2011. AUGUSZTUS 15.
Egy észak-németországi mezőgazdasági üzem lehet az eddig 22 ember halálát okozó E. coli járvány forrása.
A babcsírát termelő üzem Uelzenben, a járvány epicentrumától, Hamburgtól délre helyezkedik el. A német hatóságok egyelőre várják az üzem terményeivel kapcsolatos laboratóriumi eredményeket, amelyek bizonyíthatják a kapcsolatot. Az üzemet addig is bezárták, és azt tanácsolják a lakosságnak, hogy ne fogyasszanak babcsírát.
Gert Lindemann, Alsó-Szászország tartomány mezőgazdasági minisztere bejelentette, hogy minden bizonnyal az uelzeni üzem lehetett az egyetlen, vagy az egyik forrása a járványnak, és bár a perdöntő bizonyítékot a vizsgálatok eredménye jelenti majd, az összes fő járvánnyal kapcsolatban kimutatták az összefüggést.
Az üzem körülbelül 100 km-re délre található Hamburgtól, és a város illetve a szomszédos tartományok éttermeibe és piacaira szállított. A miniszter elmondta, hogy az üzemben számos különböző babcsírát állítanak elő különféle országokból importált magokból, köztük azuki babból, lucernából, brokkoliból, borsóból és lencséből, melyeket mind salátákhoz használnak fel. A csírákat 38 Celsius - fok körüli hőmérsékleten tartják, ami Lindemann szerint ideális minden baktérium számára.
A bejelentés zavart kelthet a német hatóságok körében, akik korábban a spanyol mezőgazdaságot okolták a járvány kitöréséért. Németországban már több mint 2150 ember fertőződött az E. coli baktériummal, sok betegben haemolitikus urémiás szindróma alakul ki, ami halált okozhat. Németországban huszonegy, Svédországban pedig egy személy vesztette életét. A szakértők azt állítják, hogy az új E.coli törzs egy agresszív hibrid forma, amely mérgező az emberekre, és amely korábban nem állt összefüggésben az ételmérgezéssel.
Daniel Bahr német egészségügyi miniszter szerint még korai lenne kimondani, hogy vége a járványnak. Valószínűleg újabb esetekre lehet számítani, és továbbra is azt tanácsolják a Németország északi részén élőknek, hogy ne fogyasszanak nyer paradicsomot, uborkát és fejes salátát.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: http://www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/kolibakterium_terjeszti_a_jarvanyt_nemetorszagban_7587/
Hasmenésjárvány: itthon nincs veszély
Gyógynövények mint új antibiotikumok?
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
A The Lancet tanulmánya összefoglalja jelenlegi tudásunkat a SARS-CoV-2-fertőzésre adott humorális és celluláris immunválasszal kapcsolatban, és összehasonlítja a természetes, valamint a befogadott, illetve III-as fázisú vizsgálatban lévő vakcinákra adott immunválaszokat.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás