1774. április 4.-én Londonban, 45 éves korában meghalt Oliver Goldsmith, az angol irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Goldsmith Írországból származott és orvostudományt tanult, majd Európa-szerte utazásokat tett. 1756-ban visszatért Angliába, ahol orvosként és gyógyszerészként dolgozott. Legjelentősebb Európa-szerte ismert irodalmi műve „A wakefieldi lelkész” című családregény lett, mely 1766-ban jelent meg. A regény a korabeli Angliában játszódik, és humoros formában mutatja be az egyszerű polgári vidéki élet idilljét, amelyet a sorscsapások sorozata széttör ugyan, de a végén a cselekmény jó fordulatot vesz. Goldsmith kismesteri remekművének egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a sokféleség. A cselekmény szabálytalan és szerteágazó, és a szöveg számtalan egyéb tartalmat is magába épít, így megjelennek benne versek, szentbeszédek, és különböző értekezéseket a politikáról vagy az igazságszolgáltatásról és poétikáról. Szentimentalizmus Goldsmith munkái a szentimentalizmus irányzatához tartoznak, mely az európai felvilágosodással összefüggésben fejlődött ki. Míg a felvilágosodás gondolkodói mindenekelőtt az ész és az értelem felé fordultak, a szentimentalizmus képviselői az érzelmeket és a szubjektivitást hangsúlyozzák, a művek hangulata elégikus, borongós. A szereplők saját érzelmeiket és hangulataikat a legkisebb részletekbe menően elemzik a beszélgetésekben, naplókban, levelezésben és vallomásokban. A tipikus szereplők képtelenek cselekedni, csak gyötrődni tudnak. Élete Goldsmith igen képzett ember volt: 1749-ben bölcsész diplomát szerzett a dublini Szentháromság főiskola teológiai és jogi karán. Később medikus hallgató volt az edinburgh-i és a leideni egyetemen, majd keresztül-kasul bejárta Európát, tanult a padovai egyetemen is. Letelepedése után Londonban gyógyszerasszisztensként dolgozott, állandó adósságai miatt ontotta magából az írásműveket, melyek közül néhány kiállta az idő próbáját. Kiérdemelte a komoly tekintélynek számító Samuel Johnson író és kritikus barátságát is. Kicsapongásai, bohém életmódja és kiváló tehetsége miatt kapta az „idióta művész” elnevezést. Rendetlenségére jellemző, hogy emigrációja Amerikába azért hiúsult meg, mert lekéste a hajó indulását.Életmódja hamar felemésztette, 45 éves korában halt meg, részben azért mert vesebetegségét félrediagnosztizálta. Goldsmith sokoldalú szerző volt, született bohém és tudós elme is egyszerre, költő, s ugyanakkor drámaíró is egy személyben.Szellemi napszámos a megélhetésért és kiváló költő. Ha szép nő hallgat balga vágyra, elhagyják mind a férfiak, mi lehet gyógyszer bánatára, könnyeiért vigaszt mi ad? Mi szégyenét oly ködbe rejti, bűnét, hogy szem rá nem talál, mi kedvese szívét megejti s visszahódítja - a halál. Oliver Goldsmith: Dal /Ford.: Orbán Ottó/ NZS