Hírvilág

Az énkép zavara autistákban

2011. AUGUSZTUS 15.

Az autistákban kisebb agyi aktivitás mutatható ki, miközben saját magukra gondolnak, mint az egészséges emberekben - állítják cambridge-i kutatók. A Brain-ben közölt vizsgálat új bizonyítékokkal szolgál az öntudat neurológiai háttéréről, és segíthet abban, hogy megértsük az autizmusban szenvedők szociális nehézségeit.

A University of Cambridge autizmuskutató központjában végzett vizsgálatban Michael Lombardo és munkatársai funkcionális MR-vizsgálattal (fMRI-vel) monitorozták egészséges, illetve autizmus spektrum zavarban szenvedő önkéntesek (összesen 66 férfi) agyi aktivitását. A kutatók arra kérték az önkénteseket, hogy válaszoljanak a saját véleményükre, ízlésükre vagy fizikai tulajdonságaikra, illetve valaki másra - ebben az esetben az angol királynőre - vonatkozó kérdésekre. A kérdések megválaszolása közben a két csoport fMRI-vel vizsgált agyi aktivitása jellegzetes különbségeket mutatott.

Az egészséges résztvevőkben az éntudat egyik központjaként ismert, az önmagunkra vonatkozó információkra reagáló terület, a prefrontalis kéreg ventromedialis része aktívabb volt, amikor saját magukról beszéltek, mint amikor a királynőről kérdezték őket. Ám az autistákban ez az agyi régió egyformán aktív volt mindkét esetben. Lombardo szerint ez a megfigyelés egyértelműen bizonyítja, hogy az autisták agyában a saját énjükre vonatkozó információ feldolgozása zavart szenved; prefrontalis kérgük kevésbé tesz különbséget a saját személyük és egy másik személy között.

Az autizmust általában extrém egocentrizmussal jellemezhető állapotként tartják számon (a betegség neve a görög autos, "önmaga" szóból származik). Ugyanakkor a legutóbbi kutatások azt mutatták, hogy az autistáknak az olyan szituációk is problémát okoznak, amelyekben önmagukra kell gondolniuk. A cambridge-i kutatók vizsgálata némileg megmagyarázza ezt a paradoxont - elképzelhető, hogy mindkét probléma hátterében a saját énre, illetve a másokra vonatkozó információk elkülönítésének zavara áll.

Lombardo magyarázata szerint a társas interakciók lebonyolításához szükség van arra, hogy folyamatosan elemezzük a másokkal való viszonyunkat, felismerjük, ha valamiben hasonlítunk a másikhoz, vagy épp a különbözőségünket vegyük észre. Az autisták atipikus önértékelése komoly problémákat jelent a gyermekkori szociális fejlődés során, amelynek egyik legfontosabb eleme a társas környezet "feltérképezése".

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Brain 2009; DOI 10.1093/brain/AWP306

Kapcsolódó anyagok:
Nincs helye az autista embereknek az ellátórendszerekben







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.