Az idiopathiás vénás thrombosist elszenvedett betegek körében gyakoribb az arteria carotisok atherosclerosisa, mint az egészségesek csoportjában (N Engl J Med 2003; 348:1435.). A két állapot együttes előfordulása nem meglepő, mivel a két állapot számos kockázati tényezője közös (például az idősebb életkor, az elhízás vagy a dohányzás). Kevés prospektív vizsgálatban hasonlították azonban össze az artériás események prevalenciáját a vénás thromboemboliát elszenvedett és az attól mentes személyek csoportjában. A szerzők Hollandiában elemezték az összefüggést az idiopathiás vénás thromboembolia és az artériabetegség között. A kohorszvizsgálatban 688, tüdőemboliát elszenvedett beteg vett részt. A tüdőembolia hátterében 259 esetben azonosítottak kiváltó tényezőt (daganattal, műtéttel, traumával, tartós immobilitással vagy terhességgel összefüggésben lépett fel), 95 esetben pedig nem, további 334 esetben kezdetben tüdőemboliára gyanakodtak, majd kizárták (kontrollcsoport). A két csoportban nem különbözött a diabetes, az aktív dohányzás, sem a thrombocytagátló, a vérnyomáscsökkentő vagy a lipidszintcsökkentő gyógyszerek alkalmazásának a prevalenciája. A betegeket és a kontrollszemélyeket legfeljebb hat évig követték. A nem provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek esetében gyakrabban fordultak elő artériás események, mint a kontrollcsoportban (relatív kockázat 2,7), illetve a provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek csoportjában (relatív kockázat 3,2). A nemkívánatos események között szerepelt a szívinfarktus és a stroke, mindkettő szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nem provokált tüdőemboliát elszenvedett csoportban. A nem provokált tüdőemboliát elszenvedett és a másik két csoport közötti különbség megmaradt az orális alvadásgátló kezelés abbahagyása után és a korábbi cardiovascularis események szerinti korrekció után is. Ennek a jó kontrollcsoporttal végzett vizsgálatnak az eredményei azt mutatták, hogy az artériás események (főleg a szívinfarktus és a stroke) gyakrabban fordulnak elő a nem provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek, mint akár az illesztett kontrollszemélyek, akár a provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek esetében. Az eredmények szerint a vénás és az artériás rendszer eseményeinek a hátterében közös kórélettani mechanizmusok állnak, és ezért felmerül, hogy a nem provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek kapjanak-e olyan profilaktikus szereket, amelyek bizonyítottan hatásosak az artériás események megelőzésében. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Lipták Judith, dr. Kern Dávid Forrás: Blood 2009 Aug 20; 114:1484.