Hírvilág

Ha áramlik a csí…

2011. AUGUSZTUS 15.

A nagy gyógyászati rendszerek megítélésében hibát követünk el, ha úgy véljük, alapjaiban nem sokban különböznek az akadémikus, nyugati orvoslástól, hogy csupán annyi a különbség közöttük, hogy más terápiás eszköztárral rendelkeznek és másféle megoldásmódokkal kísérleteznek a gyógyítás terén.

A hagyományos kínai gyógyászat merőben más filozófiai és kulturális alapon áll, és szerteágazó rendszere nem más, mint egyfajta energiagyógyászat, mely mögött energiaelmélet rejlik. A kezelés célja az energiaegyensúly visszaállítása. Onnan, ahol egy „elzáródás” van, elvezetik az energiát és odavezetik, ahol „hiányzik az energia”. A külső testi tünetek csak tájékoztatásul szolgálnak, és arra utalnak, hogy a testben mely „energiapályákban” állt be zavar.

A kezdetek

A hagyományos kínai orvoslás házon kívüli hódító útjára az Egyesült Államokbeli wellness-központokból indult a múlt század hatvanas éveiben.

A modern fogyasztói életvitelt és szemléletet ellensúlyozandó, egy másfajta életritmus és világszemlélet után vágyódó réteg felfedezte magának a keleti kultúra varázsát.
Az akupunktúrás gyógyítás és fájdalomcsillapítás, a tai chit végző idős emberek derűje meglepő kontrasztot jelentett a rohamkocsikkal, biztosítókkal és a méregdrága diagnosztikai technika vívmányaival zsúfolt egészségügyhöz szokott emberek számára. Az egészséghez vezető úton hirtelen más perspektívák nyíltak a mértékletesség, harmónia és egyensúly megtalálásának jegyében.

A hagyományos kínai orvoslás elméleti alapja a Dao, melynek lényege az az elképzelés, hogy a világon minden az eredetileg egységes életenergiából, a chi-ből (ejtsd: csí), a „kozmosz lélegzetéből” áll, s a teljes életet ennek megosztott párja, a jin és a jang szövi át.

Jin és jang egysége

Az ősi filozófusok a traktátusokban a tűz és víz szembenálló minőségeket tükröznek. A jin és a jang jelképezi ezeket a minőségeket, melyek folyton mozgásban állnak a harmónia fenntartásáért. Kölcsönösen függnek egymástól, és alkalmasint egymásba alakulnak. A tűz minden tulajdonságát, mely a forróság, fényesség, lendületesség, erő, felfelé és kifelé tartó mozgás, a janghoz lehet sorolni, s a fehér szín ezt tükrözi. A jin a víz tulajdonságával bír, úgymint lassúság, hideg, színtelenség, lefelé és befelé tartó mozgás, s ezt a fekete szín jelképezi.

Ha az ártalmas tényező Jang tulajdonságú, akkor a jang-felesleg miatt a "meleg felesleg" tünetei mutatkoznak. Például gyors, akut betegségek lázzal.

A jin és a jang forrásai az ételek és a biológiailag aktív adalékok. A chit a testben láthatatlan meridián-rendszer szállítja.
A meridiánok nem azonosan semmilyen a tudomány által ismert rendszerrel, sem az idegekkel, sem pedig a véredényekkel.

A gyógyítás módja

A kínai gyógyítás alapja az a felfogás, hogy az egészség szempontjából nem a szervek, csontok, izmok és idegek hibátlan működése a fontos, hanem az életenergia szabad és akadálymentes áramlása. A harmóniában mindig akkor áll be zavar, ha a kettő közül az egyik erő hosszabb távon túlsúlyban van.

A hagyományos kínai orvoslás avatott szakértői a diagnózist hosszas kikérdezés és állapotfelmérés alapján végzik, eközben megtekintik a pulzust, a nyelvet. De egyéb tünetek megvizsgálásával és értelmezésével is történik, a beteg leleteinek figyelembevétele mellett. Jelentőséggel bírnak még a bőrön fellelhető elváltozások, a beteg viselkedés, a szem elszíneződése stb. Az íriszdiagnosztika olyan módszer, ahol a szem szivárványhártyáját vizsgálják meg a célból, hogy vélekedésük szerint a különböző szervekről képet kapjanak.
A fizikális vizsgálat tartalmazhatja még a páciens testének megszagolását a benne lakó „szellem” általános állapotának felméréséhez, és a nyelv alapos vizsgálatát, mert úgy gondolják, hogy a nyelv a belső szervek egészségi állapotának tükre.
Egy másik megkülönböztető diagnosztikai megközelítés a pulzusdiagnózis. A tudományos orvoslástól eltérően, ahol a pulzust a szívritmus mérésére használják, a hagyományos kínai gyógyászatban ez a chi áramlásának ellenőrzésére szolgál.
Kilenc különböző erejű tapintással kilenc féle pulzust mérnek az orvosok, és az eredmény elgondolásuk szerint a szervek állapotáról nyújt információt.
A gyógyítási módszerekben a gyógynövények állnak a középpontban. A hagyományos kínai orvoslás mintegy 4000 különböző szert használ, melyek között sok növény van, de találhatók közöttük állati termékek (szárított mérgező állatok, pl. skorpiók, mint görcsoldó szer, egy szárított gekkóból készült főzet asztma ellen, összeaprított százlábú reuma ellen stb.), valamint ásványok is.

A hagyományos kínai gyógyászat rendszerének tudományos háttere nem eléggé megalapozott, a rendszer egésze jórészt teszteletlen és bizonyítatlan marad. A hagyományos kínai gyógyászat, mint komplex rendszer vizsgálatának egyik lehetséges módja, hogy összehasonlítjuk a különböző terapeuták diagnózisait és javaslatait.
Egy 2005-ös, kontrollos vizsgálat (Zhang, Grant G., Wenlin Lee, Barker Bausell, Lixing Lao, Barry Handwerger, Brian Berman. Variability in the Traditional Chinese Medicine (TCM) Diagnoses and Herbal Prescriptions Provided by Three TCM Practitioners for 40 Patients with Rheumatoid Arthritis. Journal of Alternative and Complementary Medicine 2005;11(3):415–421.)
összehasonlította három orvos eredményeit, akik ugyanazt a negyven rheumatoid arthritisben szenvedő beteget vizsgálták meg. Összességében a diagnózisok az esetek 31,7 %-ában voltak azonosak, ez nem jobb eredmény a véletlenszerű megegyezésnél.
Ehhez hasonlóan az ajánlott gyógynövények is az esetek 35 %-ában egyeztek. A terapeuták a hagyományos kínai gyógyászat bármilyen diagnosztikai eszközét használhattak, és az esetek 86,7 %-ában alkalmaztak pulzusdiagnózist. Hasonlóan nagy szórást találtak más vizsgálatok is. Ezeket összegezve kimutatható, hogy a hagyományos kínai gyógyászatban a diagnózis felállítása és a gyógymódok elrendelése meglehetősen szubjektív. A bizonytalan diagnosztikai eljárások alapján előfordulhat, hogy nem vesznek észre létező betegséget, nem létezőt viszont sugallhatnak, s ez sok kárt és fölösleges szenvedést okozhat.
Fontos tudnunk, hogy a hagyományos kínai gyógyászatban használatos gyógynövénytermékeket többnyire nem szabályozzák kellőképpen; az Egyesült Államokban például előfordulhat, hogy a gyártási és csomagolási körülmények nem megfelelőek, és minőségük sem állandó.
A testi problémákon túl pszichés bajok is felléphetnek a terápia mellékhatásként, főként az olyan, a tudatunkra is ható gyakorlatoknál, mint a jóga, meditáció.
A hagyományos kínai gyógyászat egyes részei azonban, mint például a helyes étrend, gyakoribb testmozgás segíthet a betegeknek. S bizonyos terápiák az általános orvosi megítélés szerint is konkrét helyzetekben hasznosak lehetnek. A hagyományos kínai gyógyászat néhány szegmense, mint például az akupunktúrás kezelés bizonyos fájdalmak esetén vagy a tai chi mint mozgásforma, bizonyítottan jótékony hatást fejt ki.

Forrás: Alternatív Medicina
Harmat Kiadó, 2010.


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A jövő kiszámítható?

A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.

Gondolat

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

Hírvilág

Káros vagy hasznos a jéghideg vízbe ugrás?

Jéghideg vízbe ugrani nagy bátorságra vall, de vajon a hideg víznek milyen egészségkárosító – vagy éppen egészségmegőrző – hatása van szervezetünkre?

COVID-19

SE: Tájékoztató anyagok a légzésvédelemről és az egyéni védőfelszerelésekről

A Semmelweis Egyetem kiváló tájékoztató anyaga a légzésvédelemről és az egyéni védőfelszerelésekről.

Klinikum

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.