Hírvilág

Méltó halál – jog szerint

2011. AUGUSZTUS 15.

A halál biológiai evidencia, az élet természetes vége, amelyben valamennyien érintettek vagyunk. Nem térhetünk ki előle. Ezért is indul el újra és újra az eutanázia körüli vita, amelynek azonban lassan a végére kell jutniuk a szakembereknek és a társadalomnak, hogy egy mindenki számára egyértelmű törvényi szabályozás keretei közé tudjuk helyezni a méltó halálhoz való jogot. A törvénytervezet még ebben a politikai ciklusban a döntéshozók elé kerülhet.

Dr. Vadász Gábor aneszteziológus szerint nem tükrözi a mai kórházi gyakorlatot az életfenntartó kezelések visszautasítását szabályozó egészségügyi törvény, és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet. Ezért tavaly decemberben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az orvos azt reméli, hogy a grémium kimondja majd a jelenlegi szabályozás alkotmányellenességét.

Nagyrabecsüléssel követi nyomon Vadász doktor alkotmánybírósági beadványát dr. Filó Mihály, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) tanára. A büntetőjogász évek óta kutatja az élet végén hozott orvosi döntések problémakörét, erről több könyve is megjelent. Szerinte azonban nem a vonatkozó törvények és rendeletek módosítgatására, hanem egy teljesen új jogi szabályozás kidolgozására volna szükség.

Filó szerint minden helyzetben a beteg akaratát kell szem előtt tartani, az orvosnak csak kivételesen lehet felhatalmazása az egyoldalú kezelésmegszüntetésre.
– Mindannyian tudjuk, ma létező élethelyzet, hogy az orvos döntése nyomán kikapcsolják a menthetetlennek mondott beteg lélegeztető gépét. A büntetőjog persze az emberölés általános tilalma alól is ismer kivételeket, a külföldi jogrendszerek első sorban a végszükségi szituáció fogalmát, de pusztán büntethetőséget kizáró okra hivatkozni, amely kivételt képez a szabály alól: ez nem szolgálja az orvosi hivatás védelmét és a jogbiztonságot. Sokkal kívánatosabb lenne, ha a nyugati társadalmak mintájára közmegegyezésre jutnánk abban, hogy amennyiben a beteg akarata már nem derülhet ki, mi az, amit megtehet a doktor, s mi az, amit nem. Nagyban megkönnyítené a kérdés rendezését, ha mindenki rendelkezne arról, mi történjék vele akkor, ha cselekvőképtelenné válik, és az élő végrendeletek nyilvántartására országos adatbázist hoznának létre.

Írott malaszt a törvény

Ahogyan a többi szakember, Filó Mihály szerint sem tudjuk pontosan, hogy mi is történik valójában a kórházakban a haldokló betegekkel. Ezért most alakulóban van egy kutatócsoport az ELTE ÁJK és Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának szakembereiből, akik a betegágy melletti helyzetek és szituációk empirikus vizsgálatát végzik majd. A jogásznak ugyanis meggyőződése, hogy az eutanázia problémakörére az egészségügyben csak akkor lesz jó jogszabály, ha feltárjuk a valóságot.


Filó Mihály




– Magyarország, amolyan jó tanuló módjára elsőként alkotott jogi szabályozást az életvégi döntésekre vonatkozóan 1997-ben. Az akkor előremutató szabályok mára írott malaszttá válták. A betegjogok érvényesüléséről keveset tudunk, az eutanázia ezek között is a legnagyobb talány, mert az állam első sorban az emberi élet védelmét tartja szem előtt, így nehéz kivételt találni ennek abszolút mivolta alól. Az ideológiai viták után most már itt az idő a pragmatikus és dogmatikai vitára, hogy eldöntsük, mi történjen az eutanázia kérdéskörében. Ha a kutatócsoport elvégezte a munkát, a megfelelő hatásvizsgálatok birtokában alkalmas jogszabálytervezetet fogunk előterjeszteni – mondja Filó.

A törvények sorsa azonban a politikai szféra döntésén múlik, jelen polarizált térben nem lesz könnyű dolguk az új jogszabály kidolgozóinak, hiszen az eutanázia olyan kérdés, ami az emberi jogok érvényesülésének lényegéhez tartozik. Filó Mihály szerint teljesen új egészségügyi törvényre van szükség, azaz az 1997-es egészségügyi törvény átfogó módosítására, egy időben harmonizálva azt a polgári- és a büntetőtörvénykönyvvel, figyelemmel az európai emberjogi sztenderdekre.

A haldoklás végtelenül szubjektív folyamatát kell majd az objektív jogi szabályozás számára láthatóvá tenni. A jog azonban csak keretfeltételeket ad, de a jó szabályozásban mindenki megtalálja a magának méltó halált. A haldokló végtelenül egyedül van, s mi, akik egy időre még maradunk, csak egy bizonyos határig kísérhetjük el. A társadalom és a törvényalkotók feladata az, hogy a választásához segítséget adjanak a haldokló döntéséhez. Bár hatalmas munka előtt állnak, Filó Mihály úgy véli, még ebben a politikai ciklusban elkészülhet a tudomány képviselői által kidolgozott új törvényjavaslat.

eLitMed.hu – Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.