Hírvilág

Létrejövő "gigaintézmények", és csorbuló szükségletek

2011. AUGUSZTUS 15.


A szakma képviselői várják a Semmelweis Terv konkrét intézkedéseire vonatkozó kormányzati döntést, mert jelenleg azt látják, a végrehajtással az egészségügyi ellátás elérhetősége és színvonala is sérül.

A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége (MKRSZ) pénteki, budapesti rendezvényén az egészségügyi szakma több képviselője - köztük Pusztai Dezső, a szervezet elnöke, Balaton Péter, az MKRSZ titkára és Badacsonyi Szabolcs, a fővárosi János kórház főigazgató-helyettese - azt elemezte, milyen lesz a lakosság közeli ellátás a Semmelweis Terv intézkedései alapján.

Többen az egészségügyi ellátás átszervezéséről szóló terv egyik fő problémájaként azt emelték ki, hogy úgy tűnik, mind az új fővárosi, mind az országos intézményi struktúrában az ellátók szempontjai dominálnak és nem az állampolgárok szükségletei.

Emellett kulcskérdésként fogalmazták meg, hogy a fővárosi és országos szinten létrejövő "gigaintézmények" működőképesek lesznek-e, továbbá lesz-e az átalakításokhoz elegendő forrás.

Poller Imre, az MKRSZ elnökségi tagja előadásában azt mondta, hogy örültek a Semmelweis Tervnek, mert az egy olyan stratégiai szemléletű program, amelyet már régóta nem láttak az egészségügyben.

Hozzátette: a terv kritikus pontja az, hogy feladja a megyei szintű ellátást. A térségi ellátás átszervezésének térképe sem ismert még, de egy lehetséges verzió alapján a szakember azt fogalmazta meg: komoly probléma, hogy a térségek központjaiból kiindulva 80 kilométeres sugarú körben számos terület – például Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye bizonyos részei – lefedetlenek maradnak. A lakosságszám alapján történő meghatározás hibája, hogy az az alacsonyabb népsűrűségű területeken jóval nagyobb térséget ölel fel – közölte Poller Imre.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke azt mondta: a Semmelweis Terv gyógyszerpolitikáról szóló részét jó iránynak tartja, de ennek megvalósítására, valamint a gyógyszertárakra nézve is veszélyes lehet a Széll Kálmán Terv.

Pozitívumként kiemelte, hogy a Semmelweis Tervet a gyógyszer- és betegbiztonság, az ellátásbiztonság, a szolgáltatásminőség és a hatékonyság figyelembevételével alakították ki. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárak körében nagy fokú az eladósodás és a körbetartozás.

"Erre jön a Széll Kálmán Terv brutális forráskivonása", ez a patikáknál elérheti a 15 milliárd forintot is, ezért mindenképpen szükség van kompenzációra - tette hozzá Hankó Zoltán.

Szabadfalvi András, aki az MKRSZ lakosság közeli ellátásról szóló programját írta, azt mondta: örömmel fogadta, hogy az egészségügyi vezetés az egészségügyi ellátásban nagyobb szerepet szán a háziorvosoknak.

Mint fogalmazott, "nem a háztetőnél kell elkezdeni építkezni, hanem az alapoknál”. Szabadfalvi András szerint jelenleg túl sok ember utalnak be indokolatlanul kórházba; véleménye szerint a fekvőbeteg-ellátáson is úgy lehet javítani, ha a lakosság közeli ellátást, azon belül a háziorvosi ellátást folyamatosan fejlesztik.

MTI


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Gondolat

Spinoza és Einstein

A filozófia és a tudományok termékenyítő kapcsolatáról

Gondolat

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai - Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre, mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.

Idegtudományok

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.