Hírvilág

Méhátültetéssel kísérleteznek

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A méhtranszplantáció akár már jövő évtől elérhetővé válhat a gyermektelen nők számára - jelentették be az új műtéti eljárást kidolgozó kutatócsoport vezetői. A sikeres állatkísérleteket követően az orvosok készen állnak a feladatra, hogy donortól származó emberi méhet ültessenek át gyermektelen nők szervezetébe. Az előzetes bejelentések alapján sok ezer olyan nő kapott új reményt, akiknek betegségből kifolyólag el kellett távolítani a méhét, vagy eleve méh nélkül születtek. Természetesen kritikus hangok is megjelentek, akik az áttörés kapcsán az élet szentségének meggyalázásáról beszélnek, és megkérdőjelezik a műtéti beavatkozás biztonságát. Mats Brannstorm, a Göteborgi Egyetem professzora több mint tíz éve dolgozik a méhátültetéshez szükséges kifinomult műtéti technika tökéletesítésén. A professzor és kutatócsoportja korábban már sikeres méhtranszplantációs műtétet hajtottak végre egereken, patkányokon, bárányokon és disznókon, és most abban bíznak, hogy hasonló sikereket érnek el az embereknél is. A londoni Hammersmith Kórház kutatói szintén sikeres méhátültetést végeztek nyulakon. Az eddigi egyetlen emberen végzett méhátültetés 2000-ben történt Szaúd-Arábiában, de sajnálatos módon a műtétet követi negyedik hónapban az adományozott szerv kilökődött. A brit és a svéd tudósok egyetértenek abban, hogy a korábbi sikertelen műtét oka valószínűleg abban keresendő, hogy az új méhet nagyon nehéz volt megfelelően a szervezet komplex vérellátó rendszeréhez kapcsolni, de Brannstorm professzor úgy véli, hogy az azóta eltelt tíz év során rengeteget fejlődött a műtéti technika. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Lélekvándorlás és eutanázia

Intézmény összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

Klinikum

Erőelemzés, mintanagyság, hatásnagyság, szignifikanciaérték kapcsolata és szerepük a klinikai vizsgálatokban

A kutatási javaslatok és pályázatok, valamint a publikációk elfogadásához az erőelemzés (power analysis) és a mintanagyság (sample size) meghatározása manapság a tudományos életben való boldogulás legfontosabb tényezőivé váltak. Az etikai bizottságok gyakran kérik a klinikai vizsgálatok engedélyezéséhez az erőelemzés- és a mintanagyság-meghatározás bemutatását. Ezek nélkül ma már szinte lehetetlen empirikus tudományos cikket publikálni. Erkölcsi, morális és gazdasági szempontból ugyanis nem elfogadható olyan klinikai vizsgálat elvégzése, amelyről előre tudni lehet, hogy a megfelelő statisztikai erő hiányában eleve reménytelen a vizsgálat sikere, és a pácienseken fölöslegesen kísérleteznek. Hasonlóképpen az sem elfogadható, ha olyan vizsgálatot végeznek el több ezer emberen, amelyhez elegendő volna néhány száz ember vizsgálata is, mivel ez egyrészt indokolatlanul sok emberen való kísérletezést jelentene a kockázatokkal együtt, továbbá nagyon sokba kerülne és túl sokáig tartana az ilyen „overpowered” vizsgálat.

Idegtudományok

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Gondolat

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

Klinikum

Az apoptózisgátlás gátlása – fókuszban az MCL1

Az apoptózis szabályozásáért az úgynevezett Bcl-2 gén-, illetve proteincsalád tagjai a felelősek (Bcl-2: B-cell lymphoma 2), amelyek közül egyesek serkentik a sejthalált (pl. BAX, BAK), míg mások (pl. Bcl-X, Bcl-2, MCL1) gátolják.