Hírvilág

Kimerültség lehet a korai nyugdíjazás oka

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A nyugdíjba vonulás nem befolyásolja a főbb krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, de jelentősen csökken a mentális és fizikai kimerültség, valamint a depresszív tünetek – olvasható a BMJ-ben. A dr. Hugo Westerlund a Stockholmi Egyetem munkatársa vezette kutatás 15 évig követte a résztvevőket a nyugdíjazás előtt és utáni 7 évben. A résztvevők egy nagy francia tanulmány vizsgálati alanyai voltak, 11 246 férfi és 2 858 nő, akiket évente interjúvoltak meg 1989 és 2007 között. A legtöbb résztvevő (89 százalék) házasságban élt, közepes vagy magas beosztásban dolgozott. A törvényeknek megfelelően vonultak nyugállományba, 72 százalékuk 53 és 57 éves kora között. 64 évesen már egyikük sem dolgozott. A nyugdíjba vonulás előtti évben minden negyedik ember depressziós tünetektől szenvedett, 7 százalékuknál jelentkezett egy vagy több betegség, mint légzőszervi-, cukor- vagy szívbetegség, agyvérzés. Az egyedülállók és az alacsonyabb beosztásúak között több volt a fizikailag (de nem mentálisan) kimerültek aránya. Következtetéseik szerint a „kimerültség lehet az egyik oka a munkapiacról történő korai kilépésnek, illetve a csökkent munkaképességnek. A munkarend átszervezésével, az egészségügyi beavatkozásokkal elérhető lenne, hogy több idősebb ember dolgozhasson egészségesen – szerepel a kutatás összefoglalásaként született tanulmányban. Alex Burdorf holland professzor szerint további kutatás szükséges, hogy megerősítsék az eredményeket, mivel azok ellentmondanak a korábbiaknak. „Túl korai még nyilatkozni az adott életkorokban történő nyugdíjazás pozitív és negatív hatásairól.” A szerzők egyetértenek abban, hogy mindenképpen javítani kell a munkakörülményeket, hogy az idősebbek megőrizhessék az egészségüket. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Vírus játszhat szerepet a krónikusfáradtság-szindrómában

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.