Hírvilág

Cápapopuláció-vizsgálat

2016. JÚNIUS 27.

Már az első évben meglepő eredményekkel szolgál a világ korallzátonyainak cápapopulációit vizsgáló eddigi legnagyobb kutatás: a hároméves projekt keretében megfigyelt első száz zátonynál a vártnál jóval több csúcsragadozót kaptak lencsevégre a szakemberek.

A kutatók felcsalizott víz alatti kamerákkal készítenek felvételeket a korallzátonyok környékén élő cápákról és rájákról. A megfigyelt állatok nagyjából negyedét a kihalás fenyegeti, ám az egyedszámukra, valamint elterjedtségükre vonatkozó friss és átfogó adatok hiányában a megóvásukra irányuló erőfeszítések sem lehetnek elég hatékonyak - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A Global FinPrint nevű projekt célja, hogy 2018 végére sikerüljön felmérni a világ csaknem 400 zátonyának csúcsragadozó-állományát. A kutatók eddig 100 területtel végeztek és 2017 végéig több mint 200 zátonyra akarják kiterjeszteni a vizsgálatukat. Az eredmények már most azt mutatják, hogy a világ egyes részeinek cápa- és rájapopulációira vonatkozó jelenlegi adatok pontatlanok.

A szakembereket már az első évben számos meglepetés érte: a világ néhány részén a vártnál sokkal több cápát és ráját figyeltek meg. A Floridai Nemzetközi Egyetem (FIU) munkatársaként dolgozó Demian Chapman, a FinPrint vezető kutatója szerint a projektben részt vevő nemzetközi csapat ötezernél is több víz alatti kamerát helyezett ki, eddig több mint ötezer órányi felvétel készült és legalább 30 cápa- és rájafajt sikerült lencse végre kapni.

"Néhány területen, mint a Bahama-szigeteknél és az ausztrál Nagy-korallzátonynál a cápák és a ráják nagy számban vannak jelen. Ezek olyan térségek, ahol a cápavédelmi intézkedések jól működnek, vagy olyan területek, amelyeket nem érint súlyosan a cápahalászat" - mondta a szakember.

Más területeken azonban, mint Malajzia és Jamaica környékén, ahol jóval élénkebb halászat folyik, a kamerák hiába pásztázták a vizet órákon át, alig sikerült egy-egy cápát észlelni.

A szakemberek szerint a projekt segít meghatározni, hogy a világ mely területeire kellene összpontosítani a cápák és ráják megóvására irányuló erőfeszítéseket, továbbá megérteni, hogy ezek a tengeri élőlények milyen szerepet töltenek be a korallzátonyok életében.

"Ez az információ segít annak biztosításában, hogy a lehető leghatékonyabb módon kezeljük ezeket a lenyűgöző állatokat és számukra rendkívül fontos törékeny ökoszisztémákat" - húzta alá Mike Heithaus, az egyetem tengerbiológusa, a FinPrint kutatója.

Az új adatokat összevetik a már létező, több ezer órányi videoanyaggal, hogy elkészítsék a világ első nyílt hozzáférésű adatbázisát a korallzátonyok cápa- és rájapopulációira vonatkozóan.

Forrás: MTI
MTI 2016. június 23., csütörtök 17:47

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.