Hírvilág

Beszélni a halálról

2011. AUGUSZTUS 15.

Vannak nemszeretem témák. Olyanok, amelyekről sokan inkább nem beszélnek, amelyeket igyekeznek a szőnyeg alá söpörni, amelyek tabuként sorakoznak egymás után – társadalmi párbeszéd híján. A Literatura Medica Kiadó azonban mindig is megkereste és felvállalta a legnehezebb témákat, s felvállalta olyan könyvek kiadását is, amelyekben kényes és érzékeny, ám múlhatatlanul fontos kérdésköröket dolgoztak fel a szerzők. Ilyen volt a kilencvenes évek elején az abortuszról szóló kötet, s közel húsz évvel később most egy újabb, amellyel korlátokat kíván ledönteni a társadalmi párbeszéd tilalomlistáján: ezúttal a halálról.

Az egészségügyi ellátással még csak-csak elboldogul az orvoslás, de az élet kezdetével és végével már nem tud mit kezdeni – mondta Kapócs Gábor, a Literatura Medica Kiadó alapítója a Párbeszéd a halálról – Eutanázia a jogrend peremén című könyv csütörtöki bemutatóján. Kapócs Gábor 1997-ben irányítója volt egészségügyi törvény megszületésének, s most mégis ő maga tette fel a kérdést: vajon helyénvaló-e az a szabályrendszer, amely az élet-halál mezsgyéjén hivatott irányt szabni az eseményeknek? Úgy vélte, most időszerű, hogy a kötet hatására meginduló párbeszédben a társadalom minden tagja értőn és érzőn részt vegyen, hogy egy humánusabb és tisztább szabályozás születhessen, mint 14 évvel ezelőtt.


Kapócs Gábor




A kötetet dr. Filó Mihály, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) tanára szerkesztette. A büntetőjogász évek óta kutatja az élet végén hozott orvosi döntések problémakörét, erről több könyve is megjelent. Mint ahogyan azt korábban lapunknak elmondta, szerinte nem a vonatkozó törvények és rendeletek módosítgatására, hanem egy teljesen új jogi szabályozás kidolgozására volna szükség az eutanáziával kapcsolatban, amely minden helyzetben a beteg akaratát tartja szem előtt, s az orvosnak csak kivételesen lehet felhatalmazása az egyoldalú kezelésmegszüntetésre.



A Párbeszéd a halálról című kötet szerzői a halálról gondolkodtak, s ezzel arra tettek kísérletet, hogy a kimondhatatlanról szóljanak. S tették mindezt úgy, hogy megpróbáltak túllépni a közhelyeken – mondta Filó a könyvbemutatón. A büntetőtörvénykönyv és a jogrend a többi tudomány nélkül magára marad az eutanázia kérdéskörében, a haldoklót pedig a társadalom is magára hagyja. Ezért nagyon fontos, hogy minél több oldalról és minél több látószögből közelítsünk a téma felé. Egy tavaly megszervezett eutanázia konferenciát követően most erre tesz kísérletet ez a kötet. De, mint újra elmondta, alakulóban van egy kutatócsoport is az ELTE ÁJK és Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának szakembereiből, akik a betegágy melletti helyzetek és szituációk empirikus vizsgálatát végzik majd, hiszen az eutanázia problémakörére csak akkor születhet jó jogszabály, ha feltárjuk a valóságot.


Filó Mihály




A valóság feltárására tesznek kísérletet a könyv szerzői is, akik közül sokan megjelentek a csütörtöki eseményen. Többen, így Dósa Ágnes orvos-jogász is úgy vélte, hogy az eutanázia kapcsán a legnagyobb baj az, hogy nem beszélünk róla. Ehhez azonban közös nyelv is kell a különböző területek szakemberei között, hiszen átütő eredményt csak úgy érhetünk el, ha értjük egymást. Ezt már Sándor Judit bioetikus emelte ki, s hozzáfűzte, nem lehet jó gyógyító az, aki nincsen tisztában munkája emberi, erkölcsi, jogi és etikai irányaival. És nagy a baj, ha a társadalom valamiféle apátia eredményeként nem foglalkozik a halállal és a haldoklással. Nem szabad engedni, hogy a kérdést lesöpörjék az asztalról, így a könyv nem csak a jogalkotás, hanem a társadalmi párbeszéd katalizátora is lehet.


Dósa Ágnes





Sándor Judit




Sok bátorságot kívánt a halálról szóló párbeszéd olvasásához Orosz Gábor protestáns teológus, aki szerint az életvégi döntésekben a sérthetetlen emberi méltóságnak kulcsszerepe van, ám ez nem jelenti azt, hogy a szenvedéseknek – éppen a szeret jegyében – ne lehetne véget vetni, ha az emberi relációk már megszűntek. Vadász Gábor nyugdíjas orvos viszont azt hangsúlyozta, hogy amíg Magyarországon nincs megfelelő egészségügyi és szociális infrastruktúra, addig nem lehet a kérdés megoldását a gyakorlati oldalról keresni, pedig szerinte ez lenne az egyetlen jó irány.

Az orvosi hivatás nagy bajban van Magyarországon, ezáltal a betegek is – mondta dr. Matkó Ida, aki Szemet hunyni? – Retorika és realitás címen írta a könyv egyik fejezetét. Szerinte a legnagyobb baj, hogy nem mondjuk ki, mi történik a kórházakban, miközben mindenki tudja, hogy a dolgok nem úgy mennek a valóságban, ahogyan azt a magasabb tudományos társaságok elmondják, akik számára ez a probléma nem is létezik. Reménykedett abban, hogy a kötet megjelenése után lesz egy következő hang, ami megszólal, s változást hoz az orvoslás kultúrájában, kialakítva egy empatikus közeget a beteg kérésének, döntésének fogadására.


Földi András




Földi András, az ELTE ÁJK dékán-helyettese a könyv bemutatóján azt mondta, nehéz dolga van annak, aki ma könyvkiadásra adja a fejét, s annak különösen, aki éppen az eutanáziáról és a halálról szóló kötettel lép elő. Mégis, fontos, hogy valahol elinduljon a párbeszéd életről és halálról. Kapócs Gábor hozzáfűzte, nem számítanak azonnali változásokra a könyv kapcsán. Ahogyan a kiadó folyóiratában Márkus Attila, azóta külföldön dolgozó magyar orvos tollából megjelent anyag, amely a szándékos morfintúladagolásról szól, sem mozgatta meg a társadalmat, úgy a Párbeszéd a halálról című kötet sem lesz a toplisták élén. A könyv hatását csak évek múlva lehet majd lemérni, de tanulságai fontosak és korszakalkotóak lesznek az egész társadalom számára.

eLitMed.hu, T.O.
2011-05-27


Kapcsolódó anyag:
Eutanázia Magyarországon - NOL közlemény



A könyv megrendelhető:
Megrendelőlap

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Én nem beteg emberként élek

GYIMESI Ágnes

B. Ildikónak egy éve megváltozott az élete. Agydaganatot diagnosztizáltak nála, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, majd folytatta az orvosi protokoll útját, kemoterápia, sugárkezelés. Majd a belső hangjára hallgatott.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

Haldokló beteget ápolni embert próbáló feladat

Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.