Hírvilág

Megalázó hálapénzrendszer

2011. AUGUSZTUS 15.

A hazai orvosok jelentős többsége megalázónak tartja a hálapénz rendszerét- olvasható a kutatásban.
A Szinapszis Kft. 2009 őszén készített felmérést arról, hogyan vélekednek a hazai orvosok a hálapénz problémájáról. A téma intimitása miatt a kutatás módszertana online, önkitöltős kérdőíves kutatás volt.

A kitöltők száma és a kitöltési idő rövid hossza alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az orvosok érdeklődve fogadták a témával kapcsolatos kérdéssort. Kevesebb, mint egy hét alatt összességében 541 orvos töltötte ki a kérdőívet, 26 százalékuk háziorvosként, 74 százalékuk pedig szakorvosként praktizál.

A kutatás bár nem volt reprezentatív, a minta kellően nagy ahhoz, hogy az eredmények megfelelően értékelhetők legyenek. A kitöltők orvosi szakok szerinti eloszlása pedig igen jól megközelíti a teljes orvosi populáció szakterületek szerinti eloszlását.

A háziorvosokon kívül összesen 18 szakmai csoport vett részt a kitöltésben, legnagyobb arányban belgyógyászok, kardiológusok, nőgyógyászok és pszichiáterek.

A magyar egészségügy egyik neuralgikus pontja a hálapénz problémája, mely folyamatosan foglalkoztatja a közvéleményt és a szakmát. A probléma megszüntetésére ról egyelőre kevés konkrét lépés történt. A közsajtó jellemzően a betegek oldaláról mutatja be a mindennapi gyakorlatot, holott a szakmának is igen határozott véleménye van a hálapénzről – írja a kutatás.

A Szinapszis Kft. egy a témában készített felmérése rámutat: az orvosok közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését.
Igen jelentős azon orvosok (43 százalék) aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele.

Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad.

További problémaként élik meg az orvosok, hogy a paraszolvencia gátolja az egészségügyi rendszer normális működését, torzítja az orvostársadalomról alkotott véleményt illetve az orvos-beteg kapcsolatot (10 százalék).

A háziorvosok és szakorvosok véleménye között nincs számottevő különbség. A paraszolvencia jelenlétét a legtöbb orvos (36 százalék) azzal magyarázza, hogy a betegek valóban hálájuk kifejezéseként adják, míg 10-ből 3 orvos szerint általános az a gondolkodás, hogy pénzzel bárhol előnyt lehet szerezni, így a betegek az egészségügyi szolgáltatás területén is élnek ezzel az eszközzel.

A válaszadó orvosok 20 százaléka van azon a véleményen, hogy a betegek nem bíznak abban, hogy egyébként megfelelő szintű ellátásban, figyelemben részesülnének, és ezt pénzzel próbálják „kiharcolni”.

A kutatás egyértelműen rámutat: a hálapénz problémájának megoldására az orvosok akár több alternatívát is elképzelhetőnek tartanak, és a paraszolvencia rendszerének fenntartása döntő többségüknek egyáltalán nem érdeke. Az első és legfontosabb eszköz a hivatalos bérek emelése (87 százalék) lenne, ezt 10-ből 9 orvos megemlíti. Minden második doktor a többszintű biztosítási rendszer bevezetésében látna megoldást, vagyis egy olyan rendszerben, amelyben a páciens a TB járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe, míg az emelt szintű ellátásért – mint ahogyan más szolgáltatási területeken ez egyébként is bevett gyakorlat – meghatározott plusz összeget lenne köteles kifizetni a beteg.

A válaszadó orvosok – főként szakorvosok - egynegyede a kórházak finanszírozásában, az ahhoz kapcsolódó beruházásokban, fejlesztésekben látna megoldást, míg 15 százalékuk (a háziorvosok közel 30 százaléka (!)) a vizitdíj újbóli bevezetésétől remélné a helyzet javulását. A hálapénz-bevétel hivatalossá tételét, vagyis számla ellenében történő elszámolását csak néhány orvos tartja megoldásnak.

A paraszolvencia megoldását illetően sok orvos válaszában megjelent a beteg felelősségvállalásának problémája is.

A rossz betegcompliance, az orvosi javaslat ellenére tovább folytatott egészségtelen életmód, bár közvetlen költséget nem jelent, közvetetten mégis az állam, az egészségügyi rendszer és a beteg pénztárcáját terheli.

A hálapénz elfogadását illetően az orvosok 10 százaléka soha nem fogad el, döntő többségük (81 százalék) azonban igen, de nem minden esetben. A tanúsított hozzáállást alapvetően a beteg szociális helyzete (70 százalék) és a betegség jellege (30 százalék) határozza meg.

A probléma gyakorlati oldalát tekintve kórházi osztályon, klinikán a betegek átlagosan 30 százaléka ad kisebb-nagyobb összeget az orvosnak. Járóbeteg szakrendelőben, ambulancián ez az arány 10 százalék körül alakul, de még a magánorvosi rendelésen is előfordul (a betegek átlag 5 százalékánál), hogy az ellátásért hivatalosan, számla ellenében fizetett díjon felül a páciens további összeget ajánl az orvosnak (!).
A háziorvosi rendelőkben megforduló betegek alig 10 százaléka ad pénzt a doktornak.

Az egészségügyi dolgozók bérhiányát a lakosság is érzi. A Szinapszis Kft. egy a közelmúltban készített reprezentatív lakossági kutatása rámutat: a laikusok 88 százaléka támogatná az egészségügyben munkát vállalók díjazásának növelését, a felnőtt magyarok 20 százaléka ezen belül akár az 50-100 százalékos béremelést is helyeselné.

Ami a hálapénz-adási szokások változását illeti, az érintettek csökkenésről számolnak be. A válaszadók kétharmada (főként háziorvosok) érzékeli úgy, hogy az elmúlt 2 évben mind a paraszolvenciát adó betegek aránya, mind annak összege csökkent. Ez utóbbi átlagosan 30 százalékkal.

Forrás: Szinapszis

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Gondolat

A természet jóságos hóhér

Márai Sándor életbölcsességei sajátos melankóliával fogalmazzák meg életünk legfontosabb elemeit: élethez, egészséghez, hivatáshoz, sorshoz való viszonyunkat.

Gondolat

"Elme-alma" és NYITNIKÉK - a megbélyegzés ellen

NAGY Zsuzsanna

Interjú dr. Harangozó Judittal és Rigó Máriával a stigma és megbélyegzés ellen.

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?

Emocionális okokból térnek haza az orvosok