Hírvilág

Hol lássuk el a beteget?

2011. SZEPTEMBER 02.

Nem valósult meg a praxisalap létrehozása, az eszközpótlásra szánt támogatást úgy adták, hogy közben el is vettek, és megerősítés helyett még a kapacitásokat is szűkítették az alapellátásban. Miközben az egészségügyi kormányzat a meglehetősen drága kórházi ellátás felől az alap- és járóbeteg-ellátás felé irányítaná a pácienseket, az Önkormányzati Egészségügyi Napok XV. kongresszusán elhangzott előadásokból kiderült, az alacsonyabb ellátási szintek felkészítése a többletmunka befogadására egyelőre várat magára. Márpedig ahogyan az egész ágazat, úgy a kórházak is túl vannak a 24. órán, tehermentesítésük nem halasztható tovább.

Elmaradtak intézkedések az alapellátásban

A szolgáltatási alapcsomag meghatározása, az önálló tevékenységhez való jog a szakorvosoknak – többek között ezek is szerepeltek a Kasszaorvosi Szervezet javaslatai között, amelyeket Szócska Miklós államtitkárnak adtak át a Semmelweis Terv (ST) megvitatásának időszakában. A szervezet elnöke, Borsi Éva különösen fontosnak tartaná az alapcsomag meghatározását. E nélkül káosz van az ellátásban, senki nem tudja, mi jár a tb-járulékért cserébe, s az orvostársadalom „hálapénzre van ítélve”. Sajnos azonban az ágazati államtitkár határozottan nemet mondott a szolgáltatási alapcsomag definiálására.

Egyelőre a kívánságlista része maradt az 5 milliárd forintos praxisalap létrehozása is, amely már tavaly októberben szóba került, idén tavasszal pedig Szócska Miklós újra bejelentette életre hívását a háziorvosok és a házi gyermekorvosok letelepedésének ösztönzésére. Nem tűnt hathatós segítségnek az sem, hogy január óta a háziorvosok online jelenthetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Bár a személyes, vagy flopin történő jelentési kötelezettség valóban elavult volt, azonban az informatikai háttér megteremtéséhez semmiféle segítséget nem kaptak az orvosok – összegezte Borsi Éva.

Fele sem igaz az eszközpótlásra szánt támogatás visszaállításának – ezt már Selmeczi Kamill az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke mondta, aki szerint az amortizáció kérdése a mai napi megoldatlan maradt az egész egészségügyi rendszerben. A háziorvosok a korábbi támogatási szisztémában havonta kaptak kisebb összeget eszközbeszerzésekre, ennek összegyűjtögetése jelenthetett némi segítséget. Október 1-től azonban megvonták ezt a havidíjat, s helyette 1,5 milliárd forint szétosztását tervezik 3 év alatt az alapellátók között.

Az ígéretek ellenére az alapellátás strukturális megerősítése elmaradt, és még kapacitásokat is elvontak a rendszertől. Továbbra is fennáll az az igazságtalan helyzet, hogy a háziorvosok között az E-alap mindössze 2,5 százalékát osztják szét, holott ezen a szinten történik az orvos-beteg találkozások 70-75 százaléka.

Az alapellátásért felelős önkormányzatokkal kötött szerződések központi egységesítésére, és a fenntartói kötelezettségek pontos meghatározására is szükség lenne Borsi Éva szerint, már csak azért is, mert a helyhatóságok igyekeznek ezt a feladatukat a lehető legolcsóbban megúszni, de az is előfordul, hogy végül nem is fizetnek az orvosnak. A duális finanszírozás megoldást jelenthetne, amelyben az épületfenntartás, karbantartás és a rezsiköltség az önkormányzatokat terhelné, míg a költségvetés tervezésekor az OEP-nek kötelező lenne megegyeznie a díjakról az érintettekkel – vélte Selmeczi Kamill a kongresszuson.

Felkészületlen a járóbeteg-ellátórendszer is?

Bár nagy a várakozás a ST végrehajtásával kapcsolatban az ambuláns ellátók körében is, nem látják benne az ösztönzőket arra, hogy a járóbeteg-ellátás felé tereljék a pácienseket. Jelenleg a levegőben lógunk – összegezte gondolatait Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg-szakellátási Szövetség elnöke.

