Hírvilág

Kliens lesz a betegből

2015. ÁPRILIS 20.

Az alapellátásban meglévő kompetenciák összehangolásával lakóhelyközeli ellátásokat kell nyújtani a klienseknek – javasolja az a módszertan, amelyet az Egészségesebb Egészségügyért Program stábja dolgozott ki háziorvosi praxisok számára. Az eddig leginkább TÁMOP 6.2.B néven emlegetett projektet Egészségesebb Egészségügyért Programnak keresztelték el, amelynek keretében április és november között 800-1200 praxisban tesztelik az új szisztémát. Mint azt Szolyák Tamás, a program szakmai vezetője egy háttérbeszélgetésen elmondta: a tesztüzem többek között azt is szolgálja, hogy kiderüljön, mi az, ami a gyakorlatban is működik. Teljesen rendszeridegen metódusokat ugyanis nem szeretnének ráerőltetni a háziorvosokra.

Az alapellátásba lépve az egyén ne csupán a háziorvossal, hanem egy kompetens, sokféle tudással rendelkező csoporttal találkozzon, amelynek tagjai nem csak az ellátórendszerben való eligazodásban támogatják, hanem olyan helyi, egészségcélú szolgáltatáscsomagot kínálnak, amely segíti a klienst saját egészségének megőrzésében. Mint azt Szolyák Tamás hangsúlyozta, az Egészségesebb Egészségügyért Program elsődleges célja az a lakosságközeli ellátások kialakítása, a közösségek egészségkultúrájának fejlesztése, és az egészséget támogató viselkedés elterjesztése. A most induló pilot is mutatja, hogy a 9,5 millió forintos uniós támogatás 75 százalékát humánerőforrásra költik, sok háziorvost, szakorvost és egészségügyi szakdolgozót vonva be a programba. A szakmai vezető hangsúlyozta, betegcentrikus ellátórendszerben gondolkodnak, amely számos ponton kapcsolódik az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramhoz és az egészségfejlesztési irodák (EFI) munkájához, ám a módszertanban megfogalmazott szemléletet az egészségügy minden szegmensébe szeretnék eljuttatni.


Díjaznák az eredményességet


A módszertan nemzetközileg igazolt, a praxisokban indított pilot arra adhat választ, hogyan adoptálható mindez hazai környezetben, s melyek azok a metódusok, amelyek nálunk is működőképesek – fogalmazott dr. Lantos Zoltán a program másik szakmai vezetője. A módszertan egyébként az egészségügy menedzsmentjének korszerű megközelítése, amely a szolgáltatói szempontokat állítja a középpontba úgy, hogy a klienst is érdekeltté teszi az egészségének megőrzésében. Hogy az egyén minél többet tehessen saját egészségéért, egyéni egészségtervek kidolgozását javasolják, amelynek végrehajtásában sem hagyják magára a klienst. Az egyéni egészségterv kimunkálásában nem csak a háziorvos, hanem a dietetikus, a gyógyszerész, vagy adott esetben más szakdolgozó is részt vesz. Jelenleg csupán a magyarok negyedének van terve saját egészségének fejlesztésére, a többieknek az a száz egészség-tanácsadó is segíthet majd ennek elkészítésében és végrehajtásában, akiknek képzését májusban kezdik el.

Nem csak egyéni, hanem közösségi egészségtervek elkészítését is javasolják 80-100 ezer főre, ezek alapját az adott régióban élő közösség egészségi állapota és szükségletei adják. A helyi és közösségi egészségszervezés célja, hogy minden finanszírozott szolgáltatáshoz hozzáférhetővé váljon az egyén számára. A módszertan azt is ajánlja, hogy a szolgáltatás eredményessége határozza meg a finanszírozást, ennek érdekében nem csak az orvosszakmai eredményeket kell figyelembe venni, hanem az úgynevezett egészségélményt is mérik, ennek érdekében mindkét szereplő – a kliens és a szolgáltató – egyaránt értékeli a szolgáltatást, a módszertan ugyanis az együttcselekvésre, a szolgáltató és az igénybevevő közös munkájára épít.

A program metódusa, hogy egészségtervezési irányelvek, szolgáltatási folyamatok mentén segítsék az egyént az egészségmegőrzés folyamatában, azonban azokat a fókuszpontokat, amelyek a lakosságnak a legmegfelelőbbek, az egészségpolitikának kell meghatároznia – mondta Lantos Zoltán. Hozzátette azt is, a projekthez informatikai fejlesztés is csatlakozik, egyéni szolgáltatásszervező szoftvert készítettek, amely illeszkedik a három éve készülő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A közös, virtuális munkafelületen valamennyi szakember és az egyén is elérhetné a számára releváns információkat, a háziorvos itt láthatná az egészségterv adatait, a korábbi leleteket, monitorozás eredményeit, olyan információkhoz juthat egységesen, amelyekhez most nem.


Összevetik a tapasztalatokat


Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) és az Egészségesebb Egészségügyért Program közös pontja a lakosságközeli szolgáltatások megteremtése és alapellátásba integrálása – foglalta össze Papp Magor, a Svájci-projekt szakmai vezetője. Az Alapellátási Modellprogram szintén a helyben elérhető kompetenciák szinergiájára épít, és lakóhelyközeli, komplex egészségszolgáltatásokat biztosít. Így érthető, hogy szoros az együttműködés a két program között, a modellekben megjelenő tapasztalatokat, koncepciókat folyamatosan figyelik, cserélik. Ugyanilyen élő a kommunikáció az EFI-kkel, amelyek két éve nyújtanak lakóhelyközeli egészségszolgáltatásokat.

Mihamarább megszabadulni a betegtől, recepttel, beutalóval felfelé tolni az ellátórendszerben, ez a jelenlegi hozzáállás az alapellátásban – állapította meg Papp Magor, aki úgy vélte, mindazt, amit most a modellkísérletekben tesztelnek, mihamarább a gyakorlatban is be is kellene vezetni, mert öt tíz év múlva – figyelembe véve a demográfiai változásokat és a háziorvosi korfát – a körülmények fogják ezt kikényszeríteni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, a régi betegellátási logika szerint ezek a modellprogramok nehezen értelmezhetőek, bevezetésük fogalmi paradigmaváltással is jár, például nem betegről, hanem kliensről beszélnek. Azonban nem csak a szolgáltatók, hanem az egyén viszonyulásának is változnia kell, az egyéni egészségterv szükségességének be kell épülnie a kliensek gondolkodásába.

Az új minőség megteremtéséhez szükséges a praxisok kompetenciabővítése, egyidejűleg igazodva az uniós és a magyar valósághoz, ugyanakkor a közösségek csak akkor tudnak minőségi ellátást nyújtani, ha a kliens is feladatot kap saját egészségének megőrzésében. Papp Magor hangsúlyozta: közösségi alapellátásban kell gondolkodni, ám ennek bővítéséhez csak a két program tanulságait összevetve szabad forrást biztosítani.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-20

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

Hírvilág

Mikola István: Az orvos a belső tartalék

Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

Egészségpolitika

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.

Hírvilág

Ónodi: A szakmával szemben nem tudok csatát nyerni

Nem sokat tisztult a kép a Világgazdaság szerdai egészségügyi konferenciáján, már ami a fővárosi szuperkórház, vagy az egészségügyi kancelláriarendszer bevezetését illeti.