Hírvilág

Ez lesz veled egészségügy?

2015. MÁJUS 04.

A „merre tovább egészségügy” címet adta XXX. Medicina konferenciájának a Figyelő című hetilap, de éppen erre a kérdésre nem sikerült választ találni a múlt hét csütörtöki, egész napos rendezvényen. Ugyanis éppen a két főszereplő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős államtitkára, Banai Péter Benő, valamint az egészségügyet irányító Zombor Gábor maradtak távol. Míg a gazdasági szakpolitikus, aki a kórházak konszolidációjáról, és az egészségügy költségvetési helyzetéről számolt volna be, a konvergencia program, és a jövő évi büdzsé átdolgozásán munkálkodott a minisztériumban, addig az egészségügy felelőse betegségére hivatkozva kabinetfőnökét, Mészáros Jánost küldte maga helyett, aki azonban nem szolgált túl sok újdonsággal a közönségnek.

Egyetlen nóvumként hangzott el, hogy megszüntetik a százszázalékos ágykihasználás szankcionálását, akárcsak az öt napos, úgynevezett áthelyezési korlátot. Ezen túlmenően Mészáros János a népegészségügyi alapokra épített Egészséges Magyarország stratégiáról, a háziorvosi praxisoknak juttatott, 10 milliárd forintos finanszírozási többletről, a háziorvosok kapuőri szerepének erősítéséről beszélt. Az alapellátást illetően azt sem említette meg, hogy folyamatban van az új, nemrégiben elkészült alapellátási koncepció és törvény társadalmai és szakmai egyeztetése, a szervezeteknek máig kell eljuttatni észrevételeiket az egészségügyért felelős államtitkárságnak.

A tervezetről egyelőre csupán annyit tudni, hogy inkább csak kereteket ad, a részleteket a később megszülető miniszteri rendeletek tartalmazzák majd. Úgy tűnik, lehetőség lesz az iparűzési adó alóli mentességre, és a leendő háziorvosok nem csak magánvagyonukból, hanem az OEP-től kapott finanszírozásból is fizethetik majd a praxisok vételárát. Mint az várható volt, támogatni fogják a szabályok a csoportpraxisok kialakítását, ettől többek között a betöltetlen körzetekben élő lakosság ellátási problémáinak megoldását, valamint a lakosság közeli ellátások elterjedését várja a törvényalkotó.

Népegészségügyi fókuszú, prevenciós szemléletű alapellátás kialakításán dolgoznak az államtitkárságon – mondta Mészáros a Figyelő konferenciáján, ahol hangsúlyozta: emiatt az egészségfejlesztési irodák (EFI) és a háziorvosok együttműködését szorosabbra kell fűzni a jövőben. Ez bizonyára nem lesz egyszerű feladat, mert mint arról az eLitMed.hu-n korábban már beszámoltunk, az 58+1 iroda közül csak nagyon kevés tudott megfelelő együttműködést kialakítani a területükön működő alapellátó orvosokkal, a legtöbb háziorvos még csak arra sem hajlandó, hogy az EFI-hez irányítsa azokat a pácienseket, akik egészségi állapotuk javítása érdekében részt vehetnének az irodák kínálta életmódváltó programokban.

Folyamatban van a vonatkozó jogszabályok elkészítése – mondta a háziorvosok és EFI-k együttműködésére utalva Mészáros János, azonban a részletekről nem ő, hanem a terület államtitkára beszélt április végén, a Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusának záró etapjaként megtartott szakmapolitikai fórumon, kifejtve azt is, uniós forrásokból akár 250-300 milliárd forint is megszerezhető népegészségügyi fókuszú projektekre. Népegészségügyi feladatokat azonban nem csak az alapellátóknak, hanem a kórházaknak is vállalniuk kell, az ellátórendszer különböző szintjein végzett népegészségügyi teendőket az OTH és az EFI-k koordinálják majd, mindehhez új finanszírozási kormányrendeletet is előkészítenek az államtitkárságon.


Így csökkent a várólista


Az egynapos sebészeti ellátások teljesítményvolumen korlátjának (tvk) eltörléséről szólva Mészáros János nem említette meg azt sem, amit Zombor Gábor már szintén elmondott a kórházszövetségi kongresszuson, hogy egy előkészítés alatt álló, tavaszi törvénymódosító csomagban a vonatkozó rendelet módosítása biztosítja, hogy korlát nélkül végezhessenek az ellátók egynapos sebészeti beavatkozásokat, és még idén kifizethető legyen az országos várólista csökkentési programra szánt ötmilliárd forint.

A várólisták csökkentésére 2013-ban 786 millió, tavaly év végén egy, idén pedig újabb ötmilliárd forintot szántak, az összegek felhasználásáról Kiss Zsolt, az OEP stratégiai és szakigazgatási főigazgató helyettese számolt be a Medicina konferencián. A két évvel ezelőtti plusz forrásból 1300 műtétre futotta, de 4700 beteg sorsát rendezték, ugyanis a listák felülvizsgálatakor kiderült, a várakozó betegkör mindössze 37 százaléka műthető, a várakozók egy része szakmai okokból nem volt operálható, a páciensek egy szűk köre pedig egyáltalán nem tartott igényt a műtétre.

A 2014 év végén érkező 1 milliárd forintos többlet a várólistára a megelőző év december végéig felvett betegek sorsának rendezését szolgálta, azonban közülük is csupán a 40 százalék volt műthető, 4,5 százalék operációja viszont szakmailag ellenjavalltnak bizonyult. Jelenleg 45 ezer beteg szerepel a váró-, 9 ezer pedig az előjegyzési listákon, a legtöbb pénzt a csípő- és térdprotézis beültetésre fordították a rendelkezésre álló pénzből. A többletforrás eredményeként mintegy 20 százalékkal csökkent a várakozók száma, azonban még most is előfordul 2021-re előjegyzett nagyízületi endoprotetikai beavatkozás. Mint azt a főigazgató helyettes kifejtette, a program lezárását követően szeretnék elérni, hogy a kisebb műtétek esetében 60-90 napnál, míg a bonyolultabb beavatkozások esetén fél évnél többet ne kelljen várakozniuk a betegeknek.


Minimum bérben és feltételekben


Nem az látszik, hogy átalakul az intézményrendszer, mint inkább az, hogy a finanszírozási problémákat a szolgáltatók oldaláról igyekeznek megoldani – jegyezte meg előadásában Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A hatvan milliárd forint, amely a múlt héten az E. Alaphoz került, hogy innen kaphassák meg a tetemes határidőn túli adósságot felhalmozó kórházak, az immár a belpolitikában is feszültséget okozó humánerőforrás problémára nem kínál megoldást. Mára erodálódtak a 2012-13-ban elkezdett béremelés hatásai, mind a gazdasági, mind a politikai döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy a fizetések ágazati szintű rendezése nélkül az egészségügy minden egyéb értéke veszélybe kerül.

Némi bérrendezésre egyébként már idén számítani lehet, legalábbis erre utalt Zombor Gábor korábbi nyilatkozata, amely szerint amellett, hogy kormányrendeletbe foglalták a rezidensek Markusovszky-ösztöndíjának kiterjesztését, valamint a kezdő szakorvosi minimálbért, a háttérben folyamatos ágazati érdekegyeztetés zajlik, és van arra remény, hogy július 1-el folytatódjon a 2012-ben megkezdett béremelés, ezért feloldanák a hét évvel ezelőtt befagyasztott alapbéreket.

Az adósságok újratermelődésének az alulfinanszírozottság az oka – éretett egyet a MOK elnökével Rácz Jenő, a MKSZ korábbi elnöke, aki arra emlékezett vissza, hogy az első konszolidációra, amely 1993-ban történt, még elegendő volt 4 milliárd forint. Bár az összeg évről évre exponenciálisan emelkedett, az állandó forráshiányt máig nem sikerült orvosolni. Forrásbővítést a fogyasztási típusú adók bevezetésével, az ápolási biztosítások bevezetésével lehetne elérni. A demográfiai változások nem csak a betegoldalon, hanem az ellátók térfelén is komoly problémát okoznak – utalt az alapellátásban tapasztalható elöregedésre a volt miniszter, aki arról is beszélt, hogy nagy szakadék tátong a minimumfeltételekben a szakmai álmok és a valóság között.

A legtöbb fekvőbeteg ellátó ideiglenes működési engedélyt kaphat, mert nem tudja teljesíteni a minimumfeltételekben foglaltakat – erről már az országos tisztifőorvos, dr. Paller Judit beszélt, aki szerint mindez arra utal, hogy a rendelet nem megfelelő. A Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságokban (MEEB) egyöntetűnek tűnik az a vélemény, amely szerint lazítani kellene a minimumfeltételeken, a kérdés csak az, hogy ezzel egyetértenek-e az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatai, ahol kidolgozásra kerülnek a szabályok. Nagy valószínűséggel a jelenlegi felállásában ez a grémium már nem szólhat bele érdemben a szemmel láthatóan újraformálódó minimumfeltételekbe, mert mandátuma egy hét múlva lejár, Zombor Gábor pedig nem kapkodja el az átalakítást. Hogy az intézményi menedzsmentek puhítanák a feltételeket, az azért is érthető, hiszen nem egy szakmai előírásnak komoly anyagi következményei vannak a kórházak számára.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-05-04

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A védőnők is megkapják a teljes díjemelést

Egy korábbi rendelkezés miatt egy ideig bizonytalan volt, hogy a védőnők is ugyanolyan mértékben részesülhetnek-e az egészségügyben dolgozókra általánosan érvényes bérkiegészítésben. Köszönhetően, az augusztus 31-én közzétett kormányrendeletnek, mára elhárult ez az akadály. Szeptember 1-től ők is teljes egészében megkapják a járandóságukat.

Egészségpolitika

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Dénes Tamás: „Mindegy mekkora béremelést ad a kormány, az élet fogja eldönteni, hogy elegendő-e”

Hírvilág

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem

Egészségpolitika

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték. Kiderült az is: szerintük a béremelés önmagában nem váltja ki ezt a számukra is megalázó gyakorlatot, átlátható, kiszámítható és tiszta rendszert akarnak. Dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke munkatársaival egy megoldáscsomagot állított össze, amit valamennyi politikai pártnak és természetesen a kormánynak is átad, szerinte az egészségügyben nagyon kockázatos kérdés, hogyan nyúlnak hozzá, de a változtatás mára már halaszthatatlan.

Hírvilág

Éger: a béremelést nem lehet elhalasztani

Már most is feszültségeket okoz a rezidensek és a szakorvosok fizetése közötti különbség