2011. AUGUSZTUS 15.
Azok, akik alkalmanként tömegközlekedési eszközökön utaznak, hatszor nagyobb eséllyel kapnak el valamilyen légúti megbetegedést. A rendszeresen buszozók azonban immunissá válnak a kórokozókra.
A Nottinghami Egyetem kutatói 138 beteget vizsgáltak, akik a tavaly téli influenzajárvány alatt keresték fel a háziorvosukat. A résztvevők felének voltak tünetei, a másik fele pedig ellenőrzésre érkezett.
A páciensekkel egy kérdőívet töltettek ki arról, hogy a vizsgálatot megelőző öt napban, illetve annál régebben mennyit utaztak buszon és vonaton. Az eredmények kiértékelésekor a kutatók azt tapasztalták, hogy a közelmúltban tömegközlekedési eszközt használók hatszor nagyobb eséllyel betegedtek meg.
A kutatócsoport egyik tagja, Jonathan Van Tam nyilatkozott az eredményről: „Legnagyobb veszélynek az alkalmi vonat- és buszhasználók vannak kitéve. Az adatok valószerűnek tűnnek, mivel a szervezet védekező antitesteket termel, ha ismétlődően találkozik a megfázást okozó vírussal. Az influenza ellen azonban nem működik ez a módszer, mivel minden évben új vírustörzs okoz járványt.”
Van Dam professzor szerint az eredmények megerősítik a rendszeres kézmosás szükségességét, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a járműveken mindig zsebkendőbe tüsszentsünk, ezzel is akadályozva a kórokozók terjedését.
A tanulmány a Journal BMC Infectious Diseases című lapban jelent meg.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) -2003; 13 (7) A közösségben szerzett légúti fertőzések antibiotikum- kezelése: az optimális kimenetelt és a rezisztencia kialakulásnak minimalizálását célzó stratégiák
Alsó légúti fertőzések Pneumonia és CBAE
Miért mossunk kezet?
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás