Az agy belső "kábítószeréről", az úgynevezett endokannabinoidok szerepéről a tanulásban, valamint a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban tartott előadást kedden Freund Tamás Agy-díjas akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényre a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) keretében került sor. Freund Tamás bevezetőjében az agykéreg százmilliárd idegsejtjének az együttműködéséről, kapcsolatteremtő képességéről beszélt, amelyek kiterjedt hálózatokat alkotnak. Míg például egy májsejt legfeljebb 6-8 másikkal kerül közvetlen kapcsolatba, minden egyes neuron kiterjedt nyúlványrendszerének köszönhetően tízezer, húszezer, vagy akár százezer idegsejttel alkot közös hálózatot. Ismertetése szerint használattól függően ezek a kapcsolódások képesek megerősödni, vagy gyengülni, a legelemibb emléknyom kialakulásához több millió, vagy akár több tízmillió idegsejt együttműködése szükséges, amelyek egyszerre sülnek ki és rögzítik az információt. Működésüket a gátlósejtek szinkronizálják, amelyek az agykérgi sejtek 10-20 százalékát teszik ki. Freund Tamás kitért arra, hogy mindössze 10-15 éve fedezték fel az idegsejtek közötti kommunikáció új típusát, amelyben az ennokannabinoidok játsszák a főszerepet. "Köztudott, hogy az agyra hat a marihuána aktív komponense, a kannabisz, ami, mint kiderült, azért lehetséges, mert az agyban endokannabinoidok termelődnek. Ennek megfelelően az agy rendelkezik e vegyületek érzékeléséhez szükséges receptorokkal. E vegyületek a jelfogókkal egyetemben az idegsejtek közötti kommunikáció egészen új formáját teszik lehetővé" - mondta. Magyarázata szerint az idegsejtek közötti kommunikáció eddig ismert mechanizmusa szerint az impulzust generáló neuron továbbítja az ingerületet. Itt viszont a fogadó idegsejt képes "visszaszólni" a küldőnek, hogy elég az impulzusokból. A rendszer felfedezése részben a KOKI kutatóinak nevéhez fűződik, akiknek sikerült lokalizálniuk az agyban a rendszer receptorait. Megállapították azt is, hogy mely területen és milyen sejttípusokhoz kötődnek. Azt is kiderítették, hogyha ezeket aktiválják a kívülről bevitt marihuána hatóanyagával, vagy endokannabinoidokal, milyen mechanizmusok indulnak be és milyen neuronhálózatokat befolyásolnak, továbbá milyen betegségek kialakulásában játszanak szerepet. A KOKI kutatóinak sikerült elsőként kimutatniuk, hogy a hibás visszajelzés szorongásos betegségek kialakulásában játszik szerepet. Freund Tamás azonban kiemelte, tévedés azt hinni, hogy a marihuána megoldás lehet a szorongás ellen. Míg az endokannabinoidok specifikusan, bizonyos terület receptoraira hatnak, a kannabisz az összes ilyen jelfogóra. Másrészt rontja az idegsejtek működésének szinkronizáltságát, ennek következtében gyengül a memória és a tanulási képesség. Ezek a tünetek már a marihuána alkalmi fogyasztása után fellépnek, tartós füvezés pedig hosszú távon károsítja az információt kódoló sejtek együttműködését. A KOKI kutatóinak azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kannabonoid-rendszer az epilepszia kialakulásában is szerepet játszik, hiszen károsodása esetén túlserkentés alakul ki, az impulzust gerjesztő sejtek ugyanis nem kapnak negatív visszajelzést. Mint Freund Tamás kiemelte, e hatásmechanizmusok megismerése új típusú megközelítést jelent a terápiában. Az intézet szabadalma alapján gyógynövényalapú új szorongásgátlót fejlesztettek ki. Ez ugyanolyan hatékony, mint a jelenleg használatos gyógyszerek, azok mellékhatásai nélkül. A készítmény táplálékkiegészítőként már forgalomba került az Egyesült Államokban. MTI 2012. november 6., kedd