Hírvilág

Az egészség eszköztára
Interjú dr. Csányi Péterrel

2011. AUGUSZTUS 15.

A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat és az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet által kidolgozott Egészséges Vásárhely Program az elmúlt két év során az országban modellértékű népegészségügyi programmá nőtte ki magát: olyan lakosságbarát kezdeményezésekkel állt elő, amelyek új színt vittek a városi egészségügybe. A program igazgatóját, dr. Csányi Pétert kérdeztük a részletekről.

– „Az egészség nem az orvosi rendelők várótermeiben és a kórházban kezdődik, hanem a mindennapokban: otthon, a hűtő előtt; a piacon, bevásárlás közben; munkába és iskolába menet; hétvégén, a szabadban; és baráti társaságokban, sportoláskor.”– olvasható a honlapjukon. Ezek szerint a prevencióra, a személyes megszólításra helyezik a hangsúlyt.

– Programunk egyik kiemelt célja az egészségmegőrzés, a megelőzés és az önmagunkra való odafigyelés. Felelősek vagyunk saját egészségünkért és a legtöbbet mi magunk tehetünk érte. Természetesen fontos a kezelőorvos és szakdolgozó javaslatainak betartása, azonban e mellett magunk is figyeljünk oda egészségünkre! Fontos a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a dohányzás mellőzése, hogy eljárjunk szűrővizsgálatokra, és segítsük gyermekeinket, hogy megtanulják, elsajátítsák az egészséges életmód eszköztárát. A program minden korosztály számára lehetőséget nyújt az egészség megőrzésére, és törekszik arra, hogy ezt minél inkább az érintetteket személyesen megszólítva tegye.

– Ön belgyógyász, onkológus szakorvos. A program igazgatójaként konkrétan milyen szerepe volt a program irányainak kialakításában, szakmai tartalmának kidolgozásában?

– Belgyógyászként és onkológus szakorvosként munkám során számos olyan beteggel találkoztam, aki súlyos állapotban került kórházba egy olyan betegség következtében, mely megelőzhető vagy legalább késleltethető lett volna – mint pl. a magasvérnyomás- betegség szövődményeként kialakuló stroke –, vagy időben elvégzett szűrővizsgálattal korai stádiumban fel lehetett volna ismerni, és sokkal jobb eséllyel gyógyítani, mint pl. a 40 éves kor felett kialakuló emlőrák. A preventív orvoslás iránti érdeklődésemet ezek a tapasztalatok alapozták meg, amit a gyakorlatban is hasznosíthattam akkor, amikor a kilencvenes évek végén részt vettem a népegészségügyi program, nevezetesen az ÉP SZÍV program összeállításában. Egy olyan munkacsoportot sikerült akkor felállítanunk, amelyben különböző szakmai háttérrel rendelkező szakemberek, így kardiológus, lipidológus, belgyógyász, epidemiológus, népegészségügyi szakember, sportegészségügyi, illetve táplálkozás-egészségügyi szakemberek, gyógyszeripari szakemberek, informatikus és más szakmák képviselői egyaránt helyet kaptak, és hatékonyan tudtunk együtt dolgozni a koszorúér-betegség magyarországi halálozásának hosszú távú csökkentését segíteni hivatott programon.

– Ön szerint milyen folyamatoknak tudhatók be a hazai sajnálatos egészségügyi adatok?

– Annak ellenére, hogy 2001-ben útjára indult a Népegészségügyi Program, sajnos a szív- és érrendszeri betegségek okozta korai (65 éves kor alatti) halálozás még mindig a fejlett EU tagállamokra jellemző átlagérték háromszorosa Magyarországon, és elsők vagyunk Európában a daganatos betegségek okozta korai halálozásban. Ennek oka részben a forráshiány, részben a lassú szemléletváltás, a prevenció és szűrés elfogadottságának lassú növekedése.
Jól példázza ezt a Népegészségügyi Program emlőszűrő programjának állása: a program célul tűzte ki, hogy az emlőrák okozta halálozást 2010-re 20%-kal csökkentsük Magyarországon. A szervezett emlőszűrés 2002 januárjában indult. A szűrési célcsoport a 45-65 év közötti nőkre terjed ki, akiket kétéves gyakorisággal, mammográfiás készülékkel végzett röntgenvizsgálattal kellene szűrni. A program a fenti korosztály 70%-os átszűrtségét tűzte ki célul, mivel legalább ilyen részvételi arány szükséges ahhoz, hogy több év távlatában számíthassunk az emlőrák okozta halálozás csökkenésére. Sajnos azonban az emlőszűrési részvételi arány hazánkban 2002-óta nem nő és 40% körül stagnál. Nem véletlenül említem az emlőrákot, hiszen az időben elvégzett mammográfiás emlőszűrés az esetek döntő részében a betegség korai felismerését teszi lehetővé, ami jelentősen növeli a gyógyítás esélyét.

