Hírvilág

Klímavédelem és gazdasági növekedés

2015. FEBRUÁR 26.


A környezetvédelemre épülő iparág tevékenysége is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez - emelte ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke az Új klímagazdaság című konferencián szerdán Budapesten.

Magyarország 1996 óta 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy megháromszorozódott - számolt be a konferencián Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.

A brit- a német- és a francia nagykövetség valamint az MKT által szervezett konferencia célja az volt, hogy megismertesse a hét ország politikusaiból és vezető tudósaiból álló bizottság által múlt év őszén közzétett "Better Economy, Better Climate" jelentést, amelynek a legfőbb megállapítása az volt, hogy egyszerre állítható növekedési pályára a gazdaság és mérsékelhető a klímaváltozás, függetlenül az adott állam fejlettségi szintjétől.
Jonathan Knott brit nagykövet legfontosabbnak annak a mítosznak a lerombolását tartotta, amely szerint a gazdasági növekedés és a klímavédelem kizárja egymást.

Lieselore Cyrus német nagykövet arról számolt be, hogy országa 2020-ra 40 százalékkal, 2050-re pedig 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiák részarányát pedig a jelenlegi 27 százalékról 2025-re 50 százalékra, 2050-re pedig 80 százalékra növeli. Az alternatív technológiák kutatására eddig 3,5 milliárd eurót fordított Németország - tette hozzá a nagykövet.

Roland Galharague francia nagykövet pedig reményét fejezte ki, hogy az év végén megtartandó párizsi klímakonferencián megállapodnak a teendőkről a világ országai.
Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezet-gazdaságtani tanszékének vezetője előadásában a jelentés 10 pontos cselekvési tervét ismertette. Egyebek mellett azt, hogy az államok a központi döntéshozatali folyamataikba építsék be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást. Az államok kössenek erős, tartós és méltányos klímaegyezményt, és ne támogassák a fosszilis tüzelőanyagokat. Ugyanakkor növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését.
A professzor úgy vélte, hogy a gazdaságok átállításához a világ 30 leggazdagabb emberének éves osztaléka elegendő lenne.

A változás elengedhetetlen feltétele az elosztás módosítása, mind az országokon belül, mind pedig a nemzetek között, valamint a gazdaságok növekedése. Utóbbi már megvalósult: az elmúlt 10 évben 1 milliárddal nőtt a Föld népessége, miközben az egy főre jutó GDP is folyamatosan emelkedett - tette hozzá Kerekes Sándor.

Szabó Zsolt kiemelte Magyarország 2020-ig tartó háromszor 20 százalékos vállalását, azt, hogy ennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és ennyivel növeli a megújuló energiák részarányát, valamint az energiahatékonyságot is.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2020-ig Magyarország 400 millió eurót fordít uniós forrásból a klímavédelemre. Az energiafelhasználás csökkentésére 730 milliárd forint uniós támogatás, és a kormány által biztosított 180 milliárdos önerő áll rendelkezésre. Az épületek energetikai megújítására 236 milliárd forint jut. Példaként említette, hogy a kórházak orvostechnikai gépeinek modernizálása felére csökkentené azok energiafogyasztását.

Pásztor János, az ENSZ klímaváltozás-ügyi főtitkár helyettese kiemelte, hogy az éghajlatváltozás visszahat a gazdaságra, de a gazdaság csak akkor avatkozik be a probléma megoldásába, ha az a saját céljait is szolgálja, így munkahelyet teremt és profitot termel. Hozzátette, hogy a beruházásokat és az innovációt az éghajlatváltozási problémák megoldására kell fordítani. Végül Párizsban meg kell határozni a gazdasági jövőt is - vélte a főtitkár helyettes.




MTI 2015. február 26.,

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Klinikum

Van-e értelme a HBA1c- érték standardizálásának?

BECHER Péter

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Klinikum

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2015;2

SZABÓ Brigitta

A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.