Hírvilág

Egyelőre marad a találgatás

2012. MÁRCIUS 21.

Mintegy másfél hónap van hátra az új kórházi struktúra beindításáig, hiszen Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár már több ízben kijelentette, hogy május elsején immár új finanszírozási szerződésekkel, a nemrégiben kialakított nyolc ellátási térségre lebontva elindul az új rendszer. Azonban az ágazatban dolgozók egyelőre semmit sem tudnak arról, mi történik hat hét múlva. Legtöbben a sajtóhírekből igyekeznek kihámozni valamit, máskor kósza pletykák okoznak rémületet egy-egy intézményben. A bizonytalanságból kijut a háziorvosoknak is, pedig nekik nagy szerep jut a betegirányításban.


Egészségügyi térségek és a térségközpontok (2012)




– Már megszoktuk, hogy aznap szembesülünk a legújabb feladatainkkal, amikor azok kötelezettségként életbe is lépnek – mondja Tordai Gábor, isaszegi háziorvos, aki azt is hozzáteszi, éppen ezért nem is igen foglalkozik addig az ígéretekkel, amíg nem lép életbe új szabályozás. Persze jó lenne, ha időben tudnának arról, hogy mi várható, hiszen a kollégák között terjedő hírek miatt olykor aggodalom fogja el, hogy megint valami esztelenséget akarnak bevezetni.

– Most még azt sem látom, hogy egyáltalán változna a rendszer, bár igyekszem az internetes egészségügyi oldalakról tájékozódni, de túl sok információ ott sincs. Központilag egyelőre semmiféle hírünk nincsen. Annyit tudok, hogy az Észak-Közép-Magyarországi egészségügyi térséghez tartozunk majd, és egyes szóbeszédek, mendemondák szerint ezután majd Vácra kell irányítanom a betegeket. De erről semmiféle hivatalos leirat nem érkezett. Most tudom, hogy a kistarcsai kórház osztályai mire képesek, melyik szakellátásban mennyire felkészültek, s mivel korábban kórházban dolgoztam, így vannak kapcsolataim, ezeket is használva irányítom a betegeimet a legmegfelelőbb ellátási szintre, illetve szakorvoshoz.

Egyelőre azonban Tordai doktor azt sem tudja pontosan, mely intézmények maradnak meg vagy alakulnak át a térségben, melyik intézményben melyik ellátás szűnik meg, vagy éppen bővül ki. Azt minden esetre hozzátette, reméli, ha egy nap lesz májusig, akkor már tudni fogja, május 2-án hova küldheti Kovács nénit sürgősséggel epeműtétre.
Erre lenne kíváncsi a Fejér megyei Vál háziorvosa, dr. Milvius Lóránd is, aki szintén arra panaszkodik, hogy semmiről nem kapnak tájékoztatást, amit tud, azt az újságokból tudja. Egyébként a betegeket nem nagyon foglalkoztatja az egészségügy átalakítása, hiszen egyelőre semmit nem éreznek belőle, talán akkor adódhatnak problémák, ha kiderül, az új struktúrában mennyivel kell majd többet utazniuk egy-egy ellátóhoz.

Semmit nem tudnak a háziorvosok az új struktúrában ellátandó betegirányítói szerepünkről – foglalta össze egyetlen mondatban dr. Komáromi Zoltán budapesti háziorvos, országos szakfelügyelő főorvos. Alátámasztva dr. Tordai Gábor szavait, ő is úgy véli, a jelenlegi betegutak leginkább az alapellátó orvos kapcsolataira épülve alakultak ki, aki tudja, hogy egy-egy ellátóhely miben erős, miben gyenge, s eszerint választ a megfelelő szintek és szakmák között. Orvosként első sorban ezt tartja szem előtt: a meglévő lehetőségek alapján mit kell, és mit lehet megtenni akár a diagnosztikában, akár a terápiában, ami közelebb viszi a beteget a gyógykezeléshez, a gyógyuláshoz.

– Egyelőre semmiféle szakmai algoritmus nincs leírva – folytatja Komáromi doktor, a most működő rendszerben persze a várólista okozza a legtöbb gondot, s hiába a kialakult kapcsolatrendszer a magasabb szintű ellátásban dolgozó kollégákkal a teljesítmény-volumenkorlát miatt még így is 4-6 hét egy reuma konzílium, pajzsmirigyvizsgálatra már 2 hónapos a várakozási idő Budapesten.
Naponta 60-80 beteg megy háziorvoshoz a négy órás rendelési idő alatt, ez azt jelenti, hogy egy betegre négy perc jut, ezalatt meg kell írni a beutalót, igazolást, receptet, elvégezni az egy-egy beteghez kapcsolódó papírmunkát – a háziorvos egyébként az ideje nagy részét ezzel tölti a rendelőben, és nem a gyógyítással.

