Hírvilág

Csatlakozik az Európai Űrügynökség technológiatranszfer hálózatához Magyarország

2017. JANUÁR 16.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez - mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke csütörtökön Budapesten.

"Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is" - fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.

A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról - fogalmazott a helyettes államtitkár.

Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.

Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.

Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás - fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.

Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.

A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja - hangsúlyozta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.

Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén - fogalmazott Aude de Clercq.

Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.


Forrás: MTI
MTI 2017. január 12., csütörtök 17:36

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.