– Hogyan indult az Egészséges Vásárhely Program?

– Jó volt felfedezni, hogy van olyan város Magyarországon, Hódmezővásárhely, amely a Nemzeti Népegészségügyi Programot és a helyi kihívásokat egyaránt figyelembe véve dolgozta ki 10 éves népegészségügyi programját. A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat és az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet által kidolgozott Egészséges Vásárhely Programot (EVP) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008 januárjában egyhangúlag fogadta el. Az EVP 2008 áprilisában indult el a Női Szűrőnappal, melyen ünnepélyesen átadták a Magyar Rákellenes Liga által biztosított emlőszűrő buszt. 2008 júliusában csatlakoztam programigazgatóként és kollégáimmal közösen dolgozunk azóta a program megvalósításán, illetve továbbfejlesztésén.

– Milyen alapelvek alkotják a program szakmai bázisát?

– Az EVP szakmai tartalmának továbbfejlesztésekor kollégáimmal együtt alapelvnek tekintem a tényeken alapuló orvoslás (evidence-based medicine) módszertanának követését, a Népegészségügyi Program, illetve a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások figyelembe vételét, a vásárhelyi sajátosságoknak, igényeknek, kihívásoknak megfelelően. Mivel a vezető halálokot a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek jelentik Magyarországon és Hódmezővásárhelyen is, mind a Népegészségügyi Program, mind az EVP kiemelt célja ennek a két betegségcsoportnak a megelőzése, illetve kockázatának csökkentése, és korai felismerésük, mely hatékonyabb kezelést tesz lehetővé. Ezek együttesen vezethetnek az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításához. Fontos, hogy a fenti, hosszú távú prevenciós munkát már a gyermekek körében megkezdjük, hiszen gyermekkorban lehet megalapozni a felnőttkori egészséges életmódot.

– Nagy kihívást jelenthetett egy közösség számára a szakmai program végrehajtása.

– Az EVP igazi csapatmunka: megvalósulását és folyamatos továbbfejlesztését a városvezetés és a vásárhelyi polgárok összefogása tette és teszi lehetővé: az egészségügyi és szociális ellátórendszer, oktatási intézmények, a rendőrség, a helyi média, vállalatok, sportegyesületek és sportlétesítmények, a civil szféra. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet dolgozói fontos szerepet töltenek be a program hátterét biztosító szakembergárdában. Dr. Kallai Árpád főigazgató vezetésével a főorvosi kar, az orvosok és szakdolgozók az elmúlt két évben szakmai munkájukkal folyamatosan segítették a program megvalósulását. Ennek jó példája az EVP emlőszűrő és szív-érrendszeri programjait segítő vizsgálatok elvégzése és a felfedezett betegek kezelése az Erzsébet Kórházban.

– Széles körű külső, városon kívüli kapcsolatokkal is rendelkeznek…

– A városon kívül együttműködést alakítottunk ki: az ÁNTSZ-szel illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, több orvostudományi egyetemmel és országos intézettel, illetve az EVP céljaival azonosuló cégekkel, privát partnerekkel.

– Milyen programokat említene itt meg, melyek voltak a legemlékezetesebbek az Ön számára?

– 2008-ban, az EVP indulásának évében számos alkalommal találkoztunk a vásárhelyi lakossággal sport és egészségnapokon – ez módot adott a bemutatkozásra és a szűrővizsgálatok elkezdésére. Megkezdte munkáját a Magyar Rákellenes Liga által átadott emlőszűrő busz és elindult a háziorvosi emlőszűrő program. 2009-ben folytatódott az EVP megalapozása, melynek keretében kiterjesztettük az onkológiai programot a vastagbélrák-szűrésre és a 7. osztályos, 13 éves vásárhelyi leányok számára ingyenesen, alanyi jogon biztosított Humán Papilloma Vírus védőoltásra. A méhnyakrákot okozó vírusfertőzés kockázatát csökkentő HPV védőoltás közel 90 ezer Ft-os költségét az önkormányzat állja. Helyi, regionális és országos szakmai partnerekkel együttműködésben elindítottuk a háziorvosi szív- és érrendszeri prevenciós programot, melyhez már több mint 1000 vásárhelyi lakos csatlakozott. Hódmezővásárhely, Csongrád megyében elsőként, csatlakozott a WHO Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez. 2009-ben Megalakult a Nők az Egészséges Vásárhelyért Mozgalom, melynek célja, hogy a vásárhelyi nők egészségesebbek legyenek, illetve növeljük részvételüket az egészségmegőrző és szűrőprogramokban, kiemelten az emlőrákszűrésen. Fontos célkitűzés a nehéz szociális helyzetű nők bevonása az EVP-be a mozgalom segítségével.

