Az édesanyákat ért gyermekkori traumák befolyásolják gyermekük születési súlyát
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
A gyerekkorukban bántalmazott édesanyák gyermekei alacsonyabb születési súllyal jönnek a világra - derült ki egy új tanulmányból.
A gyerekkori nehéz sors, szegénység, illetve az élvezeti szerek serdülőkori és terhesség alatti használata megemeli annak az esélyét, hogy gyermekünk kisebb születési súllyal jöjjön világra. Az ilyen gyerekeknek nagyobb az esélyük arra is, hogy meghaljanak még az első életévük betöltése előtt, illetve, hogy krónikus egészségi problémáik alakuljanak ki. Az Egyesült Államokban a gyerekek 8 százaléka születik 2500 grammnál kisebb súllyal.
A Seattle-i Washington Egyetem kutatói 136 édesanya adatait elemezték, akiket gyerekkoruk óta vizsgáltak. Azok a nők, akiket érzelmileg, fizikálisan vagy szexuálisan bántalmaztak, illetve rossz szociális körülmények között éltek, nagyobb eséllyel dohányoztak, fogyasztottak alkoholt vagy kábítószereket terhességük során, ami szintén megnöveli az alacsony születési súly előfordulási esélyét.
„Eredményeink szerint az édesanyák anyagi helyzete illetve a gyerekkori rossz élmények hatással vannak évekkel később születendő gyerekeire is” - véli a cikk szerzője Amelia Gavin, szociális munkás, docens. „Fontos felfedezés, hogy a gyerekkori tapasztalatok azok, amik így hatnak, nem a felnőttkori depresszió, nehézségek vagy túlsúly befolyásolja a születési súlyt”.
Az orvosoknak célszerű rákérdezni a kismamák gyerekkorára, így nagyobb figyelmet tudnak fordítani a magasabb kockázatú terhesekre.
A közlemény online jelent meg a Journal of Adolescent Health aktuális számában.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Szegénység és erőszak
Hogyan is érzel a mamád iránt? A korai élmények epigenetikája
Intim partner általi bántalmazás és a gyermek bántalmazása az anya által
Gyakran gondolnak öngyilkosságra az elvált szülők gyermekei
Gyermekbántalmazás világszerte
Infarktus és stroke a gyermekkori bántalmazás áldozatainál
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.
Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás