2015. FEBRUÁR 26.
Szöveg nagyítása:
A környezetvédelemre épülő iparág tevékenysége is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez - emelte ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke az Új klímagazdaság című konferencián szerdán Budapesten. Magyarország 1996 óta 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy megháromszorozódott - számolt be a konferencián Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A brit- a német- és a francia nagykövetség valamint az MKT által szervezett konferencia célja az volt, hogy megismertesse a hét ország politikusaiból és vezető tudósaiból álló bizottság által múlt év őszén közzétett "Better Economy, Better Climate" jelentést, amelynek a legfőbb megállapítása az volt, hogy egyszerre állítható növekedési pályára a gazdaság és mérsékelhető a klímaváltozás, függetlenül az adott állam fejlettségi szintjétől. Jonathan Knott brit nagykövet legfontosabbnak annak a mítosznak a lerombolását tartotta, amely szerint a gazdasági növekedés és a klímavédelem kizárja egymást. Lieselore Cyrus német nagykövet arról számolt be, hogy országa 2020-ra 40 százalékkal, 2050-re pedig 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiák részarányát pedig a jelenlegi 27 százalékról 2025-re 50 százalékra, 2050-re pedig 80 százalékra növeli. Az alternatív technológiák kutatására eddig 3,5 milliárd eurót fordított Németország - tette hozzá a nagykövet. Roland Galharague francia nagykövet pedig reményét fejezte ki, hogy az év végén megtartandó párizsi klímakonferencián megállapodnak a teendőkről a világ országai. Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezet-gazdaságtani tanszékének vezetője előadásában a jelentés 10 pontos cselekvési tervét ismertette. Egyebek mellett azt, hogy az államok a központi döntéshozatali folyamataikba építsék be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást. Az államok kössenek erős, tartós és méltányos klímaegyezményt, és ne támogassák a fosszilis tüzelőanyagokat. Ugyanakkor növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését. A professzor úgy vélte, hogy a gazdaságok átállításához a világ 30 leggazdagabb emberének éves osztaléka elegendő lenne. A változás elengedhetetlen feltétele az elosztás módosítása, mind az országokon belül, mind pedig a nemzetek között, valamint a gazdaságok növekedése. Utóbbi már megvalósult: az elmúlt 10 évben 1 milliárddal nőtt a Föld népessége, miközben az egy főre jutó GDP is folyamatosan emelkedett - tette hozzá Kerekes Sándor. Szabó Zsolt kiemelte Magyarország 2020-ig tartó háromszor 20 százalékos vállalását, azt, hogy ennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és ennyivel növeli a megújuló energiák részarányát, valamint az energiahatékonyságot is. Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2020-ig Magyarország 400 millió eurót fordít uniós forrásból a klímavédelemre. Az energiafelhasználás csökkentésére 730 milliárd forint uniós támogatás, és a kormány által biztosított 180 milliárdos önerő áll rendelkezésre. Az épületek energetikai megújítására 236 milliárd forint jut. Példaként említette, hogy a kórházak orvostechnikai gépeinek modernizálása felére csökkentené azok energiafogyasztását. Pásztor János, az ENSZ klímaváltozás-ügyi főtitkár helyettese kiemelte, hogy az éghajlatváltozás visszahat a gazdaságra, de a gazdaság csak akkor avatkozik be a probléma megoldásába, ha az a saját céljait is szolgálja, így munkahelyet teremt és profitot termel. Hozzátette, hogy a beruházásokat és az innovációt az éghajlatváltozási problémák megoldására kell fordítani. Végül Párizsban meg kell határozni a gazdasági jövőt is - vélte a főtitkár helyettes. MTI 2015. február 26.,
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Klinikum
A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás