Hírvilág

Az egyetemi gyógyszerkutatások fejlesztése

2015. SZEPTEMBER 22.


Szakmai napot rendezett az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat (ECRIN) és magyar szervezete (HECRIN) kedden Budapesten, a rendezvényen elsősorban a magyar egyetemekről származó, innovatív ötletetekből eredő gyógyszerkutatások arányának növelését szorgalmazták a szakemberek.

A fórumon Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a konzorcium vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az új gyógyeljárásokat, illetve gyógyszereket klinikai kipróbálásnak, hosszú tesztfolyamatnak kell megelőznie. Mint mondta, jelenleg Európában mintegy 65 százalékban a nagy gyógyszergyárak rendelik meg ezt az eljárást az egészségügyi intézményektől, a maradék 35 százalékban az egyetemek saját innovatív ötleteiből lesz egy új módszer, vagy épp gyógyszer. "Hazánkban azonban ez a 35 százalék sajnos a gyakorlatban konvergál a nullához. Ezen szeretnénk javítani, méghozzá minél rövidebb idő alatt" - olvasható a PTE által eljuttatott közleményben.

A Széchenyi-díjas professzor szerint a szakmai háttér, a tudás Magyarországon is nemzetközi szintű, de az erre a területre fordítandó támogatás messze nem éri el a nyugati európai országokét. Ezért lenne fontos, hogy uniós forrásokat szerezhessenek az intézmények a kutatásokra, innovatív ötletek megvalósítására.

Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint azok hatósági engedélyeztetése.

A finanszírozást az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. Az ECRIN a különböző országok kutatói hálózatát fogja össze, célja az európai klinikai, elsősorban a nem kereskedelmi, akadémiai indíttatású vizsgálatok támogatása.

A HECRIN konzorcium vezető szakmai intézménye a Pécsi Tudományegyetem, amely mellett a Semmelweis Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem és az országos orvosi intézetek működnek együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.




MTI 2015. szeptember 22., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

COVID-19

A SARS-CoV-2 fertőzés (nem is olyan) ritka kardiális szövődménye: a szívizomgyulladás

Érdekes közlemény jelent meg a Lancet Klinikai esetbemutatások rovatában április 23-án egy Dél-Franciaországban észlelt myocarditis kapcsán, melyet a COVID-19 egyértelmű szövődményének tartottak a szerzők. Egy korábban jó karban lévő, 69 éves Lombardiából érkezett olasz férfi nizzai nyaralása során hasmenést, hányást tapasztalt, majd 7 nappal később a COVID-fertőzés tipikus tüneteit produkálva (köhögés, 39 C fokos láz, légszomj) került a Nizzai Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztályára, ahonnan azonnal az Intenzív Osztályra szállították. Súlyos heveny légzési elégtelenség, respiratorikus distress, súlyos hypoxia miatt mechanikus lélegeztetésre szorult. Laborértékeiben normális Hb- és vérlemezkeszint, leukocytosis (Fvs: 14.9 G/l), balra tolt vérkép (neutrofil: 89%, lymphocyta: 7%, monocyta: 4%, eosinophil és basophil sejtek: 0-0%) igazolódott. Astrupja acidózist (pH: 7.27), 45.3 Hgmm-es pCO2-t és 146 Hgmm-es PO2-t mutatott, 98.2%-os O2-szaturációval. A beteg előzményeiben mindössze hypertonia szerepelt, melyre 2.5mg bisprolol kezelést kapott, tehát súlyos alapbetegsége nem volt.

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.