Hírvilág

Gyógyszerügyi döntések

2011. AUGUSZTUS 15.

A kormány keddi ülésén tárgyalta, s hamarosan a Parlament is megvitathatja a legújabb, gyógyszertámogatási javaslatokat. Így egyben döntés születhet az első lépések megtételéről is, amelyek a márciusban bemutatott Széll Kálmán-tervben megfogalmazott elvárást szolgálják, miszerint a gyógyszerkassza kiadásait 2013-ig 120 milliárddal kell csökkenteni. A keddi kormányszóvivői tájékoztatón Nagy Anna kormányszóvivő és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár bejelentették, a kormány által most elfogadott intézkedéscsomag első sorban azt szolgálja, hogy tartható legyen a gyógyszerkassza idei, 343 milliárd forintra tervezett kiadása.

A mostani csomag egyik eleme, hogy az eddigi 12 százalékról 20 százalékra nőne a gyógyszergyártóktól elvárt különadó, ami két százalékkal több mint amit az áprilisban kiszivárgott tervekben megfogalmaztak. A megemelt gyártói befizetésekből több mint 4 milliárd forint bevételt remél a kormány. Emellett az orvoslátogatói díjakat is jelentősen emelik. Míg korábban 5, úgy júliustól már ennek a dupláját, 10 millió forintot kell majd befizetnie utánuk a gyártóknak. A Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) honlapján a jövőben nyilvános lesz az orvoslátogatók listája.

A gyógyszercégek azonban még nem lélegezhetnek fel, mert az állam nem csak több pénzt vár tőlük, hanem szigorúbb ellenőrzést is kilátásba helyez, amire első sorban a gyógyszer- promóció területén számíthatnak. Amennyiben a Parlament a javaslatot elfogadja, július 1-től hatóság, jelesül a Gyemszi égisze alá sorolt Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) vizsgálhatja, szakmailag megfelelőek-e a gyártók által szervezett konferenciák.

Szócska Miklós hangsúlyozta, véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az orvosokat egzotikus nyaralásokra vigyék a cégek, de a szakmai fejlődést természetesen nem kívánják gátolni. Azonban a nem megfelelő gyógyszer-promóciós tevékenység szankcionálására a gyógyszercégekre kivethető bírságot a jelenleg kiszabható hússzorosára, 500 millióra emelik.

Bár a betegeket egyelőre nem „büntetik” – korábban felmerült, hogy a terápiát be nem tartó páciensektől megvonnák az adott szerre vonatkozó támogatást –, a jelenleg nagy támogatást kapó készítmények körét felülvizsgálják, s a terápiás hatékonyság lesz az elsődleges szempont. Ezután nem a gyártóktól kapott tájékoztatás alapján döntenek az állami dotálásról, hanem a valódi, tudományosan megalapozott hatékonysági tapasztalatokra támaszkodva. Ez az államtitkár álláspontja szerint a betegek érdekét szolgálja első sorban, akik a számukra legmegfelelőbb gyógyszerhez jutnak majd hozzá úgy, hogy az többletterhet sem jelent nekik.

A betegterhek szinten tartása érdekében vezetik be a preferált referencia-ársávot. A közgyógyellátási listára való felkerüléssel kívánnak nagyobb piacot biztosítani annak a gyártónak, amely olcsóbban biztosít egy-egy készítményt. A generikumok preferálása abban is megmutatkozik, hogy a jövőben nem kell fél évet várni arra, hogy a patikaszer referenciatermékké váljon, ezt az időintervallumot három hónapban határozná meg a törvény.

A kormányszóvívői tájékoztató kapcsán megszólaltak a legnagyobb ellenzéki párt egészségpolitikusai is. A gyógyszertámogatások ésszerűbb felhasználásával kapcsolatos tervekről Havas Szófia úgy véli, azok csupán a gyógyszerkassza újabb megkurtítását szolgálják. A kormány által elfogadott javaslatok nem csak a fogyasztókat érintik majd kedvezőtlenül, de érzékenyen hatnak a kórházakra is, amelyek teljes áron jutnak a készítményekhez.

A gyógyszergyártókat és kereskedőket ért újabb szigorítások és pénzbeszedések oda fognak vezetni, hogy az ellátó intézetek a jövőben végképp elesnek az eddig a gyártóktól térítésmentesen kapott adományoktól, amelyek nagymértékben járultak hozzá a fenntartható működéshez. A most tervezett szigorítások miatt az ilyen jellegű segítségnyújtás akár teljesen megszűnhet.

A szigorítások miatt a Fidesz korábban ígért munkahelyteremtő szlogenjei is kútba eshetnek, hiszen kiszámíthatatlan, hogyan reagálnak majd a multinacionális gyógyszercégek a bejelentett intézkedéscsomagra, de jó esély van arra, hogy az általuk foglalkoztatott gyógyszeripari dolgozók és egészségügyi szakemberek akár el is veszíthetik a munkahelyüket – mondta az MSZP-s szakpolitikus.

eLitMed.hu, T.O.
2011-05-18

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

COVID-19

Covid-19 – a rákgyógyításban is nehézségeket okozott

A betegek, de még az orvosok is nehéz helyzetbe kerültek a világjárvány hozta egészségügyi átrendeződés kapcsán. Egyrészt volt, ahol hónapokig nem is fogadták a betegeket, a már megkezdett kezelések is abbamaradtak, másrészt maguk az érintettek is tartottak bemenni az intézményekbe. A kormányrendeletek ellenére tanácstalan volt gyógyító és páciens egyaránt.

Klinikum

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.