Hírvilág

Genetika és nyomozás: kié volt Schiller csontváza?

2011. AUGUSZTUS 15.

Miközben Európában most jutottunk el odáig, hogy az útlevélre ujjlenyomat kerül, az Egyesült Államok állampolgáraitól minden adandó alkalommal genetikai mintát is vesznek.
Az ujjlenyomat tudományát daktiloszkópiának nevezzük. Ezt a tudományt Galton alapította meg a 19. században.

Minúciáknak nevezte a bőrfodorszálak végződéseit és elágazásait, de figyelembe vette az alap mintázatot, az íveket, hurkokat, tekervényeket, a pórusokat is. Az ujjlenyomat még a magzati életben alakul ki, azt követően már nem változik meg. Ha a 46 minúciás rendszert használjuk, az egyezés valószínűsége 1:1.33*1077 , vagyis ujjlenyomatunk egyedi és azonosításra alkalmas.

A kriminalisztikában a minúciákból számsort alakítanak ki a könnyebb feldolgozás végett, de a számsorból az ujjlenyomat az egyszerűsítés miatt nem reprodukálható újra. Németország AFIS, Franciaország Oscar néven üzemeltet adatbankot. Az amerikai bíróságok ítélkezésében a Daubert-módszert használják, amely nemcsak a legnagyobb szakértelmet, de a legcsekélyebb hibaarányú módszer alkalmazását várja el a daktiloszkópustól.

A helyszínelők típusú sorozatok nézői jól tudják, hogy minden sejtünkben megtalálható a teljes örökítőanyag (DNS, kivéve az ivarsejteket, ahol értelemszerűen 46 helyett csak 23 kromoszóma van.). Ezt genetikai ujjlenyomatnak nevezzük. Egy sejt örökítőanyagát sokszorosítani kell a vizsgálatokhoz (polimeráz láncreakció). A genetikai ujjlenyomathoz 8-15 DNS részletet használnak fel, zömmel az ismétlődő és kódolási funkciót el nem látó génszakaszok közül: variable number tandem repeats (VNTR: változó számú ismétlődő szakasz) short tandem repeats (STR: rövid ismétlődő szakaszok).

Ha 8-15 ilyen génszakaszt elemzünk, a két ember közötti egyezés aránya egy a milliárdokhoz. A daktiloszkópiához hasonlóan az eredményt matematikai számsorrá alakítják. Ha más módszert választva a kromoszómákat bontó enzimeket használunk, a kapott génszakasz-töredékek hossza szintén egyedi és az azonosításban felhasználható.
Az Európai Unióban csak orvos vehet genetikai mintát szájnyálkahártyából vagy bőr ledörzsölése útján.

A genetikai minta azt bizonyítja, hogy a kérdéses személy a helyszínen járt, esetleg megfogta az adott fegyvert, de nem bizonyítja, hogy használta is azt. Ehhez hagyományos nyomozati eszközökre van szükség. Míg a klasszikus ujjlenyomat ikreknél is különbözik, egypetéjű ikreknél az örökítőanyag azonos. Minthogy a teljes DNS felhasználása bűnűgyi célból drága, az STR-ek felhasználása nem reprezentálja a teljes génszekvenciát, így hibák is előfordulhatnak 0,4-0,7%-ban.

Ma úgy gondoljuk, hogy a hagyományos és genetikai ujjlenyomat egymás kiegészítéseként fontos bizonyítékot jelenthet. Hiába törölgetett le a tettes minden tárgyat, amivel érintkezett, s így a hagyományos ujjlenyomatát is, észrevétlen biztosan a helyszínen hagyott akár egyetlen bőrhámsejtet, hajszálat, nemi erőszaknál ondóváladékot, amiből genetikai analízis végezhető. A genetika a nyomozati munka fontos kiegészítőjévé vált.


Schiller azonosítása


1759-1805 között élt a „Sturm und Drang” költője, Friedrich Schiller. A költőt tömegsírba temették, és csak évtizedekkel később exhumálták, s egy, a költőének vélt csontvázat a weimari fejedelmi kripta szarkofágjába temettek.

Nemrég az innsbrucki egyetem kutatócsoportja a család számos tagját, így a költő nagynénjét, gyermekeit exhumálta, tőlük genetikai mintákat vettek. Háromféle gént határoztak meg: a szüleinktől egyenlő arányban örökölt autoszomális (testi sejti) STR-eket, a férfi-ágon öröklődő, Y- kromoszómához kötött Y-STR-eket és a női ágon öröklődő mitokondriális DNS-t (a mitokondriumok a sejtek energiatermelő részei).

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy a biztosan a Schiller-családhoz tartozó személyek valóban rokonok, Schiller gyermekeinek a nagynénje is valóban az, mint amit a családfából sejtettek, de a szarkofágban lévő csontváz nem Schilleré.

Azóta a weimari kriptában Goethe melletti szarkofág üres. A genetika tehát történelmi kutatásokhoz szintén felhasználható. Vajon mikor vizsgálják majd a székesfehérvári királysírokból nyert csontvázak identitását?


Dr. Becher Péter


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.