Hírvilág

Matisse újjászületése

2012. AUGUSZTUS 11.





Képzőművészet-restaurálás-Franciaország-Svájc


Három évi munka kellett ahhoz, hogy restaurálják Henri Matisse (1869-1954) késői remekművét, az Acanthes (Akantuszfű) című nagy méretű színes kollázst. Az idős mester élete végén már kerekesszékbe kényszerült és látása is megromlott, de utolsó leheletéig dolgozott: nagyméretű, színes papírkivágásokból készített kollázsokat.

Az idő azonban megviselte a sérülékeny ragasztott papíralkotást. A kép birtokosa, a svájci Fondation Beyeler vállalkozott a "gyógyításra", és annak eredménye július vége óta már az alapítvány Basel közelében lévő, Renzo Piano olasz építész által tervezett múzeumában gyönyörködteti a nagyközönséget. Az intézményt 1982-ben hozta létre Ernst Beyeler műkereskedő és felesége, Hildy, közös kollekciójuk elhelyezésére. A munka befejezését már egyikük sem érte meg: Hildy 2008-ban, Ernst 2010-ben hunyt el.

A párizsi Le Figaro megfogalmazása szerint a mű "virágnyelven" a szerelmet testesíti meg. Helyreállításának első évében a meglévő anyagot gyűjtötték össze, filmeket és fotókat, valamint néhány korabeli sajtóbeszámolót - így például a Paris Match képeslap egyik riportját. A dokumentációból jól lehetett látni, milyen magabiztosan és szinte gyermeki könnyedséggel játszadozott hatalmas szövetvágó ollóival, gouache festékeivel és a kép különböző alkotó elemeivel a mester 1953-ban, egy évvel 84 éves korában bekövetkezett halála előtt. A párizsi Matisse-archívum megőrizte a képpel kapcsolatos levelezés nagy részét és a kivágások minden maradékát.

A 311X350,4 centiméteres, több mint 200 kiló súlyú remekmű 13 különböző rétegből áll: sarkain állítható keret, különböző papírok, gouache festékek és ragasztóanyagok alkotják. "Számos kérdésre kellett választ találnunk" - mondta el a munka egyik résztvevője, Markus Gross. "Miként vett részt a kép létrehozásában az idős mester, aki ekkor már csak a kerekesszékében helyet foglalva dolgozott egy botra erősített rajzszéndarab segítségével, és mi volt az, amit fő segítője és barátnője, Lydia Delectorskaya végzett el? Mi készült nizzai műtermében? Mit egészíthettek ki akkor, amikor először állították ki Párizsban, a Berggruen-galériában? Mi az, ami megrongálódhatott vagy amit +kijavítottak rajta+, amikor különböző kiállításokra vitték?".

A képet több alkalommal összecsavarták és kifeszítették. Nyitott kérdés, hogy a papír hullámzásai és deformációi, amelyeket az Acanthes-ról készített különböző, egyebek közt ibolyántúli fotók mutattak ki, az eredetin már ott voltak-e - azaz kijavítandó hibák-e, vagy a művész által vállalt egyéni jelek. És mi legyen a szakadásokkal és a ráncokkal? "Azt sikerült kideríteni, hogy az Acanthes-t Párizsban, első bemutatásakor állították össze, a keret, a vászon, a nátronpapír és a ragasztó ott forrt egybe" - magyarázta Gross.

Viszont a színes leveleket Nizzában vágta ki Matisse és az ő utasításai szerint erősítették fel azokat műtermének falára. A szénvonalak szintén a műteremben keletkeztek, akárcsak a rajzszegek nyomai, amelyek a különböző összeállítási kísérletekre utaltak, úgyszintén a vízjelek és még a ragasztónyomok is. Mindezeket a jegyeket a mű részének kell tekinteni, ezért a restaurálás során meg kellett tartani őket.

A Beyeler-alapítvány 2010 tavaszán létrehozott restauráló műhelyében a látogatók egy üvegfal mögül figyelemmel követhették a helyreállítás fázisait. Láthatták, amint Markus Gross és a másik restaurátor, Stephan Lohrengel a folyamat sikere érdekében maguk is "eljátszották" a Matisse-ra jellemző alkotási folyamatot. A művet biztosító és a restaurálást támogató Nationale Suisse képviselőjének, Dietrich von Franknak figyelő tekintete előtt nem egyszer maguk is színes papírfigurákat vágtak ki, felnőtt, de nagyon komoly gyerekekként - írta a Le Figaro.


Matisse a legjobban dokumentált művészek közé tartozik, számtalan forrás áll rendelkezésre alkotásainak keletkezéséről és további útjáról. Mint a francia beszámolóból kitűnik, a restaurálók körültekintően jártak el, minden lehetőséget felhasználtak a feladat minél tökéletesebb megoldására. Különösen méltánylandó, hogy a restaurálás nyilvánosan történt, hogy az érdeklődők az üvegfal mögül bepillanthattak a restaurálás kényes folyamatába, megismerkedhettek annak titkaival.


MTI 2012. augusztus 11., szombat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással

Magyarország területének négyötöde alatt termálvíz van, de nincs eléggé kihasználva gyógyító ereje. A gyógyfürdők főleg mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlja vizeiket. Kevés a tudományos kutatás a fürdőkben, nehéz meggyőzni a fürdővezetőket és a gyógyidegenforgalom szakembereit, hogy támogassák a tudományos munkát – sorolta a balneológiai szakma által megfogalmazott nehézségeket Prof. Dr. Bender Tamás, a szakmai kollégium balneológiai tagozatvezetője

Gondolat

Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.

Hírvilág

Haldoklók bölcs mondásai - Játsszon velünk!

Fejtörő: ki mondta ezt?

Gondolat

Bohémélet – bohémhalál

SÁNDOR Zsolt

80 éve halt meg Amedeo Modigliani, az École de Paris egyik legjelentősebb alakja, a bohém művész archetipikus figurája.