Hírvilág

Csecsemő-design: a piac a szabályozó eszköz

2012. MÁRCIUS 26.



Az asszisztált reprodukció és az embrionális őssejtkutatás jogi szabályozását mutatja be Magyarország mellet három ország - Németország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - gyakorlatán keresztül Navratyil Zoltán jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa "A varázsló eltöri pálcáját? A jogi szabályozás vonulata az asszisztált humán reprodukciótól a reproduktív klónozásig" című könyvében.

"Törekedtem arra, hogy objektív maradjak, több álláspontot és többféle szabályozási koncepciót bemutassak a könyvemben" - mondta el a jogász most megjelent könyve koncepciójával kapcsolatban.

Navratyil ismertetése szerint a dajkaanyaság, a "csecsemődizájn" vagy a tárolt embriók későbbi sorsának kérdését más-más módon szabályozzák világszerte. Az Egyesült Államok bizonyos államaiban alig van jogi szabályozás, inkább a piaci szemlélet uralkodik, webáruház-jelleggel lehet megkötni az ivarsejtekre vonatkozó adásvételeket. "Nagy-Britanniában szintén megengedő a gyakorlat, sok technika alkalmazására van lehetőség, de ott jogilag szabályozott a terület" - tette hozzá.

A Gondolat kiadó által gondozott kötet Magyarország mellett három állam jogi szabályozásának megoldásait vizsgálja. Ezek mindegyike más-más modell alapján, egymástól eltérő módon szabályozza az asszisztált reprodukciót és az embrionális őssejtkutatásokat. "Az Egyesült Államok tanulmányozásának indoka, hogy szövetségi, s gyakran tagállami szinten sem találunk olyan jogszabályokat, amelyek az asszisztált reprodukciót, a pótanyaságot vagy az embrionális őssejtkutatásokat megnyugtató módon rendeznék. A szabályozó eszköz nem annyira a jog, sokkal inkább a piac" - értékelte a szerző. Navratyil kiemelte, hogy vitatott esetekben ilyenkor etikai szabályokra hivatkozva dönt az adott tagállam bírósága a kérdésben, amelyből később szabályozás is lehet.

Az angol megoldás érdekessége, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan alapvetően liberális, megengedő, a tudományos kutatásoknak kedvező szempontok érvényesülnek, azonban ennek megvalósítása nem piaci versenyszemlélet alapján történik, hanem jogi eszközökkel. Németország jogi szabályozásának modelljéből egy tradicionális értékszemlélet domborodik ki, amely restriktív, megszorító, tiltó szabályozásnak ad alapot.

A tudomány ma már lehetővé teszi, hogy egyfajta "csecsemő-dizájn" keretében szabadon megválaszthassuk gyermekünk nemét és az embrión végzett beavatkozásokkal esetleg genetikai adottságait is. "Ha egy szülőpárnak súlyosan beteg gyereke van, akinek csontvelő átültetésre lenne szüksége, de nincs megfelelő donor, akkor a szülőpár mesterséges megtermékenyítéssel létrehozhat 8-10 embriót. Ezek közül laboratóriumi vizsgálatok alapján azokat ültethetik az anya méhébe, amelyek a kívánt tulajdonságokkal rendelkeznek, belőlük lesznek az úgynevezett megmentő csecsemők, amikor idősebb testvérüknek csontvelőt adományoznak" - magyarázta a folyamatot Navratyil. Korábban erre nem volt jogi szabályozás, mára azonban több ilyen megmentő csecsemő született az Egyesült Államokban és Angliában is.

Komoly problémákat hoz felszínre a béranyaság, dajkaanyaság jelensége, ami a szülőanyaságról alkotott képünket festi át - vélekedett a jogász, aki számos kérdést tett fel ezzel kapcsolatban: rendezhetik-e a felek a szülői jogállást, az anyaságot egy erre irányuló szerződéssel? Nyújthatnak-e a megrendelő szülők ellenértéket e szolgáltatásért cserébe a béranyának? Mi történjék, ha a pótanya nem akarja átadni a gyermeket, elveheti e tőle kényszer útján a jog? Kik működtetik a "bébi-bizniszt"? Kik férhetnek hozzá és milyen feltételekkel?

Navratyil példaként említette, hogy egy ukrán meddőségi klinika Magyarországon is hirdet béranyaságot, holott a magyar jogszabályok szerint a béranyaság nem megengedett, csak azokat az asszisztált reprodukciós szolgáltatásokat lehet igénybe venni, amelyeket az egészségügyi törvény felsorol. "Mivel a születési anyakönyvi kivonatba ilyenkor (Ukrajnában) nem a szülőanya nevét jegyzik be, ez családi jogállás megváltoztatásának számít, amiért Magyarországon felelősségre lehetne vonni az anyát" - idézett fel egy példát a PPKE Jog- és Államtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének jogásza. "Nehéz azonban az immateriális, érzelmi oldalát megítélni, hiszen akinek csak ezen a módon lehet gyereke, az nyilván érzelmileg mindent megtesz érte" - utalt a kérdés összetettségére Navratyil.
Külön fejezetben kapnak helyet a kötetben a fagyasztva tárolt embriókkal összefüggő jogviták, amelyeknek közös jellemzője, hogy a házasság felbomlása után a felek nem tudnak megegyezni a korábban az anyatesten kívül létrehozott és fagyasztva tárolt embriók sorsáról.

Vitatott része az asszisztált reprodukciónak az úgynevezett posztmortem megtermékenyítés, amikor rendszerint a férj halála után - akár évekkel később - termékenyítik meg özvegyét az elhunyt ivarsejtjével, s születik gyermek, akinek családi jogállását, örökösi minőségét a modern reprodukciós technikákra tekintettel indokolt tisztázni.



MTI 2012. március 26., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.