Hírvilág

Hogyan "szagolják ki" az immunsejtek a baktériumokat?

2011. AUGUSZTUS 15.



A kutatók azt vizsgálják, hogyan érzékeli és kutatja fel immunrendszerünk a szervezetünkben kialakult fertőzéseket azáltal, hogy reagál a baktériumok által kibocsátott kémiai „illatokra”.

Ha megismerjük, hogyan manipulálják az immunsejtek mozgásukat a külső jelekre reagálva, azzal nemcsak immunrendszer működését ismerhetjük meg behatóbban, hanem azt is megtudhatjuk, hogyan terjednek a rákos sejtek a szervezetben, sőt akár azt is, hogy működik az agyunk „huzalozása”.

Dr. Holger Kress a General Microbiology tavaszi, edinburgh-i konferenciáján az általa és a Yale Egyetem professzora, Eric Dufresne által kifejlesztett új technikáról számolt be, amely szivacsszerű mikrorészecskéket használ a baktériumok utánzására.

A mikrorészecskék lassan felszabadítanak egy jellegzetes bakteriális „illatot”, melyet az immunsejtek érzékelnek.

Ennek hatására a sejtek aktívan a vegyi anyag forrása felé mozdulnak, hogy levadásszák a modell mikrobákat. Ezek a mikrorészecskék úgynevezett „optikai csipesszel”, rendkívül fókuszált lézernyalábokkal három dimenzióban manipulálhatók; a részecskék mozgását a milliméter egymilliomod részének megfelelő pontossággal lehet szabályozni.

„A kémiai jelek alakjának szabályozásával kontrollálni tudjuk az immunsejtek mozgását, és tanulmányozhatjuk, hogyan reagálnak a jelekre” – nyilatkozta dr. Kress.

A kutatók rájöttek, hogy egyetlen vegyületfelszabadító mikrorészecske elegendő ahhoz, hogy a neutrofilokat (az immunsejtek egyik típusát) arra ösztönözze, hogy a forrás felé mozduljanak.

A mikrorészecske kevesebb, mint egy perces behatása következtében a neutrofilok polarizálni tudták belső „vázuk” növekedését a vegyi anyag irányába.

Dr. Kress elmondta, hogy bár a kutatás sikeresen azonosította azokat a kémiai jeltípusokat, amelyek stimulálják az immunsejteket, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy az immunsejtek válaszának pontos részleteit is fel lehessen deríteni. „Ez az új technika lehetővé teszi számunkra, hogy szisztematikusan mérhessük, hogyan reagálnak a sejtek a különféle ingerekre pillanatok alatt térben és időben.”

A kutató úgy véli, technikájukat számos kutatási területen alkalmazni lehet. „Az effajta kémiai grádiensek mentén zajló sejtmigráció kulcsszerepet játszik a sebgyógyulásban és az agy „huzalozásában”. Ezen kívül számos betegséggel, különösen az áttétes daganatokkal összefüggésben is lényeges szerephez jut.”

Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.