Mint ismert, az Országos Gyógyszerészeti Intézet súlyos jogsértéseket fedett fel és 52 millió forintos bírságot szabott ki a thaiföldi orvos „utaztatásában” érintett cégcsoportra és kezdeményezte, hogy az OEP szüntesse meg a cég termékeinek TB támogatását. Az érintett Medico Uno bírósághoz fordul a határozat ellen. Egyben a hatóságok elé terjeszti javaslatát, nyilatkozatában felajánlja, hogy termékei árát olyan arányban csökkenti, hogy az 3 év alatt akár 30 milliárd forintos megtakarítást jelentsen az államháztartásnak. Tehát vannak még tartalékok a gyógyszergyártóknál. A gyógyszerkassza jövő évi 80 milliárd forintos, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forintos kormányzati tervezett csökkentése minden gyógyszergyártót érint, akár innovatív, akár generikus gyógyszereket gyártanak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettesét, Dávid Tamást kérdeztük az egyesületnek a gyógyszerkassza tervezett kivonásával kapcsolatos elképzeléseiről. Nem ismerjük pontosan a tervezett megszorítások mértékét és módszertanát, mi is a médiából tájékozódunk a hozzávetőleges számokról és elképzelésekről, ám erre nehéz érdemben reagálni. Jelenleg a legvalószínűbb és leghitelesebb verziónak a Széll Kálmán Terv angol változatában szereplő 120 milliárd forintos kivonás tűnik, melyet 3 év alatt akar végrehajtani a kormányzat. Ugyanakkor nagy a tét – a gyógyszeriparban dolgozó emberek ezreinek munkahelye, súlyos, eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek jövőbeli támogatása, vagy akár a már most is használt termékek további forgalmazása foroghat majd kockán. Ezért úgy éreztük, hogy nekünk is aktívan tennünk kell a mindenki számára kedvező megoldás létrejöttéért, és egy kilenc pontos javaslatcsomagot dolgoztunk ki a gyógyszertámogatás strukturális átalakítása érdekében – mondta Dávid Tamás. - Kilenc pontos javaslatcsomagot dolgoztak ki az államadósság konszolidálására. Ismertetné javaslataikat? Elsőként azt kérjük, hogy a kormányzat az iparágat már jelenleg is sújtó extra adókat és befizetéseket csak ésszerű mértékben és átmeneti jelleggel emelje, majd 2014-től vezesse ki azt más iparágak „válságadóihoz” hasonlóan. A gyógyszeripar 2003 óta fizet extra adót, mely Európában példátlanul magas, mértéke a gyógyszerkassza 1/7-e, és a teljes gyógyszerforgalom csaknem 9 százaléka volt 2010-ben. -A generikumokkal is vannak terveik… - Azonnali megszüntetését javasoljuk a lejárt szabadalmú eredeti termékek 6-9 hónapos „kegyelmi idejének”. Ha egy innovatív terméknek lejár a szabadalmi védettsége, akkor megjelennek az azonos hatóanyagot tartalmazó másolatok, a generikumok, így hamarosan 5-10, az eredetivel egyenértékű, de eltérő árú termék lesz elérhető a betegeknek. Ezen azonos hatóanyagtartalmú termékek támogatásának a „fixesítése” úgy működik, hogy a legolcsóbb termék árának adott százalékaként állapítja meg az OEP a csoport termékeinek fix összegű támogatását, míg a támogatás és a fogyasztói ár különbözetét térítési díj formájában a betegek fizetik. Tehát ha a legolcsóbb termék 2000 Ft és abból 50 százalék, azaz 1000 Ft a támogatás, akkor a hatóanyagcsoport összes terméke mindössze 1000 Ft támogatást kap, függetlenül attól, hogy fogyasztói ára esetleg jóval magasabb. Ezt a rendszer jelenleg a generikumok belépését követően 6-9 hónappal lép működésbe, ám úgy gondoljuk, hogy ez az átmeneti időszak teljesen megszüntethető, és akár már a szabadalom lejártát követő napon életbe léphetne. Javasoljuk a generikus támogatás struktúrájának átalakítását, amely az árszint racionalizálása mellett megóvja a patikai árrések szintjét és megakadályozza a felesleges gyógyszerfelírásokat. Komoly ellentmondása a hazai támogatási rendszernek, hogy a gyógyíthatatlan betegségek kezelésére kifejlesztett új, innovatív termékeket csak a legalacsonyabb nemzetközi áron, és további 20 százalékos -30 százalékos támogatásvolumen-szerződés keretében történő visszafizetés esetén fogadja csak be a támogatási rendszerbe az OEP, ugyanakkor az utángyártott generikus termékek hazai árszintje sok esetben magasabb a nálunk jóval fejlettebb EGK országok árszintjénél is. Úgy látjuk, hogy a generikus termékek piacra jutása és térnyerése már megfelelő, azonban még mindig nem működik megfelelően az árverseny. - Felröppent a hír olyan elképzelésről is, hogy csak akkor fizessen a biztosító, ha meggyógyul a beteg terápiájától. Javasoljuk a súlyos betegségek kezelésében a terápiás eredményesség alapú finanszírozás kiterjesztését, és a gyártói érdekeltség megteremtését. Ezek a módszerek napjainkban egyre inkább teret nyernek a fejlett országokban, s a megfelelő feltételek teljesülése esetén mindenképp megfontolásra érdemes hazai bevezetésük is. A módszer lényege, hogy a gyártó bizonyos szempontból „garanciát vállal” termékéért, az egészségbiztosító a gyógyszerterápia eredményessége függvényében költ, azaz megfelelő alkalmazást feltételezve a terápia eredménytelensége esetén a gyártó részben visszafizeti a sikertelen kezelés költségét. - Gondolkodnak prevenciós feladatokban? - Javasoljuk a népbetegségek esetén a prevenció, a terápiás eredményesség és a finanszírozás összehangolását az egyén egészségérték érdekeltségének megteremtését. Úgy kellene átalakítani a támogatási rendszert, hogy a beteg érdekelt legyen a saját gyógyulásában. Ha valaki a nem megfelelő életvitelből fakadó betegségben szenved, melyet gyógyszeres terápiával kezelnek, ám a beteg ennek ellenére nem hagy fel a számára potenciálisan káros életvitellel, akkor nagy valószínűséggel a gyógyszeres terápia hatástalan lesz, azaz a kifizetett TB támogatás „kárba vész”. A beteget azzal lehet ilyen esetekben motiválni a helyes életmódra, hogy az életvitelének függvényében módosul az adott termékért fizetendő térítési díj. Mindenképp szem előtt kell tartanunk, hogy a nem megfelelően alkalmazott gyógyszeres terápia, vagy a gyógyszer be nem vétele miatti eredménytelenség bizonyos szempontból nem más, mint a gyógyszertámogatásra fordított közkiadások pazarlása. A nem megfelelő életvitel miatt feleslegesen kifizetett TB támogatás csökkenti a gyógyszertámogatásra fordítható keretet, és olyan új gyógyszerek magyarországi bevezetését lehetetleníti el, amelyekkel további életek lennének megmenthetők! A gyógyszertámogatási rendszer mely területén a legsürgetőbb a változtatás? A legtöbb tennivaló talán nem is az innovatív, hanem sokkal inkább a generikus termékek piacán van, ahol a több évtizede forgalomban lévő termékek versenyeznek a néhány éves, fejlettebb hatóanyagot tartalmazó, és csaknem azonos árú generikumokkal. Ezért kérjük a támogatási szerkezet felülvizsgálatát a terápiás haszon, illetve eredményesség szempontrendszere alapján. Szükségesnek látjuk a hazai támogatott gyógyszerkincs rendszeres felülvizsgálatát. A terápiás lehetőségek közül a költséghatékony készítményeket kell biztosítani a betegek számára, és a hatástalan, sok mellékhatással járó kezelésektől meg kell vonni a TB támogatást. Átláthatóbb, következetesebb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítását kérjük a betegek új készítményekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében. Jelenleg akár 2-3 év is eltelik egy-egy gyógyszer befogadásáig, ezért mielőbb felül kellene vizsgálni és felgyorsítani a rendszert. - Milyen elképzeléseik vannak a gyógyszergyártók gyógyszerismertető tevékenységének optimalizálására? Javasoljuk a közhasznú orvostovábbképzés kontrolljának növelését, a szürke promóciós tevékenység szankcionálásának jelentős emelését, a promóciós etikai elvárások szigorítását, erőteljesebb kontrollját. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége által létrehozott Kommunikációs Etikai Bizottság (KEB) Etikai Kódexe az egyik legszigorúbb Európában. Számos cég azonban nem tagja a KEB-nek, így annak önszabályozó ereje a gyógyszeripar egésze szempontjából csak korlátozottan érvényesül. - Mi a véleményük a „hamburgeradó tervezett bevezetéséről? Támogatjuk a „hamburgeradó” típusú népegészségügyi járulék bevezetését. A magyar lakosság egészségi állapota európai szinten a legkedvezőtlenebb, s ennek költségeit jelenleg az Egészségbiztosítási Alap fizeti. Olyan esetekben, amikor egy betegség kialakulása és egy termék fogyasztása között egyértelmű ok-okozati összefüggés van, akkor úgy gondoljuk, hogy jogos elvárás lehet a kormányzat részéről, hogy a termék árának egy meghatározott része forrásként szolgáljon a kiváltott betegség kezeléséhez. A népegészségügyi járulék bevezetése az egészségtudatosság hazai térnyerésének az irányába hat, s ezen túlmenően hozzájárul az egészségbiztosítási kiadások fenntarthatóságához. - Mit várnak a kormányzati intézkedésektől? Bízunk benne, hogy a kormányzat intézkedései nem fűnyíróelvszerűek lesznek, és ott történik majd meg az ésszerűsítés, ahol arra valóban szükség van. Az elmúlt két évtizedben a gyógyszertámogatási rendszer mindig a makrogazdasági kényszer hatására módosult, s nem egy hosszú távú, szakmai alapokon nyugvó stratégia részeként. Ebből a szempontból a 2007-ben életbe lépett Gyógyszergazdaságossági törvény sem jelentett kivételt. Az általunk felvázolt strukturális átalakítás megvalósításában az orvostól a betegig a rendszer valamennyi szereplőjének ki kell vennie a részét. Ebből adódóan úgy gondoltuk, hogy a hitelesség érdekében először nekünk, a tervezet kidolgozóinak kell megtennünk a felajánlásainkat. A fixesítést megelőző 6-9 hónapos időszak megszüntetése, vagy a terápiás eredményesség alapú finanszírozás kiterjesztésének bevezetése önmagában is több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezne a 2012-14-ig terjedő időszakban. eLitMed; Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(03-04) A kockázatmegosztás szerepe a gyógyszerek finanszírozásában