Hírvilág

Az egészségipar mint a gazdaság kitörési pontja

2011. AUGUSZTUS 15.

Tőkelehetőséget, friss szemléletet, megújulást jelenthet az egészségügynek az egészségipar, s főként új tárgyalási pozíciót – amennyiben összekapaszkodik a határterületekkel. Ezt a korábban már kimondott gondolatot erősítette az Egészségügyi Baráti Társaság (EÜBT) újabb konferenciája, amelyet 2010. március 4-én rendeztek meg a Magyar Tudományos Akadémia épületében.


A gazgazdaság és az egészségügy összefüggéseit vizsgáló társadalmi vitát és az ezt megalapozó konferencia-sorozatot az alapítók azzal a céllal indították útjára, hogy elősegítsék a paradigmaváltást az egészségügyben, hogy hozzájáruljanak a az egészséggel és az egészségüggyel kapcsolatos közgondolkodás megújításához.
Az elsősorban Repa Imre kórházigazgató, Szepesi András főszerkesztő, Rózsa András cégvezető és Rácz Jenő ex-miniszter nevéhez köthető kezdeményezés elsődleges célja az volt, hogy bizonyítsák: az ágazat nemcsak viszi, feneketlen zsákként elnyeli az egészségügyre juttatott forrásokat, hanem maga is hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez. Az általuk megrendelt, Kató Gábor és munkatársai által már tavaly őszre elkészített kutatási anyag szerint az egészségügy mintegy 300 ezer embernek ad munkát, s a nemzeti össztermék, a GDP 8,3 százalékát állítja elő.

Az egykori baráti táraság egyesületté alakul – bejegyzése folyamatban van –, s ahhoz bárki csatlakozhat, aki egyetért célkitűzéseivel. Mint arra Repa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház főigazgatója emlékeztetett: ha három éve valaki valami hasonlót állít, azt minimum félőrültnek tartották volna. Mára azonban – egyes szakértői körökben legalábbis – kezd elterjedni az a fajta gondolkodás, amely szerint az ágazat nemcsak fogyasztója, hanem termelője is a GDP-nek.

Ennél azonban ma már több üzenetet is el szeretne juttatni az EÜBT az emberekhez. Egyebek között arra szeretnének ösztönözni, hogy tessék odafigyelni a számítástechnikára, az IC-kommunikációra, az egészséges táplálkozásra, a kutatásokkal is kimutatható, az életünkben megjelenő trendekre.
Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora, az egyesület társelnöke egyebek között négy kérdés megválaszolására vállalkozott a konferencián. Ha nem is adott mindenre biztos választ, azt kutatta, vajon miért vált mára az egészség kérdése az embereket foglalkoztató világtrenddé? Miért beszélhetünk mára egészségügy helyett egészségiparról, miként foglalkozzunk a különböző életstílust képviselő emberek csoportjaival, illetve: tudunk-e úgy tervezni, hogy ezeket a trendeket figyelembe is vesszük?

Törőcsik Mária állítja, mára olyan folyamatok jelentek meg, amelyekben a gyorsuló világ kihívást jelent a testnek is, ezért a piacképes (nem erős, de egészséges) test megléte alapfeltétele a munkavállalásnak. A társadalmi trendek – melyek az előbbiek mellett az élménykeresést, a társadalom öregedését, a minél több funkció otthoni megjelenését is jelentik – következménye, hogy az egészség valóban nem a betegség hiánya többé, hanem – hasonlóan a WHO korábbi meghatározásához – szubjektív testi, lelki jóllét, s emellett az emberek is érzik, hogy az egészség egyre inkább befektetés, ami számukra is egyre inkább növekvő kiadást jelent(het).
A korábbi, betegségeket kezelő gondolkodásból el kell jutnunk az egészségközpontú kérdés-kezeléshez, ha úgy tetszik, a paradigmaváltáshoz, amelyben annak is szerepe van, hogy az emberek ma már hosszú életre, szépségre és egészségre vágynak, s nem fogadják el az ezzel ellentétes gondolatokat. Miként a ma embere nem fogadja el azt sem, hogy az életkor növekedésével a teljesítőképességnek csökkennie kell, azaz a prevenciónak minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kell(ene) kapnia az egészségpolitikában.

A pécsi kutatók felmérése jól illusztrálja, hogy a (mega)trendek miként jelennek meg a mai Magyarországon. Ezek szerint jelenleg a magyar lakosság 3,5 százaléka karrier-orientált. A gyors-modern kategóriába 11, 6 százalék, az élményfogyasztók táborába 12,3 százalék tartozik – az előbbi kategória főként családos fiatalokat takar, akik „pörgős” életet élnek, utóbbiak a legfiatalabbakat jelentik, akiknek hétvégéje általában gyors, hétköznapjuk azonban lassabb; főként iskolába járnak. A társadalmi középhez a lakosság 23,8 százaléka sorolható, míg a „jól szituált” körbe e felmérés szerint 1,7 százaléknyian tartoznak (más becslések szerint ez az arány akár öt százalék is lehet).
A társaság társelnöke a kényszergyorsítók körébe sorolja az emberek 8,4 százalékát – ők azok, akik gyorsan élnek, de ezt nem szeretik; alapvetően tradicionális gondolkodásúak, főként ingázók Budapest-környéki lakhelyük és a főváros között. A kapaszkodók 22,1; a leszakadók pedig 16,7 százalékot tesznek ki – ők főként a falusi, nyugdíjas körből kerülnek ki. A professzor úgy tartja, az idősebbek csaknem fele a leszakadó csoporthoz tartozik.

Köbli Anikó

http://shp.hu/hpc/userfiles/aszklepioszforum/egeszsegiparesnemzetgazdasag.pdf

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.