Hírvilág

Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez

2011. AUGUSZTUS 15.

A University of Texas Southwestern Medical Center kutatóinak új eredményei megmagyarázhatják, miért fogékonyabbak egyes emberek a stresszre, mint mások.

A kutatócsoport egy egereken végzett kísérletsorozatban kimutatta, hogy rendszeres, több héten át tartó stresszhelyzet megtapasztalása után azokban az állatokban, amelyek fogékonyabbak voltak a stresszre, intenzívebb neurogenezis volt megfigyelhető, és az új idegsejtek hosszabb ideig éltek túl, mint a stresszt jobban tűrő, illetve a kontroll egerek agyában keletkezők.

Amikor a kutatók megakadályozták a neurogenezist az egerekben, a stresszre érzékeny állatok ellenállóbbakká váltak. "Ez azt mutatja, hogy van egy érzékeny időszak, amely alatt módosítani lehet az állat szociális helyzete szempontjából releváns emlékeket a felnőttkorban keletkező agyi idegsejtek manipulálásával" - nyilatkozta Amelia Eisch, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent cikk egyik szerzője. Ez segíthet annak megértésében, miért van olyan nagy változatosság emberekben a stresszhelyzetekre adott válaszokban.

A kísérletsorozatban az egereket szociális vereségnek tették ki azáltal, hogy ketrecükbe két héten át minden nap 5 percre egy nagyobb, agresszív egeret raktak, amelyet a nap többi részében egy kerítéssel elválasztottak tőlük. A hippocampusban zajló sejtosztódások követésére molekuláris jelölőanyagot (a brómdezoxi-uracil nevű timidinanalógot) alkalmaztak. Négy héttel a kísérletsorozat után azok az egerek, amelyek érzékenyek voltak a stresszre, visszahúzódók lettek és depressziós tüneteket mutattak, míg az ellenállóbb egerek viselkedése hosszú távon nem változott jelentősen.
A kutatók azt találták, hogy az ismétlődő stresszhelyzet hatására valamennyi egérben csökkent a neurogenezis, de a stresszre érzékeny egerek hippocampusában, a gyrus dentatus régióban néhány héttel a kísérletsorozat után összességében több újonnan keletkező, illetve túlélő idegsejtet találtak a stresszhatás után, mint a stresszre nem fogékony és a kontroll egerekben.

Amikor a hippocampusban zajló neurogenezist besugárzás alkalmazásával gátolták, a stresszre korábban érzékeny egerek sem lettek visszahúzódóak és depressziósak a stressz hatására. Ennek azonban kedvezőtlen hatásai is voltak: a besugárzás után a korábban félénk állatok ahelyett, hogy kerülték volna az agresszort, megközelítették, amivel sokszor támadást provokáltak.

A kutatók feltételezése szerint az új idegsejtek számának növelése egy olyan kompenzáló mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy az állat emlékezzen a megfelelő viselkedésre egy számára veszélyt jelentő agresszorral szemben. A kutatók most azt szeretnék felderíteni, eredményeiket hogyan lehetne felhasználni a stressz más állatkísérletes modelljeiben. A stresszválasz hátterében álló mechanizmusok felderítése kritikus lehet ahhoz, hogy megértsük, hogyan modulálhatók a felnőttkorban keletkező neuronok a stressznek kitett emberek segítése érdekében.

Ez a vizsgálat az első, amelyben összefüggést találtak egy szociális interakció emléke és a hippocampusban zajló felnőttkori neurogenezis között, amelyet korábban elsősorban a térbeli tanulásban és a memóriában tartották fontosnak.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Proc Natl Acad Sci U S A. 2010;107(9):4436-41.

Kapcsolódó anyagok:
A tartós stressz hatása a szervezet védekezőképességére a krónikus gyulladások és a daganatok kialakulására. LAM 2010;20(01)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Agykutatás

Az idegrendszer működésének új dimenziója

A központi idegrendszer különböző sejttípusaiban, sőt a sejtek különböző részeiben is eltérő az alapvető mitokondriális funkciók szabályozása, állapította meg a Nature Neuroscience közleménye.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Gondolat

Mélakór, szerotonin és fekete epe

Hippokratész, a Krisztus előtti V. században élt görög orvos azt vallotta, hogy a pszichés megbetegedések alapja nem más, mint a testnedvek egyensúlyában beállott zavar.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.