Hírvilág

Elmarad a rendelők államosítása?

2013. FEBRUÁR 21.

Gyakorlatilag nem lesz generális államosítás a járóbeteg-ellátók esetében – ezt dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke jelentette ki az IME egészségügyi szaklap szerdai, budapesti konferenciáján. Mint elmondta, mindösszesen tizenegy fenntartó önkormányzat nem jelezte február 15-ig, hogy megtartaná rendelőjét, első sorban azok, amelyek uniós támogatással az elmúlt években, újonnan épültek, de feladataikat leginkább szakemberhiány miatt nem tudják ellátni.

A hatályos jogszabály szerint az állam 2013. május 1-el venné át a rendelők fenntartását, a nyilatkozattételi kötelezettség 263 rendelőintézetet érintett, közülük 123 esetében az önkormányzat a fenntartó és a tulajdonos is, míg 140 vegyes üzemeltetésű, ahol többnyire az épület van a helyhatóság tulajdonában, a szakfeladatot viszont kiszervezték, vagy az ellátást gazdasági társasági formában biztosították.

Nem elég a „vasbetont letenni”, a működés szabályait, törvényi hátterét és a finanszírozást is meg kell teremteni – mondta előadásában Kiss Norbert, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegéde, aki az elmúlt hat év, uniós forrásokból megvalósuló egészségügyi tárgyú fejlesztéseit értékelő kutatási program vezetője volt. Rámutatott, hogy az ellátási szintek közül OEP-finanszírozásból kapott részesedésükhöz viszonyítva, arányaiban a járóbeteg-ellátás kapta a legtöbb fejlesztési pénzt, 93,5 milliárd forintot.

Messze elmaradt a pályázati pénzek felhasználásában az alapellátás, amely az OEP finanszírozás 17,1 százalékát kapja meg, az uniós forrásokból azonban csak 4,5 százaléknyit vett igénybe. Súlyának megfelelően részesültek a pályázati pénzekből a kórházak, hiszen ezek az OEP finanszírozás 59,3 százalékát kapják, részesedésük az uniós forrásokból 59,1 százalék, 200 milliárd forint volt. A források felhasználásakor az elmaradottabb, nagyobb egészségügyi szükségletű térségek több pénzhez jutottak, a fejlesztések célzása az alap, és a járóbeteg-ellátásban volt a legjobb.

Eleve kérdéses volt a fenntarthatóság

Bár teljesítményük felfutott, de mégsem tudták ténylegesen „magukhoz terelni” a betegforgalmat a kistérségekben felállított, új rendelőintézetek. A betegek 30-40 százaléka érzi úgy, hogy az új helyen kellene igénybe vennie az ellátást, ám a tapasztalatok szerint az is előfordul, hogy a háziorvos nem oda, hanem a már bevált, régebbi szolgáltatóhoz irányítja pácienseit.

A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátó központok gazdasági fenntarthatósága már a „papírra vetés pillanatában” kérdéses volt – mondta a kutató, hozzátéve, hogy megfelelő monitoring rendszer hiányában a vezetők „sötétben tapogatózva igyekeznek a szereplők zsebébe tömni a fejlesztési pénzeket”. Bár a sokat hangoztatott cél az lenne, hogy a kórházak helyett a rendelőkben lássák el az ott megfelelően kezelhető betegeket, sok, az alapellátásban kezelhető pácienst is magasabb progresszivitási szinten gyógyítanak.

Az elmúlt hét éves időszak bősége után a következő, 2014-től induló pályázati ciklusban már jóval inkább meg kell küzdenie az egészségügynek a forrásokért, mert kevesebb lesz az ágazatnak szánt, célzott pénz, azonban az időszak nyertese az alapellátás lehet, mert a közösség közeli ellátások fejlesztésére került a hangsúly – hívta fel a figyelmet Kiss Norbert.

Ezzel nincs vége?

Nem vagyok biztos benne, hogy lefutott az államosítás – kezdte előadását Pásztélyi Zsolt szavaira reflektálva dr. Pál Miklós, a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet igazgatója, aki felhívta a figyelmet, hogy azok a fenntartók, akik most nem adták állami gondoskodásba a rendelőiket, ezt később is, bármikor megtehetik. Viszont ha február közepéig nem jelezték, hogy megtartanák intézményüket, most „bukják” a vagyont, az épületet és a költségvetést is.

A mainál kisebb ellátórendszer is képes lenne biztosítani a lakosság gyógyítását – vélekedett az OEP korábbi járóbeteg-szakellátási osztályvezetője, s hozzá valamelyest hasonlóan vélekedett dr. Mihályi Péter egészségügyi közgazdász is, aki szerint kizárólag a kórházi ágyak számának csökkentésével, kórházak bezárásával, és erős, magánbiztosítói felügyelettel lehet elérni, hogy járóbetegként, a megfelelő progresszivitási szinten lássák el a betegeket a magánrendelőkben, magánpraxis keretében dolgozó orvosok.

Eddig nem született megoldás arra, hogyan integrálhatnák a térségi ellátásba a ma még működő, 6700 háziorvosi praxist – vetett fel a konferencián dr. Komáromi Zoltán, országos szakfelügyelő főorvos, felhívva a figyelmet arra is, a háziorvosok 30 százaléka 65 év feletti, s 2015. december 31-el kétszáz, területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező alapellátó kollégája kerül ki a rendszerből.

A kényszervállalkozásban, a alulfinanszírozott praxisban dolgozó háziorvosoknak havi 40-80 ezer forintot jelentett a többletfinanszírozás, ám ebből minimum három ember béremelését kellett kigazdálkodniuk. Emellett – bár a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmasság igazolásáért kétszáz forinttal többet kérhetnek – az oltási díjak elvételével tovább csökkent az alapellátók bevétele.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-02-21

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Nem tudjuk, hányan dolgoznak a magánellátásban

Ötezer forintot sem tudna kifizetni a többség magánbiztosításra

Hírvilág

Mérlegen az új egészségügyi modell

Kizárták a társadalmat a kezdeményezésből és az ellenőrzésből

Hírvilág

Mind többen fizetnek saját zsebből

Keveset vállal az egészségügy finanszírozásából az állam, ezért egyre nagyobb az öngondoskodás jelentősége

Hírvilág

Befuccsolt a Semmelweis Terv?

Cserháti: lenne remény a továbblépésre

Hírvilág

Csalódott diák

Sokra tartja Szócska Miklóst, de az egykori tanár munkája csalódás Peter Pažitný számára.