A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.

ABSZTRAKT A játék kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, számos olyan egyedi elemmel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más tevékenységformáktól, s biztosítják helyét életünkben. A klasszikus játékok mellett egyre inkább teret nyernek az internetes szerepjátékok is, így cikkünkben bemutatjuk ezen játékok és játékosaik világát, s kitérünk a játszás szociális, kognitív és érzelmi hatásaira és a virtuális játék-függőség kérdésére is. Ezen úgynevezett modern játékok mechanikai és dinamikai elemeinek felhasználásával valósítható meg a ’gamification’ nevet viselő módszer, amely egyik legsikeresebb eszköze lehet az oktatás színvonalasabbá, élvezetesebbé és hatékonyabbá tételére a legfiatalabb generációk számára. A ’gamification’ szükségességét a megváltozott nevelési attitűdök, az elavultnak tekinthető oktatási módszerek, az internet térhódítása valamint az általános intelligencia mellett az érzelmi kompetenciák fejlesztésének igénye jelzi.

„Magyarországon olyan, hogy népegészségügy, ami eredményesen és rendszerszinten működne, nem létezik. Ha az egészségügy fejlesztésére 1000 milliárd adódik most, azt leghatékonyabban az elsődleges megelőzésre fókuszáló, az ágazatokat összekapcsoló népegészségügyi programra kellene fordítani” – mondja Vitrai József népegészségügyi szakértő, a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület elnöke.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciát szervezett 2013. november 15-én a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019) tervezetéről. A meghívott előadók, a társadalmi-gazdasági partnerek és a hozzászólók álláspontja, véleménye hozzájárult a Program végső változatának kialakításához, melyet a tervek szerint a környezeti ügyekért is felelős Vidékfejlesztési Minisztérium még az idei évben benyújt az Országgyűlés számára.

Hamarosan felnő a Z generáció is, az a nemzedék, amely soha nem élt internet nélküli világban, s ez behatással lesz a munkaerőpiacra és az intézményrendszerre egyaránt.