2015. SZEPTEMBER 22.
Szakmai napot rendezett az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat (ECRIN) és magyar szervezete (HECRIN) kedden Budapesten, a rendezvényen elsősorban a magyar egyetemekről származó, innovatív ötletetekből eredő gyógyszerkutatások arányának növelését szorgalmazták a szakemberek.
A fórumon Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a konzorcium vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az új gyógyeljárásokat, illetve gyógyszereket klinikai kipróbálásnak, hosszú tesztfolyamatnak kell megelőznie. Mint mondta, jelenleg Európában mintegy 65 százalékban a nagy gyógyszergyárak rendelik meg ezt az eljárást az egészségügyi intézményektől, a maradék 35 százalékban az egyetemek saját innovatív ötleteiből lesz egy új módszer, vagy épp gyógyszer. "Hazánkban azonban ez a 35 százalék sajnos a gyakorlatban konvergál a nullához. Ezen szeretnénk javítani, méghozzá minél rövidebb idő alatt" - olvasható a PTE által eljuttatott közleményben.
A Széchenyi-díjas professzor szerint a szakmai háttér, a tudás Magyarországon is nemzetközi szintű, de az erre a területre fordítandó támogatás messze nem éri el a nyugati európai országokét. Ezért lenne fontos, hogy uniós forrásokat szerezhessenek az intézmények a kutatásokra, innovatív ötletek megvalósítására.
Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint azok hatósági engedélyeztetése.
A finanszírozást az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. Az ECRIN a különböző országok kutatói hálózatát fogja össze, célja az európai klinikai, elsősorban a nem kereskedelmi, akadémiai indíttatású vizsgálatok támogatása.
A HECRIN konzorcium vezető szakmai intézménye a Pécsi Tudományegyetem, amely mellett a Semmelweis Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem és az országos orvosi intézetek működnek együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.
MTI 2015. szeptember 22., kedd
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.
Érdekes közlemény jelent meg a Lancet Klinikai esetbemutatások rovatában április 23-án egy Dél-Franciaországban észlelt myocarditis kapcsán, melyet a COVID-19 egyértelmű szövődményének tartottak a szerzők. Egy korábban jó karban lévő, 69 éves Lombardiából érkezett olasz férfi nizzai nyaralása során hasmenést, hányást tapasztalt, majd 7 nappal később a COVID-fertőzés tipikus tüneteit produkálva (köhögés, 39 C fokos láz, légszomj) került a Nizzai Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztályára, ahonnan azonnal az Intenzív Osztályra szállították. Súlyos heveny légzési elégtelenség, respiratorikus distress, súlyos hypoxia miatt mechanikus lélegeztetésre szorult. Laborértékeiben normális Hb- és vérlemezkeszint, leukocytosis (Fvs: 14.9 G/l), balra tolt vérkép (neutrofil: 89%, lymphocyta: 7%, monocyta: 4%, eosinophil és basophil sejtek: 0-0%) igazolódott. Astrupja acidózist (pH: 7.27), 45.3 Hgmm-es pCO2-t és 146 Hgmm-es PO2-t mutatott, 98.2%-os O2-szaturációval. A beteg előzményeiben mindössze hypertonia szerepelt, melyre 2.5mg bisprolol kezelést kapott, tehát súlyos alapbetegsége nem volt.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Hírvilág
Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.
Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás