Száz főt meghaladó számban alkalmaznának közmunkásokat országszerte annak érdekében, hogy olyanok is részt vegyenek a szervezett szűréseken, akiket eddig nem sikerült elérni ezekkel a prevenciós programokkal – értesült az eLitMed.hu. „Nem kizárt, hogy a jövőben ez szóba kerül” – mondta lapunk kérdésére válaszolva dr. Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egészségügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol a szűrésekről és a megelőzésről beszélt. Az egészségügyből ez idáig kizárták a közfoglalkoztatást, ám mint más forrásból megtudtuk, ennek lehetőségről már folynak az egyeztetések.

Az Egészséges Magyarország 2014-2020 ágazati stratégia fókuszában a népegészségügy áll, a dokumentumban kiemelt szerep jut a prevenciónak – mondta a sajtótájékoztatón a helyettes államtitkár, aki szerint a stratégia átfogó népegészségügyi programot is tartalmaz, bár a területen jártas szakemberek szerint a cselekvési terv mind ágazati, mind népegészségügyi programnak kevés. A WHO előrejelzései szerint – folytatta a szakpolitikus – a daganatos kórképek előfordulása és mortalitása a következő években a civilizációs ártalmak és az emelkedő életkor miatt egyaránt növekedni fog. Ezért az államtitkárság prioritásként tekint mind a primer-, mind a szekunder prevencióra.

Az elmúlt években komoly eredményeket értek el a szív- érrendszeri megbetegedések okozta halálozások számának csökkentésében, ugyanez nem mondható el a daganatos megbetegedések esetében, ahol stagnálás, illetve minimális emelkedés tapasztalható. Ezért kiterjesztenék és hatékonyabbá tennék a célzott szűrőprogramokat annak érdekében, hogy az elváltozásokat minél korábbi stádiumban ismerjék fel, amikor adekvát terápiával még jó eséllyel gyógyíthatóak a betegek.


Van, akit soha nem szűrnek


A méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 év alatti nők körében Magyarországon, térítésmentes, szervezett méhnyak szűrésre 2003 óta háromévente kapnak meghívást a 25-65 év közöttiek. A nőgyógyász szakorvosok mellett az ötezer fő alatti kistelepüléseken a védőnők is levehetik a sejtkenet mintát, erre uniós keretből már 2009 óta van lehetőség. Az akkori, két éves pilotprogramban 236 védőnő végzett mintavételeket, és a meghívottak 15 százaléka vett részt a szűrésen. A projekt tapasztalataira építve az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala 2013-ban, szintén uniós forrásokra támaszkodva indította el azt a programját, amelynek célja a védőnői méhnyak szűrés országos lefedettségének biztosítása. Tavaly 2400 védőnő jelentkezett a projektbe, idén pedig valamennyi szakembernek rendelkeznie kell a mintavételhez szükséges készségekkel. A kompetenciabővítésnek köszönhetően 45 ezer kistelepülésen élő nő élt a lehetőséggel, közöttük olyan asszonyok is, akik évtizedek óta nem jártak szűrésen – mondta Mészáros János.

A védőnők jelenleg – egyéni honorálási technikával – 400 forintot kapnak kenetenként az uniós pénzből, azonban az államtitkárságon már dolgoznak azon a jogszabálytervezeten, amely lehetővé teszi az E. Alapból történő finanszírozást a projekt zárása után – mondta dr. Csányi Péter, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Népegészségügyi Főosztályának vezetője, hozzátéve, ezzel költségvetési tervezés szintjén is lehetővé válik a projekt országos kiterjesztése.

A detektált adatok szerint mindössze 10 százalékos a nők átszűrtsége a méhnyakrák tekintetében, ám a valóságban ennél magasabb, becslések szerint mintegy 30 százalék – mondta dr. Kovács Attila, az országos tisztifőorvos helyettese. Ennek az oka az, hogy azokról a vizsgálatokról, amelyeket a magánszektorban végeznek, a szűréseket szervező ÁNTSZ-nek nincsenek adatai, ahogyan az egyéb nőgyógyászati vizsgálatok kapcsán történő kenetlevételekről sem. TAJ szám alapján is csak arra van rálátásuk, hogy kik azok, akik az adott évben meghívást kaptak szűrésre, és részt is vettek a célzott lakossági vizsgálaton. Az átszűrtség annak ellenére ilyen alacsony, hogy az OEP évente 700-800 ezer citológiai vizsgálatot finanszíroz, ami arra utal, hogy a nők egy részét szükségtelenül gyakran, míg jelentős hányadát – különösen a legveszélyeztetettebbeket – soha nem szűrik.


A kivizsgálást is biztosítják


A korai felismerés a záloga annak, hogy leléphessünk a dobogó legfelső fokáról, hiszen az uniós országok között elsők vagyunk a kolorektális tumorok okozta halálozást tekintve. Késői diagnózis esetén százból 70-75 beteg öt éven belül meghal, ugyanakkor az időben felfedezett elváltozás kezelésével az öt éves túlélés akár 90 százalékos is lehet. A székletvér kimutatásán alapuló szervezett szűrésen 2006 óta kétévente vehetnek részt az 50-70 év közötti nők és férfiak, legalábbis azok, akik azokban a megyékben élnek, ahol kísérleti jelleggel folytattak vastagbélszűrést.

Az országos kiterjesztés – bár mindig tervezték – ez idáig nem valósult meg, egyes vélemények szerint azért, mert soha nem állt rendelkezésre a pozitív mintát adó betegek további kivizsgálásához szükséges patológiai kapacitás, illetve kellő számú eszköz a végbél- illetve vastagbéltükrözések elvégzéséhez. Erre a felvetésünkre Mészáros János úgy reagált, a szűrés eddigi sikertelensége a lakosság részvételi hajlandóságán, és nem a rendelkezésre álló erőforrásokon múlt. Elmondta azt is, 2017-18-ra országosan elérhető lesz a szűrés, és a kivizsgáláshoz szükséges beavatkozásokat pedig már most mentesítették a teljesítmény-volumen korlát alól. Mint mondta, biztosítani kell a forrást a szűrési programok eredményeként jelentkező ellátási igényekre. A most futó pilotprogramokban egyébként 30 ezer embert érnek el a rejtett bélvérzés kimutatására alkalmas célzott vizsgálatokkal.


Átszervezhetik az emlőszűrést


Nem közigazgatási egységek vagy megyehatárok mentén, hanem ezeken átnyúlva, sokkal nagyobb egységekben gondolkodva kell átszervezni az emlőszűrést – mondta az eLitMed.hu-nak Kovács Attila, aki szerint ennek különösen nagy jelentősége van a mobil szűrőállomások üzemeltetésénél, amelyek mindentől függetlenül, a helyszínen adnak lehetőséget a részvételre. Magyarországon egyébként 2001 óta van szervezett mammográfiás szűrés, amelyen kétévenként vehetnek részt a 45-65 év közötti nők. Az átszűrtség 45-50 százalékos, amelyet – ahogyan a méhnyakszűrés esetében is – legalább 60 százalékra növelnének.

Egyébként az emlő- és méhnyakszűrések hazai bevezetésekor, valamint a később ciklusokon átívelő népegészségügyi programokban is a WHO javasolta 70 százalékos részvételi arány elérését tűzték ki célul, a vastagbélszűrés esetében pedig az 50 százalékot. Mészáros János a felvetésre azt mondta, vannak az országban olyan területek, ahol a részvételi arány elérte az Egészségügyi Világszervezet ajánlását, másutt azonban messze elmaradt ettől. A célcsoportok elérésén a helyettes államtitkár szerint is javítani kell, ebben első sorban az egészségfejlesztési irodákra (EFI), valamint a háziorvosokra támaszkodnának.

A lakosság elérésében és mozgósításában jó eredményekkel alkalmaznak segéd-egészségőröket a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Alapellátási Modellprogramjában. Az egészségőri rendszer kiterjesztése akár a közmunka programra támaszkodva is megtörténhetne. Azonban Mészáros János szerint a közfoglalkoztatás az egészségügyben nem jellemző, hiszen itt a szakmai licencek határozzák meg, hogy a dolgozók milyen feladatokat láthatnak el. Azonban kérdésünkre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben mindez szóba kerül.

Magasabb részvételi adatokat detektálhatnának azzal is, ha összehangolnák az ÁNTSZ és az EFI-k munkáját, így az adott térségben élők akkor kaphatnának meghívást szervezett szűrésre, amikor az EFI ott szűrési akciót szervez – folytatta Kovács Attila. Mint mondta, az ÁNTSZ többé-kevésbé rálát azokra a szűrésekre, amelyeket az EFI-k szerveznek, bár az irodák egészségügyi adatokat nem kezelhetnek. Kérdésünkre, hogy megvalósul-e az EFI hálózat bővítése – Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár korábban 41 új irodát ígért – a helyettes tisztifőorvos azt válaszolta, minden járásban lehet EFI, erről folyamatos az egyeztetés. Ugyancsak a járási rendszerre épülve, uniós forrásokból megvalósulhatnak a Lelki Egészség Központok (LEK) is. Mint emlékezetes, ezekre korábban a Norvég Alap biztosította a szükséges forrást, ám az a politikai csatározások miatt elúszott.


A leggyakoribb kimaradt


Nem esett szó a sajtótájékoztatón a tüdőrákról, pedig a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül emiatt halnak meg a legtöbben Magyarországon. A rákregiszterbe 2013-ban 10500 új tüdőrákos esetet jegyeztek be, évente mintegy 8500 férfit és nőt veszítünk el a kór miatt, annyit, amennyit kolorektális, emlő és prosztata tumor miatt összesen. A nemzetközi tapasztalatokra alapozva a hazai tüdőgyógyászok egyre inkább szorgalmazzák, hogy az ernyőkép-szűrés helyett vezessék be a tüdőrák korai diagnózisát segítő alacsony sugárdózisú CT (LDCT) vizsgálatokat célzott népegészségügyi szűrésként. A felvetésre Mészáros János elismerte, hogy a tüdőrák előfordulása férfiaknál is emelkedik, nőknél pedig még intenzívebb növekedést mutat, ezért „itt mindenképpen lépni kell”. Ám, hogy milyen eszközzel avatkoznának be, még nincsenek kialakult elképzelések.

Egy tavaly indult kísérleti modellprogramban az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben (OKTPI) arra keresik a választ, milyen körben lehetne költséghatékonyan végezni az LDCT vizsgálatokat szervezett szűrés keretében. A projektben ötven év feletti, dohányzási anamnézissel rendelkező páciensek vesznek részt, akiket a tüdőgondozókból irányítanak az intézetbe, a program eredményei azonban csak három év múlva lesznek felhasználhatóak. A végső cél az lenne, hogy a központi szűrőállomásokat a daganatok diagnosztikájára alkalmas LDCT gépekkel szereljék fel, és TBC szűrés helyett a protokollokon alapuló tüdőrák szűrés legyen az elsődleges feladat. Bár a CT vizsgálatok költségei viszonylag magasak, a tüdőrák korai felfedezése és terápiája óriási életévnyereségekkel járhatna mind az egyén, mind a társadalom számára.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-07-23