Hírvilág

Brain Prize

2012. NOVEMBER 23.



Somogyi Péter Agy-díjas (Brain Prize) neurobiológust, az Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológiai Intézetének igazgatóját tüntette ki a Semmelweis Egyetem (SE) legmagasabb rangú elismerésével, a Semmelweis Budapest Awarddal. A díjat csütörtökön adták át a Magyar Tudományos Akadémián.

A Semmelweis Egyetem szenátusa által 2009-ben alapított elismerést most harmadik alkalommal ítélték oda, 2010-ben Jeremy K. Nicholson, a London Imperial College professzora, tavaly pedig Sir George Radda, az MRI magyar származású atyja vehette át a díjat.

Szél Ágoston, az SE rektora kiemelte, hogy a díjat olyan nemzetközileg elismert eredményeket felmutató külföldi, orvosbiológiai kutatásokat végző tudós kaphatja, akinek teljesítménye méltó az intézmény névadójának szellemiségéhez, kutatásai az emberiség javát szolgálják, és új utat mutatnak az élő természet megismeréséhez.

Hunyady László rektorhelyettes a díjazott munkásságát méltatva kiemelte, hogy Somogyi Péter a neuronhálózatok tér- és időbeli szinaptikus kapcsolatainak úttörő kutatója, iskolateremtő neurobiológus. Elsőként dolgozta ki az agykéreg sejthálózatának leíró módszerét, beleértve az idegsejtek különféle típusainak azonosítását. A Royal Society of London tagja, 2011-ben Buzsáki Györggyel, a Rutgert Egyetem professzorával és Freund Tamás akadémikussal, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének igazgatójával együtt elnyerte az agykutatók Nobel-díjának tartott, első ízben odaítélt Brain Prize-t.

Somogyi Péter a díjjal járó tízezer eurót felajánlotta a Semmelweis Egyetemnek a kivételes tehetségű fiatal kutatók támogatására szolgáló alapítvány létrehozására. Mint bejelentette, a Harvard Egyetem magyar származású professzorának, Stephen W. Kufflernek (1913-1980) a nevét viselő alapítványt heten hozták létre, köztük 3 Nobel-díjas. Magyarországról Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az idegsejtek összerendezett működésével kapcsolatos kutatásairól Somogyi Péter az MTI-nek elmondta, hogy ha minden idegsejt külön "beszélne", egymást zavarnák, kioltanák a jelek. "Ez nem így van, ritmusokat látunk, vagyis valami összehangolja, időben szinkronizálja az idegsejtek aktivitását. Ebben vesznek részt azok a gamma-amino-vajsavat (GABA) ingerületátvivő anyagként használó sejtek, amelyekkel 30 éve foglalkozom. Ami munkásságomból kiderült, minden idegsejtet egyszerre sok elkülönülő forrásból származó GABA-t felszabadító sejt befolyásolja" - magyarázta.
Mint hozzátette, "a hippokampusz kis területén 21 ilyen forrás van, 21 féle sejt. Egyetlen idegsejtre, amely +hallgatja+ a 21 féle GABA-t, mindegyik fajtából több hat, és mint egy szimfonikus zenekar hangszerei, egymásra hangolják a működésüket. Ennek eredményeként az információt eltároló sejt egy sejtegyüttesben csak bizonyos időszakokban szólalhat meg, akkor, amikor társai, amelyek ugyanannak az információnak a kódolásában részt vesznek, szintén aktívak. Tehát egy bizonyos időablakra szűkítik a GABA-t felszabadító sejtek a kódoló sejtek aktivitását. Ráadásul többféle mintát kell előállítaniuk, úgy kell elképzelniük működésüket, mint egy időgépet. Minden egyes sejtnek a szerepét próbáljuk megfejteni ebben az időgépben, ezen a problémán ma a világban legkevesebb tízezer neurobiológus dolgozik" - hangsúlyozta Somogyi Péter.

Mint Freund Tamás az MTI-nek kiemelte, Somogyi Péter talán egyik legnagyobb felfedezése, hogy bizonyította: a különböző gátlósejtek, amelyek az idegsejtek működését megszervezik, funkcionális egységekbe rendezik, nemcsak térbeli specifitással rendelkeznek, hanem még időben is specializálódtak.

"Az agyi tevékenység hullámainak különböző fázisaiban mutatnak szelektív aktivitást, felosztják maguk között a munkát nemcsak térben, hanem időben is. Ennek alapján született meg az időhálózat hipotézis (Chronocircuit hipotesis), amely az agykérgi működés alapvetően új teóriája" - mutatott rá Freund Tamás.


MTI 2012. november 22., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Agykutatás

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.

Agykutatás

A parancsnak engedelmeskedés csökkenti a fájdalom-tükörneuronok aktivitását

Komplex kísérleti elrendezésű fMRI-vizsgálatokkal bizonyították, hogy a parancsra fájdalmat okozók agyának empátiával és bűntudattal összefüggő régiói kevésbé aktívak, mint azoké, akik saját döntésük alapján okoznak fájdalmat.

Agykutatás

Encephalitis lethargica

Az encephalitis lethargicában elhunytak agyának boncolása hyperaemiás agyhártyákat, ödémás agyat és az agytörzs vörös elszíneződését mutatta; a legkifejezettebb eltérések von Economo szerint a substantia nigrában voltak felfedezhetők, azonban jellemző volt a széleskörű, diffúz vérzés és gyulladás is. A krónikus szakaszban elhunytak agyában atrófia és perzisztens gyulladás, az agytörzsben pedig neuronpusztulás és gliózis, valamint neurofibrillum-lerakódás volt kimutatható.