HODINKA László

A biológiai terápia első célzott hatásmódú készítményeinek szabadalmi védettsége lejárt. Így számos kisebb méretű proteinkészítmény után a bonyolult szerkezetű makromolekulák másolatainak kifejlesztése, gyártása és forgalmazása is lehetővé vált. Kifejlesztésük alapja a visszafejtés (reverse engineering).

Hírvilág

Meg kell újítani a helyi protokollokat

A jól kidolgozott helyi eljárásrendek a beteget és az orvost is védik