A kórosan elhízott, konzervatív módon nem kezelhető betegek esetében végzett, egyre népszerűbb testtömegcsökkentő műtétek lényege a gyomor térfogatának csökkentése, ami teltségérzetet okoz már igen kevés étel elfogyasztása után, így „kikényszerítve” a kalóriabevitel csökkentését. A két leggyakoribb ilyen műtét a Roux-en-Y gyomorbypass-műtét, amelynek során a gyomor nagy részét eltávolítják, valamint a gyomor beszűkítése egy állítható szorosságú szalag beültetésével. Mindkét beavatkozás hatásos, tehát általában komoly mértékű fogyást eredményez, de egyik esetében sem ritkák az esetenként súlyos szövődmények. Eddig a két beavatkozást főleg megfigyeléses vizsgálatokban hasonlították össze. Most egy kaliforniai kutatócsoport véletlen besorolásos vizsgálatot végzett 197 beteg részvételével, amely állításuk szerint eddig a legnagyobb esetszám a két műtétet összehasonlító véletlen besorolásos vizsgálatok között. A bevont betegek testtömegindexe 35–60 kg/m2 volt (átlagosan 47 kg/m2). Egyik csoportban sem történt halálos vagy életveszélyes szövődmény a műtét utáni három hónapban. Súlyos szövődmények gyakrabban következtek be a bypassműtét, mint a szalagos gyomorszűkítés után, mind a műtét utáni 30 napban (6%, illetve 2%), mind a későbbiekben (26%, illetve 12%). A gyomorbypassműtét után a súlyos korai szövődmények többsége primer bélelzáródás volt, a késői szövődmények többségét pedig az anastomosis szűkülete képezte. A bypassműtéttel kezelt betegek többet fogytak: négy év alatt a testtömegtöbbletük átlagosan 68%-át sikerült leadniuk, míg a szalagos szűkítéssel kezelt betegek a súlytöbblet 45%-ától szabadultak meg. A szalagos műtéttel kezelt betegek 17%-ában minősítették sikertelennek a kezelést, ami a szerzők definíciója szerint a testtömegfelesleg <20%-os csökkenését jelenti. A bypassműtéttel kezelt betegek mindegyikében sikeresnek minősült a beavatkozás. Nem meglepő a szövődmények nagyobb gyakorisága (a betegek majdnem egyharmada szenvedett súlyos szövődményt) a bypassműtét után, amely igencsak invazív beavatkozás a gyomorszűkítő szalag behelyezéséhez képest. A vizsgálat szerzői mindenesetre arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét beavatkozás hatásos és viszonylag biztonságos. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Ann Surg 2009 Oct; 250:631.