– Az új betegirányítási rendszernek már most benne kellene lennie a számítógépes programokban, hogy májustól már tudjuk, hova küldhetjük a beteget. Egyébként ezek a rendszerek már most is elérhetők külön-külön a világhálón, azok összekapcsolását kellene megoldani, hogy amikor a nővér írja a beutalót, már látható legyen, hogy a térségen belül hol és milyen időpontban veheti igénybe a beteg a magasabb szintű ellátást, legyen az járóbeteg rendelés vagy akár kórházi kezelés.

– Olcsóbb a beteget futtatni ide-oda, csak elég időrabló – jegyzi meg Komáromi doktor, aki szerint az informatikai rendszer átállása csupán döntés kérdése lenne: ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kijelenti, hogy mostantól Interneten keresztül kell megoldani az irányítást, akkor annak úgy kellene működnie. Igaz, az egységes játékszabályokat már két éve le kellett volna fektetni, és akkor kevesebb lenne most a kapkodás. Egyelőre viszont csak az biztos, hogy ilyen összekapcsolt informatikai rendszer az ágazatban nem működik, legalábbis a háziorvosok nem tudnak róla, holott a pilot- és működési programoknak már legalább egy éve futniuk kellene, hogy a hibákat, problémákat kiküszöbölhessék májusra.

Egyébként dr. Komáromi Zoltán leginkább egy 300 oldalas brosúrára számít majd az új beutalási rendről, amit egy hétvége alatt be kell biflázniuk. Egyelőre azonban csak ígéretek vannak, ugyanakkor információ, segítség nincs, márpedig a betegek a háziorvosuktól várják majd, hogy megfelelően irányítsák őket. Ha pedig ez akadozva működik, a konfliktus háziorvosi rendelőkben fog lecsapódni.

– Mondvacsinált probléma az egész betegirányítás – ezt már dr. Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) elnöke. Vidéken eddig is egyenes és átlátható betegutak működtek. A környező települések lakóit a városi kórházba, ha ott nem volt megfelelő szakember, vagy műtéti rutin, akkor a megyeibe küldtük. A pácienseket ritka betegség esetén eddig is magasabb szinten látták el, ez ellátásszervezés nélkül is így történt.

– Káosz Budapesten van, a beteg ott kódorog, hiszen minden sarkon van kórház, magánklinika, TEK-es vagy TEK nélküli háziorvos – sorolja Selmeczi doktor, akinek úgy tűnik, a fővárosban továbbra is túlméretezett az egészségügyi ellátások kapacitása: „Ott a politikai lobbi elég erős volt ahhoz, hogy megmaradjanak az ellátóhelyek, hiszen ez presztízskérdés, amit kellő politikai széllel meg lehetett oldani” – véli a FAKOOSZ elnöke.

– Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a „gyártott” régiókban működni fog az új rendszer – folytatja dr. Selmeczi Kamill, aki azt is mondja, a térképen szervezett rendszerek nem jók, s ez most is bebizonyosodni látszik. A Zalaegerszeg-Pécs-Győr vonal nem életszerű, hiszen ha valóban figyelembe vették volna a meglévő betegutakat, a pácienseket Pécs felé irányították volna. Megyei szinten kezelhetőbb lenne a rendszer, a távolságok és a megközelíthetőség is ebben a viszonylatban lett volna a leglogikusabb. A kórházak átstrukturálása helyett a megyei kórházakat kellett volna egyenlő szintre felhozni, hiszen ha egy-egy ellátás csak másik megyében lesz elérhető, akkor a kapacitáselosztással és a közlekedéssel lesz gond.

– Pénzszivattyúk és vízfejek lesznek a Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központok (TESZK) – teszi hozzá végül a FAKOOSZ elnöke, amelyeknek semmi értelme, hiszen az oda telepített feladatoknak most is vannak felelősei: az egészségbiztosítás helyi pénztárai, és a népegészségügyi szakigazgatási szervek.

Az egészségügyi struktúraátalakítással összefüggésben meghatározott „menetrend” szerint zajlik a betegirányítási rendszer átalakítása is – közölte megkeresésünkre válaszolva a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért felelős államtitkársága. A területi ellátási kötelezettségek, a beutalási rend kialakítását követően mind a betegek, mind pedig az egészségügy szereplői –a háziorvosok különösen – időben értesülnek az esetleges változásokról. Az informatikai rendszer fejlesztés alatt áll, ez egyébként majd egyértelmű útmutatást ad a háziorvosok számára a fenti kérdésben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-03-21

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Egészségpolitika

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.

PharmaPraxis

Minősített háziorvosok

A minőségi betegellátásért szövetkeztek a magánellátók

Egészségpolitika

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

A háziorvosi rendelők új, tavasz óta tervezett törzskarton-rendszerének bevezetését első körben idén szeptember elsejével indították volna, majd második dátumként 2017. január elsejét jelölték meg. A jelenlegi állás szerint az év eleji kezdés is elodázódhat, hiszen legújabban a döntéshozók ezt a dátumot jelölték meg a kartonok kitöltéséhez és a feladat teljesítésének mibenlétéhez szükséges alapelvek kidolgozásának a zárónapjaként. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az elvek és a gyakorlati alkalmazás között bizonyos időnek kell még eltelnie.

Hírvilág

Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj