Hírvilág

Kihalt emberfélék genomját elemezték

2012. AUGUSZTUS 31.



Berlin/Moszkva, 2012. augusztus 31., péntek (MTI) - A gyenyiszovai ember genetikai titkait tárták fel német tudósok, akik a kutatások során kiderítették a modern ember és legközelebbi kihalt rokonai közötti genetikai különbségeket is.

A vizsgálatok eredményeit ismertető tanulmány a Science legújabb számában látott napvilágot.

A gyenyiszovai ember a Homo nemzetség tagja, maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban.

Az egyetlen ujjperecből és egy bölcsességfogból álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói Svante Paabo irányításával, hogy az egy eddig ismeretlen emberféléhez tartozik, s a neandervölgyi ember "unokatestvérének" tekinthető.

A gyenyiszovai ember és a Homo neanderthalensis körülbelül harmincezer évvel ezelőtt halt ki, de genetikai "lenyomata" nyomon követhető a modern ember genomjában - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-19423147) és a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/08/120830141225.htm).

Svante Paabo kutatócsoportja új módszerrel vizsgálta az ősi DNS-t, amelynek köszönhetően kiderült, hogy a nyolcvanezer évvel ezelőtt élt lány barna szemű, barna hajú és bőrű volt.

"A gyenyiszovai lány esetében képesek voltunk meghatározni még az anyai és apai ágon örökölt két kromoszómakészlet közötti különbségeket is" - hangsúlyozta Matthias Meyer, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók összehasonlították a lány genomját a neandervölgyi emberével, valamint 11, a világ különböző tájain élő emberével. Ennek köszönhetően katalogizálhatták mindazokat a genetikai változásokat, amelyek megkülönböztetik a modern embert legközelebbi rokonaitól, a Homo nemzetség két kihalt csoportjától.

A vizsgálatok tanúsága szerint például Pápua Új-Guinea mai lakosai genomjának 3 százaléka a gyenyiszovai embertől származik.
A gyenyiszovai ember genetikai variációinak száma rendkívül alacsony volt, ami azt jelenti, hogy bár Ázsia nagy részén megtalálható volt, a populáció létszáma igen kicsi maradt.

A tudósok körülbelül százezer olyan változást is regisztráltak a modern ember genomjában, amelyek azóta keletkeztek, hogy a Homo sapiens elvált a gyenyiszovai embertől. Ezek némelyike az agyi funkciókkal és az idegrendszer fejlődésével kapcsolatosak, más változások a bőr, a szemek és a fog morfológiájával függnek össze.

"Ez a kutatás segít meghatározni, hogy minek köszönhetően következett be a modern ember hirtelen fejlődése mind számbelileg, mind kulturális komplexitásában, míg az archaikus emberek száma zsugorodott, majd kihaltak" - magyarázta Svante Paabo.



MTI 2012. augusztus 31., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A pihentető alvás fontossága

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.

COVID-19

A dohányzás COVID-19 esetében sem tesz jót a légutaknak

Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját.

Hírvilág

Enyhe-középsúlyos depresszióban hatástalanok az antidepresszánsok

Az akut major depressziós betegek többségében nem hatásosabbak az antidepresszívumok, mint a placebo - állapították meg egy gondos statisztikai módszerekkel végzett metaanalízisben. Csak az igen súlyos állapotú betegek esetében érhető el klinikailag számottevő javulás.

Agykutatás

Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Hírvilág

Az érzelemmentesség összefügg a viselkedészavarral

Azoknál a gyerekeknél, akik semmilyen érzelmet, együttérzést vagy bűntudatot nem mutatnak, fennáll az antiszociális viselkedés és a beilleszkedési zavarok veszélye - derült ki egy kutatásból, melyet 2011. február 20-án, az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség éves gyűlésén adtak közre.