A települések fenntartásában lévő 45 aktív és 10 krónikus ellátást nyújtó kórház május 1-i államosításánál már jól fogják tudni hasznosítani a megyei önkormányzatoktól és a fővárostól az államhoz került fekvőbeteg intézetek átadás-átvételének tapasztalatait – mondta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Parlament Egészségügyi Bizottságának hétfői ülésén, ahol a városi kórházak átvételét szabályozó törvényjavaslatról tárgyalt a grémium. Az ülésen az is kiderült, egyelőre nem lesz új betegirányítási rendszer, csak országos várólista. Hatékony egészségügyi rendszer átalakításának második fejezetéhez érkeztek a települési önkormányzatok tulajdonában lévő kórházak átvételével – kezdte az egészségügyet irányító szakpolitikus. A járóbeteg-ellátó rendszer államosítása még várat magára, ám Szócska Miklós jelezte, a rendelőintézetek 70 százaléka kórházhoz kapcsolódva működik, így ezek a részlegek is központi irányítás alá kerülnek. A települések tulajdonában lévő kórházak átvételét szabályozó törvényjavaslat készítésekor már rendelkezésre álltak az első körben a megyéktől és a fővárostól átvett intézményeknél szerzett tapasztalatok, de éppen ezek indokolják, hogy az első lépést irányító törvényhez képest új elemeket is tartalmaz a mostani tervezet. Így például részletesen megfogalmazták az átadandó feladat- és vagyonkört, ennek alapján a települési önkormányzatok a teljes, az egészségügyi ellátóhoz tartozó ingó- és ingatlanvagyont, az intézmények által alakított elemeket is átadják. Az államhoz kerül az adósságállomány is, a szállítói tartozások július 15-i hatállyal kerülnek az új fenntartóhoz, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI), amely az intézményekben dolgozók foglalkoztatását közalkalmazotti státuszban biztosítja. A vagyonból, vagy egyéb feladatokból eredő bevételek csak az egészségügy átalakítását szolgálhatják – hangsúlyozta a törvénytervezet ismertetésekor Szócska Miklós. Az önkormányzatok, mint fenntartók, súlyos pénzeket fektettek az egészségügyi ellátásba és ingatlanokba, így az állam milliárdos vagyonokat vesz át tőlük. Ám hiába vállalja át a kórházak adósságait is, a kettő nincs arányban egymással – fogalmazta meg aggodalmait Gyenes Géza, a bizottság Jobbikos alelnöke. Felhívta a figyelmet arra is, a törvényjavaslat egyelőre csak a beszállítói tartozások átvételéről beszél, miközben egyes intézmények sokmillióval tartoznak dolgozóiknak a ki nem fizetett ügyeleti díjakból, ezeknek az átvételéről a törvény nem rendelkezik. Szükséges az egészségügy szerkezeti átalakítása, ahogyan a centralizáció is az lehet, ám egyelőre csupán a financiális kérdések és a megtakarítás áll az egészségpolitika fókuszában. Ugyanakkor nem lát törekvést az alelnök arra, hogy milyen egészségpolitikai céljai vannak a kormánynak például a népbetegségek csökkentésének, a halálozási statisztikák javításának érdekében, hiszen ezekhez a célokhoz egyelőre nem rendelnek eszközöket. A közintézményi vezetőváltásoknál tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a kormány számára kiemelten fontos volt, hogy politikai váltás történjen, így a kórházaknál is háttérbe szorulhatnak a szakmai szempontok – mondta Gyenes Géza. Még a fővárosi gombócot is csak csócsálják, s máris egy újabbra tátottak szájat – kezdte hozzászólását Szilágyi László, a Lehet Más a Politika képviselője, aki szerint a rendszerátalakításnál nem az az elsődleges, hogy az állam tulajdonosi jogokat gyakoroljon. „Tudjuk, zajlik az átalakítás, ám azt nem, hogy hol tart, hiszen még a szakbizottság sem kapott tájékoztatást a megyei és fővárosi intézmények átvételéről sem, annak ellenére, hogy több ízben szorgalmaztuk ilyen témájú ülés megtartását” – folytatta a képviselő, hozzátéve, az ágazati dolgozók sem tudják, mi lesz a sorsuk. Megjegyezte azt is, a törvénytervezetet pénteken délután kapták meg, az úgynevezett társadalmi vitára pedig mindössze 24 óra állt rendelkezésre. Nem kételkedett a változtatások