A járóbeteg-ellátásban a finanszírozás bonyolultsága okozza a legtöbb nehézséget. Miközben a kapacitást órában számolják, a teljesítményt díjazzák, ráadásul a járóbeteg-ellátók státusza sem tisztázott. Az ambuláns rendelők 75 százaléka kórházakhoz csatoltan, maradékuk önállóan működik, hetente közel 350 ezer szakorvosi és nem szakorvosi ellátást nyújtva a betegeknek.

Az új finanszírozási koncepciót a területi ellátási kötelezettség szerint gombolják újra november 1-től, ami még a teljesítményvolumen-korlátnál is nagyobb problémákat okozhat a járóbeteg-ellátóknál. Mivel a rendelők többsége mátrixos rendszerben dolgozik, így jobb lenne, ha a finanszírozás követné a beteget. Mindenképpen szükség lenne a pontrendszer egyszerűsítésére, és a bevételszerinti szabályozásra.

A közelmúltban mintegy 30 milliárd forintnyi uniós forrást költöttek a kistérségi egészségügyi központok létrehozására, bővítésére, ám az összes fejlesztés a lakosság mindössze 2 százalékát érintette. Az újítás hatékonyabb lett volna egyébként, ha sikerül még 15 milliárd forinttal kiegészíteni a meglévő alapot, például önkormányzati pályázati rendszerben. Az ambuláns ellátás eszközfejlesztésére még uniós források sem álltak rendelkezésre, márpedig erre muszáj lenne költeni, különösen akkor, ha a kórházak tehermentesítését a járóbeteg-ellátásban akarják megoldani – figyelmeztetett Pásztélyi Zsolt.

Dráma az ágazatban

Dráma van, s túl a 24. órán még mindig csak várunk a megoldásra – nyitotta expozéját Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint végre be kellene látni, hogy a mai ellátási alapcsomagot – vagyis, hogy mindenkinek minden jár – nem lehet finanszírozni a jelenlegi forrásokból.

Ahhoz, hogy a ST-ben is megfogalmazott célt, vagyis, hogy a ciklus végére a jelenleg 4,3 százalékos GDP-arányos költést a visegrádi országok 6 százalékos átlagára emeljük fel az egészségügyben, szükség lenne 60 milliárd forintra az ágazati adósságállomány szanálására, ugyanennyire, hogy az eladósodás ne induljon újra, szintén 60 milliárdot kellene szánni a béremelésre, 20 milliárdot az alapellátás megerősítésére, s még ennyit az infláció követésére.

Miközben az erőfeszítések ellenére az ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon nem javul, a hatékonyság is csökken, az intézmények eladósodása pedig napról napra növekszik. Spontán szűkül az ellátási csomag, a bérek és a pótlékok csökkennek, s miközben kriminalizálják a paraszolvenciát, a lakosság azt hiszi, hogy van pénz az egészségügyre, csak éppen rossz a rendszer. Ilyen körülmények között természetes, aki csak megteheti, legyen akár beteg, akár munkavállaló, menekül a magyar egészségügyből.

Hogy a drámai helyzetből kilábaljunk, szűkíteni kell a kapacitásokat és a szolgáltatási csomagot, módosítani a szakmai eljárásrendeket és koncentrálni az erőforrásokat – sorolta a Kórházszövetség elnöke, aki azt is hozzátette, hogy ha megtesszük mindezeket a lépéseket, a kórházak adósságállománya még nem csökken, és a bérhelyzet sem oldódik meg. Az egészségügynek szüksége lenne a Széll Kálmán Terv által elvont forintokra, a népegészségügyi adó kibővítéséből származó bevételekre, és a finanszírozási technikák kiszélesítésére.

A kórházak bezárása ma már nem cél, hanem szükség – szögezte le Rácz Jenő. Az intézmények újabb központi konszolidációra szorulnak az év végére, ehhez minimum 30 milliárd forintot kell biztosítani. Jövőre pedig már a beszállítók sem fogják tudni finanszírozni a fekvőbeteg-ellátást.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-02

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.