– A gyermekekkel is kiemelten foglalkozik a program…

– 2008-2009-ben a gyermekeket támogató EVP program központi eleme volt az egységes iskolai egészségfejlesztési normatíva fokozatos megvalósítása, mely jelenleg is folyamatban van: mindennapos testnevelés (már 4 éve biztosított a vásárhelyi iskolákban), egészségfejlesztési ismeretek oktatása, személyiségfejlesztés, egészséges táplálkozás.
A 2009-es év egyik fő eredményét a forrásteremtés tekintetében értük el: a helyi egészségügyi és önkormányzati forrásokon felül nyertes pályázatok és szponzori támogatások segítségével összesen mintegy 82 millió Ft-ot sikerült a program számára biztosítani. Érdemes kiemelni egy olyan tengerentúli pályázatot, amin a program a Magyar Rákellenes Ligával és a vásárhelyi Kapcsolat Központtal közösen 150 ezer dollár összegű támogatást nyert, és melynek fókuszában az áll, hogy speciális eszközök alkalmazásával a hátrányos helyzetű nőket is minél nagyobb számban bevonjuk az emlőrákszűrő programba. Magyarországon egyedül Hódmezővásárhely részesül ebben a pályázati támogatásban.

– Úgy tűnik, a program mindenki számára elérhető. Hány embert érint ténylegesen?

– Bizton állíthatjuk, hogy az Egészséges Vásárhely Program városunk 48 ezer ma élő lakosának – és a később megszületendőknek – a programja, akik egészségesebben, hosszabban és boldogabban akarnak élni. Egyes becslések szerint eddig több mint 20 ezer vásárhelyi és környékbeli lakost értünk el valamilyen formában a programmal.

– Minden fórumon gyakran hallani az orvosi szakma morális, egzisztenciális válságáról, a túlterheltségről és elidegenedésről. Milyen szerep jut a programban a háziorvos kollégáknak és egészségügyi ellátószemélyzetnek?

– Az alapellátás és ezen belül a háziorvosi praxisok bevonása fontos feladat, hiszen így lehet elérni a vásárhelyiek nagy számának csatlakozását és remélhetően tartós részvételét a programban. A csatlakozott lakosok tartós gondozását nagyrészt a háziorvos kollégák, illetve a praxisok szakdolgozói végzik, amit speciális esetekben további szakorvosi gondozás egészít ki. Az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet által biztosított szakmai háttér és az ÁNTSZ-szel, illetve más szakmai partnerekkel történő együttműködés segíti a háziorvos és szakdolgozó kollégákkal közös programok megvalósítását. A 2008-ban elindított háziorvosi emlőszűrő programhoz valamennyi vásárhelyi praxis csatlakozott és az emlőszűrési részvételi arány 41%-ról 65%-ra nőtt 2009-re a 45-65 éves vásárhelyi hölgyek körében. Az EVP program hatására több mint 600 fővel nőtt a mammográfiás emlőszűrésen résztvevő vásárhelyi nők száma. Az Országos Alapellátási Intézettel és további szakmai partnerekkel közösen 2009 őszén indított háziorvosi szív- és érrendszeri prevenciós programhoz pedig már 10 vásárhelyi praxis és több mint 1000 beteg csatlakozott.

– Úgy tűnik ebből a programból, hogy az állami intézményektől a helyi civil szervezetekig és privát cégekig rendkívül sok szálon jön létre az összefogás. Mi a titka ennek e településnek, hogyan sikerült ezt a rendkívül széleskörű társadalmi és intézményes együttműködést megvalósítani?

– Ennek a kérdésnek a megválaszolására leginkább dr. Lázár János polgármester úr, országgyűlési képviselő lenne hivatott, aki a kezdetektől fogva támogatta az Egészséges Vásárhely Programot, és bevonta munkatársait megvalósításába. Az utóbbi közel két esztendőben szerzett tapasztalataimat azonban én is szívesen megosztom: Hódmezővásárhelyen egy összetartó, szorgalmas, a problémák megoldására törekvő közösség él. A városvezetés és az Erzsébet Kórház támogatása, a fentiekben bemutatott széleskörű csapatmunka és az összefogás, tenni akarás kiemelkedő fontosságúak.

elitmed

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Hírvilág

A pihentető alvás fontossága

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.