Hírvilág

Jobbkezes vagy balkezes?

2011. AUGUSZTUS 15.


Az emberek több mint 90 százaléka a jobb kezét használja az ügyességet igénylő feladatok végrehajtásához. A kutatók évtizedek óta kutatják az aránytalanság okát. A két agyféltekével és a mozgatókéreggel rendelkező emberiség miért nem képes egyforma ügyességgel használni mindkét kezét?

Az Aberdeeni Egyetem tanulmánya, mely a Cortex című folyóirat áprilisi számában jelenik meg azt sugallja, hogy a magyarázat azokban a tevékenységekben rejtőzhet, melyekhez mindét kezet használni kell egyszerre, így arra késztetheti a jobbkezeseket, hogy a jobb kezüket válasszák.

Gavin Buckingham, a kanadai Nyugat-Ontario Egyetem Agy és Elme Központjának kutatója és témavezetője, Dr. David Carey arra kérték a jobb-és balkezes résztvevőket, hogy először mindkét kezükkel egyszerre nyúljanak két tárgy felé, majd rögtön ezután egy újabb tárgy felé a közelebb eső kezükkel. Mielőtt elkezdték volna kinyújtani a karjukat, egyik kezükbe rövid vibrációs jelzést kaptak, annak jelzéseként, hogy az új tárgy hol fog felbukkanni, vagyis melyik kézzel kell a feladatot végrehajtani. A kísérletek egy kis részében rossz kéz kapta a jelzést, vagyis a résztvevőknek vissza kellett fogniuk a helytelenül jelzett karjukat, hogy a másikkal végezhessék el a feladatot.

A jobbkezeseknek sokkal jobban meggyűlt a bajuk a helytelen jelzésekkel, ha azt a jobb karjukba kapták. Több hibát vétettek, és sokkal több idejükbe került sikeresen kivitelezni a feladatot. Szinte úgy tűnt, mintha a jobb kezet már eleve a kétkezes feladatnál kiválasztották volna a folytatásra. A balkezeseknél nem fedeztek fel hasonló aszimmentriát, ami arra utal, hogy kevésbé kell egyik kezüket a másikkal szemben előnyben részesíteniük.

Ezek az eredmények egy sor kutatási anyagra épülnek, melyek arra utalnak, hogy a jobbkezesek figyelme erőteljesen a jobb kezükre irányul a kétkezes feladatok végrehajtása közben. „Erre az egyik magyarázat az lehet, hogy a kéz kiválasztása összefügg a félteke beszéd-és nyelvi képességek felé történő specializációjával” – mondta Dr. Carey. „Sok balkezes embernek „jobbkezes agya” van, mely gyengíti azt a késztetést, hogy a domináns bal kezüket válasszák.

Forrás: Medipress


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.