Hírvilág

Az online lét hatással lehet az agy struktúrájára

2011. AUGUSZTUS 15.

Egy új tanulmány azt sugallja, hogy azok emberek, akik sok időt töltenek az interneten alkalmatlanná válhatnak a valódi életre. A tanulmány kimutatta, hogy a túlzottan gyakori internethasználat megváltoztathatja az emberek agyának fizikai struktúrját.

"Képtelenek vagyunk nyugton ülni, például amikor egy buszra várunk, és ez nagyon is rossz, mert agyunknak szüksége van a pihenés idejére, feldolgozni a korábbi benyomásokat, tapasztalatokat," magyarázza David Levy, aki az Information School professzora az University of Washington-on.
Sokan mutatják a függőség jeleit , és nem tudnak ellenállni annak, hogy online legyenek.
Levy szerint az online élet "popcorn agyat" alakíthat ki. Az online aktivitáshoz hozzászokva a való élet lassú lesz és unalmas. Ráadásul, ha túl sok időt töltünk online, elfelejthetjük, hogyan kell olvasni a másik ember érzelmeit.

Levy nézeteit igazolni látszik egy kutatás, melyet kínai kutatók végeztek MR képalkotás segítségével. Mintájukban 18 olyan főiskolai hallgató volt, akik körülbelül napi 10 órát töltöttek online.
Összehasonlítva a kontroll csoporttal, amelynek tagjai kevesebb mint két órát töltöttek képernyő előtt naponta, ezeknek a diákoknak kisebb volt a szürke állománya.

Vannak olyan emberek, akik könnyen váltanak az internet világából a való életre. Azok számára, akiknek ez nehezebben megy, Levy professzor szolgál néhány jó tanáccsal.

1. Tartsa nyilván az online életét
Kövesse nyomon, mennyi időt tölt az interneten, és milyen online tevékenységeket folytat. Jegyezze fel, hogyan érzi magát a PC bekapcsolása előtt, és az online tevékenység közben.
"Mindenki, akinek ezt mondtam, megkeresett engem személyes felismerésekkel" mondja Levy. "Nagyon gyakran mondták az emberek, hogy akkor lépnek át a virtuális világba, ha szoronganak, vagy unatkoznak."

2. Állapítson meg limitet internet-használatára
Adjon magáak egy meghatározott időt - mondjuk két órát - válaszolni a személyes e-mailekre, frissíteni a Facebook oldalt, és így tovább. Ezután itt az ideje, hogy kikapcsolja a számítógépet (vagy okos-telefont), és csináljon valamit offline.

3. Nézzen ki az ablakon
Szakítsunk két percet arra, hogy kibámuljunk az ablakon. Ez segíthet, hogy lassítson egy kicsit agyunk robogása.

4. Hozzon létre "szabad időt"
Robert Leahy pszichológus azt javasolja, hogy kísérletezzünk email-mentes időtartamokkal. "Például: Én nem ellenőrzöm az üzeneteket 6 és 9 óra között," írja. Leahy, az American Institute for Cognitive Therapy igazgatója ajánlja, hogy jutalmazzuk magunkat minden olyan órában, amikor nem ellenőriztük levelezésünket, a következő szavakkal: "Visszavettem az életemet! ".

5. Végezzen el egy tesztet

Ha bizonytalan abban, hogy internet-függővé vált-e, vagy sem, válaszoljon a „Virtual Addiction Test” kérdéseire. A kérdőív összesen tizenegy kérdést tartalmaz, egyebek mellett a következőket:
- Úgy érzi, elveszti az önkontrollját, amikor az internetet használja?
- Amikor nincs az interneten, nem találja úgy, hogy a gondolatai el vannak foglalva az internettel vagy számítógépekkel (pl. újraéli a múltbeli internetes tapasztalatokat, azon gondolkodik, hogyan kapcsolódjon a hálóra legközelebb)?
- Úgy érzi, hogy nyugtalan vagy ingerlékeny, amikor megpróbálja csökkenteni vagy leállítani
az internetes tevékenységét?
- Ön arra használja olykor az internetet, hogy meneküljön a problémák elől, vagy enyhítse rossz hangulát, (pl. tehetetlenség érzését, bűntudatot, szorongást vagy a depressziót)?
- Nem találja úgy, hogy néha hazudik a családtagok, barátoknak hogy elrejtse az
interneten töltött idő valódi mértékét?
Aki öt, vagy több kérdésre „igen”-nel válaszol, a teszt szerzői szerint annak addikciós problémái vannak.

6. Telefon egy barátnak
„Telefonáljunk ismerősünknek ahelyett, hogy sms-t, vagy instant message-et küldenénk. Beszéljünk meg vele találkozót, és menjünk ki az utcára, legalább három órára. Ez talán lepattint a számítógépről.” – így hangzik talán a legjobb tanács.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter

Forrás: http://edition.cnn.com

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.