Hírvilág

Fleming és a penicillin

2013. AUGUSZTUS 06.


Lochfieldben született 1906-ban szerzett orvosi diplomát a londoni egyetemhez tartozó St. Mary,s Hospital Medical Schoolban, ahol tanítani kezdett. Az immunológia, az általános bakteriológia és a kemoterápia területén kutatott, olyan antibakteriális anyagokkal foglalkozott, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket. Nagy-Britanniában ő honosította meg a vérbaj gyógyítását az Erlich által kifejlesztett Salvarsannal. Az I. világháborúban a hadsereg egészségügyi alakulataiban szolgált, tevékenységéért kitüntették. Kutatásait a háború alatt is folytatta. 1918-ban visszatért az egyetemi kórházba, 1919-ben professzor lett. 1921-ben azonosította és izolálta a lizozimet.


Ez az enzim bizonyos állati szövetekben és testváladékokban - pl. könnyben és nyálban - található, és antibiotikus hatású.
1928-ban megfigyelte, hogy a Staphylococcus baktériumok tenyészetében egy penészgombatelep, a Penicillium notatum spórái körül baktériummentes gyűrű alakul ki. A penészfoltban olyan anyagot talált, amely még nyolcszázszoros hígításban is meggátolta a baktériumok növekedését. Ezt az anyagot, amely az élő szervezeten belül elpusztítja a baktériumokat, penicillinnek nevezte el. Megvizsgálta, mely fajtájú baktériumokra hat, s melyekre nem, s azt is megállapította, hogy az állati, illetve emberi szervezetre nincs káros hatása.

A penicillin kémiai azonosítását H. W. Florey és E. B. Chain végezte el. Eredményeit egy évvel később jelentette meg egy szakfolyóiratban. Ez volt az első gyógyszer, amelyet az antibiotikumok közé sorolnak. Az anyag ipari előállítása csak a II. világháború idején valósult meg a sebesültek sürgető kezelése miatt. Fleminget 1943-ban a Royal Society tagjává választották, 1944-ben lovaggá ütötték. 1945-ben E. B. Chain-nel és H. W. Florey-val megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott. 1948-ban a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba. 1999-ben 1600 közismert skót személyiség közül az évszázad emberének választották.

Forrás: Múltkor


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

Klinikum

A humán mikrobiom titokzatos arca

Eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be az emberi bioflóra: egy nyugati civilizációtól elzárt dél-amerikai indián törzs mikrobiom vizsgálata szerint a természetes körülmények között élő népcsoport baktériumflórája az eddigi legsokszínűbb humán flórának bizonyult. Bár korábban a törzs tagjai nem részesültek szintetikus antibiotikum kezelésben, a mikrobiom genetikai elemzése során mesterséges antibiotikumokkal szembeni rezisztencia géneket is sikerült azonosítani.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1

KEREKES György

A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.

PharmaPraxis

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.