szükségességében az MSZP-s Garai István Levente sem, ám arra hívta fel a figyelmet, a törvényjavaslatban számos nyitott kérdés van, amelyeket más, még el sem készült jogszabályok hivatottak koordinálni. Példaként említette az egészségügyi vagyonból származó bevétel hasznosítását, amelyet a költségvetési törvény határoz meg, ami egyelőre nem készült el. Ugyanígy olyan rendeletek irányítanák a betegbeutalással kapcsolatos teendőket, amelyek szintén hiányoznak. A mostani törvényjavaslat nem különbözik lényegesen a megyei és a fővárosi intézmények átadás-átvételét szabályozó regulától, így elegendő volt egy hétvége ennek áttekintésére – vélte a Fideszes Horváth Zsolt, aki szerint csupán annyi az eltérés, hogy hamarabb kerül sor a települések fenntartásában lévő kórházak államosítására. A rövid határidőket az is indokolja, hogy az átszervezés konfliktusokkal jár, s ezek kivédése csak így lehetséges. Az intézményvezetők kinevezését sarkalatos és fájó kérdésnek nevezte, de szerinte elkerülhetetlen, hogy kiválasztásuk ne csak szakmai, hanem politikai alapokon is nyugodjék – hiszen így volt ez akkor is, amikor az önkormányzatok döntöttek az igazgatók személyéről. Az év végi kasszasöprés összegét szinte teljes egészében a szállítói tartozások kiegyenlítésére fordították az intézmények – kezdte válaszát a felvetett kérdésekre Szócska Miklós. Két és fél hónapon belül feláll a GYEMSZI-ben egy menedzsment és HR kontrolling rendszer, amely a bértartozásokat is követni fogja. Egyelőre az önkormányzati tisztviselők munkájára is igényt tartanak, ha valakiére mégsem, annak végkielégítéséről szintén az új fenntartó gondoskodik. Az átvétel tiszta jogi helyzetet teremt az intézményekben, amelyeket most a kiszervezések és feladatátvállalások zűrzavara jellemez. „A kórházakat nem toljuk el görgőkön”, mondta az államtitkár, hangsúlyozva azt is, az átvett ingatlanvagyont nem kívánják dobra verni, más célú, például gyógyturisztikai hasznosításuk viszont lehetséges. „Null kilométeres” emberek is bekerülnek a menedzsmentekbe – fogalmazott a szakpolitikus, ám szerinte az új szemlélet elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony, és ügyfélbarát intézményrendszer álljon fel. Ám kiemelte: a vezetők kinevezésénél azt is figyelembe veszik majd, ki az a személy, aki a helyi közösség bizalmát is élvezi. Anyagi ösztönzőkkel támogatott, sürgősségi kapuőri hálózatot alakítanak ki, amely a prehospitális rendszert fogja szolgálni – adott választ a szakállamtitkár Szabó Tamás Fideszes képviselő kérdésére, aki az alapellátási ügyeleti rendszer esetleges államosítására volt kíváncsi. Az 55, most átvétel előtt álló intézmény közül 17 gazdasági társulási formában működik, s ez már önmagában problémákat vet fel – ezt már Cserháti Péter, helyettes államtitkár mondta, hozzátéve, az első körben átvett 43 intézmény közül mindössze 5 volt ilyen. Elmondta azt is, intézménybezárás nem, azonban telephely összevonás több helyütt is lesz, a külterületi pszichiátriai osztályok például bekerülnek az anyaintézményekbe. Az eredeti tervektől eltérően nem változik egyelőre a kórházak területi ellátási kötelezettsége, és a finanszírozási szerződések is maradnak a régiben a folyamatos betegellátás érdekében. A tervezett területi beutalási rendet „egyelőre nem lehet ráengedni a rendszerre”, így előreláthatóan még fél évig maradnak a megszokott betegutak. Azonban az országos várólista lesz már július 1-től, amelynek koordinálása Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladata. Szócska Miklós egyébként elismerte, a rendszer átalakításának célállapotát illetően valóban információhiány van, mind az ágazati szereplők, mind a betegek körében, de mint fogalmazott: „dolgozunk rajta”, hogy ez változzon. A városi kórházak átadás-átvételét szabályozó törvényjavaslat az egészségügyi bizottság 14 igen és 4 nem szavazata mellett kerülhet a parlament ülése elé. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-04-02